Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Tamás Ervin: Mezőkövesd

nácselnökhelyettese, Kispál Pál. — Én is voltam summás, öt éven át, megfordultam az ország nagybirtokain Szerencstől Biatorbágyig, Szomolypusztától Mezőhegyesig. Azután én lettem Mezőkövesd utolsó főjegyzője és első tanácselnöke, majd különböző tisztségek viselőjeként bejártam Borsod megyét, hogy újra visszajöhessek. Hazán belül is van hazája az embernek . .. Az aprócska birtokok miatt a felszabadulás sem szüntethette meg egycsapásra a gondokat. Kenyeret, megélhetést ekkor sem volt képes adni Kövesd, summásokra pedig már nem volt szükség. — Egy kormányközi egyezmény alapján vagy 300-an mentek ki dolgozni Svédországba — mondja a tanácselnökhelyettes. — S a még nagyobb mozgás: 1946—48 között ezer család települt át a Pest környéki falvakba. Velük máig tartjuk a kapcsolatot. Hazajárnak. A gondok és a hagyományok egyaránt mély gyökeret eresztettek a matyók fővárosában. 1961-ben, bár az ország harmadik legnagyobb községe Mezőkövesd, s üzlethálózata akár egy kisvárosnak is megfelelő ienne, nincs sem vízvezeték, sem csatorna, villanyáramot pedig csak a házak kétharmada kap. Mezőkövesd nehézségeiről, amelyekkel a hatvanas évek elején birkózott, Gyurká László számolt be az Élet és Irodalomban: „Mezőkövesd legnagyobb problémája évszázadok óta, hogy nem tudja eltartani lakosait. A község népsűrűsége a legnagyobb a megyében: 191 ember négyzetkilométerenként. A tényleges szántóterület körülbelül 12 ezer hold, s a föld minősége nem a legjobb ... A lakossag nagy hányadát jelentő munkásság szinte csak aludni jár a faluba: Kövesd arculatát nem ök alakítják. A falu szétfeszíti régi kereteit, méreteiben és igényeiben már várossá alakult, de a gazdasági és társadalmi átalakulás meggyorsításához hiányzik az igazi mag, a gyár." Ehhez illeszkedik egy másik idézet, a Magyar Nemzet új várost köszöntő riportja 1973-ból, melyet Baráti Géza írt: „Mióta a Budapesti Kismotor-és Gépgyár III. üzemegysége és az Autóvillamossági Felszerelések Gyára megtelepedett a matyóvárosban, a két üzem jóvoltából az ipari munkások száma ezer fővel gyarapodott; ezenkívül 4250 ember A szakorvosi rendelő Kis Jankó Bori háza