Budapest, 1978. (16. évfolyam)

9. szám szeptember - Dolecskó Kornélia-Benkő Imre: A Városliget

A Városliget Régi képek A IV. Béla által egybehívott hadak Rákoson és a mai Városliget környékén táboroztak. 1241 márciusában Ugrin kalocsai érsek néhány száz főnyi seregét — ahogy Rogerius nagyváradi kanonok híradásából tudjuk — egy tatárhorda a Városliget mocsaras területére csalta, s csaknem az utolsó emberig lenyilazta. 1298-tól 1540-ig ezen a területen tartották az országgyűléseket, egyes történetírók szerint itt lehetett Mátyás király pesti vadaskertje, és 1514-ben Dózsa György hadainak gyülekezője, a vezéri szállás is ezen a környéken volt. Ezt a területet I. Lipót császár adományozta Pest városának 1752-ben. Mária Terézia rendelte el, hogy fűzfákkal ültessék be a mai Liget helyén levő mocsaras térséget. A fásítást II. József is szorgalmazta. A városerdő lassanként a külvárosok lakóinak, köznépének kedvelt kiránduló-, pihenőhelye lett. Boráros János városbíró indítványozta először, hogy mulató, üdülőhellyé alakítsák az akkor már árnyas Ligetet. József nádor idejében indultak meg tervszerűen, nagy szakértelemmel a Liget rendezési munkálatai. Ebben múlhatatlan érdemei voltak Nebbien Henriknek. Ennek a francia származású kertésznek a terveiben a viiág első népkertjének modellje valósulhatott volna meg. Pénz persze akkor is kevés volt, ezért csak kis hányada vált valóra ennek a nagyvonalú elgondoiasnak: 1865-ben megépítették az Állatkertet és a Vurstlit. 1838-ban a nagy jeges árvíz idején a szerencsétlenül jártak menedéke voit. 1849-ben pedig Pest lakossága itt keresett menedéket Hentzi tábornok ágyúgolyói elől. A munkásmozgalom történetében is jelentős szerepet játszott a Liget. 1880-ban itt volt a központja a több hétig tartó sztrájknak. Itt tartották meg 1890-ben az első május elsejei nagygyűlést. Ezen a környéken tüntetett 1907 Vörös Csütörtökjén százezer munkás a választójogi reformért. Itt köszöntötték, az Iparcsarnoknál 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörését. 1930-ban rendőrsortűz és lovasroham fogadta a Hősök terén a munkanélküliség miatt tüntető tömeget. A második világháború alatt a Liget fái rejtették a szervezkedő ifjúkommunistákat, a Fáskór illegális összejöveteleit. 1867-ben Fuchs Emilt Pest város főkertészévé nevezték ki. Ettől az időtől számítja a Fővárosi Kertészeti Vállalat megalakulását. Ez a vállalat példásan és gondosan ápolta a Városligetet egy évszázadon át. Mai képek 1974-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek a Városliget rendezésére. Ebben meghatározták a célt; Budapest lakosságának pihenő-, szórakozó-és sportparkját kell itt létrehozni. A pályázat szárnyakat adott a tervezőknek, s ötleteket mindazoknak, akik szeretik a várost, akik már oly régen szorgalmazták, hogy ne pavilonerdő foglalja el e gyönyörű ligetet. Ankétokon, fórumokon beszéltek arról, mi mindent kellene, lehetne itt csinálni. És mielőtt még a nagy munka megkezdődött volna, létrejött a kis botanikus kert, a Vakok kertje, a rönkvár, majd a földalatti vasút meghosszabbításával egybefüggő rendezéskor is a Liget csinosítását tartották szem előtt. Aztán rendbehozták a ligeti körutat, csendesen suhanó trolibuszok váltották fel a kék buszokat. Formálódott, változott némileg az Állatkert is, sok újdonságot kínál évről évre a Vidám Park, nemsokára megújul a Széchenyi-fürdő. 101 millió forintos költséggel felújították a 100 hektáros óriáspark 80 hektárnyi részét. A tervpályázat első díját a Budapesti Várostervező Vállalat kollektívája kapta. Erre alapozták aztán azt a végső rendezési tervet, melyet a Fővárosi Kertészeti Váílalat parktervezési osztálya készített el. 1974 óta minden esztendőre jutott valamilyen esemény. 75-ben a napozórét és a közlekedési játszókert készült el, aztán a szánkódomb, megszépült a tópart, napozó-teraszQkat létesítettek. 1976—77-ben, a rekonstrukció harmadik ütemében a sportterület építését, a Petőfi-csarnok előtti főteret és az ovodásol* kertjét fejezték be. W<}$t, az idqi május elsején került a teljes park a budapestiek birtokába: átadták rendeltetésének az iskolások jácsjlókertjét és a felnőttek sakkozóheíyét. Csobognak a szökőkutak, és a napsütéses májusi felvonulás délutánján tízezrek ültek a központi színpad előtt, bolyongtak a sátrak között, élvezték a Ligetet. Érdemes bafangolni ennek a nagy parknak minden zugában. A Leninszobor mögött» jókora terület a legkisebbek birodalma. S mekkora a forgalom itt! Kisnlamák és nagymamák, gyerekkocsikkal, tipegő és hancúrozó apróságokkal. A, nagyobbacskák otthon? a szomszédos játszótér, amely voltaképpen egy óriás homokozó. A Ligetnek ebbe« a sarkában kevés a fa, s a kényelmes pihenőpadokon a gyerekeket kísérő mamák napfürdőzhetnek. Az Ajtósi Dürer sor felé sétálva: hat hektárnyi rendezett, szép park. Itt található az a pavilon, ahol labdát, görkorcsolyát, pingpong-ütőket, rollert, kisbiciklit lehet kölcsönözni. A házhoz csatlakozó védőtető a hirtelen támadt zivataroktól nyújt védelmet. Az iskolások kertjében valóságos hegyek-völgyek, s köztük a Pál utcai fiúk egykori grundjára emlékeztető farakások, rönkök, bástyák, erődök. Összesen százhúszezer négyzetméter játszótér van a Ligetben. És még mindig nincs minden készen. 5