Budapest, 1978. (16. évfolyam)

8. szám augusztus - Gerle János: Vágó József életműve

1014 Országház utca 20. | II Budapest postája Szükség van rájuk! Fővárosunk munkaerőgondjai közismertek. Akár az ipar, akár a kereskedelem, a szolgáltatás hely­zetét nézzük, mindenütt kevés a munkáskéz. Ezért fontos a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók foglalkoztatása. A közelmúltban a Fővárosi Népi El­lenőrzési Bizottság is foglalkozott e kérdéssel. Ki­lenc gépipari, négy nehézipari, három könnyűipari és hét tanácsi vállalatnál vizsgálták: a nyugdíjkor­határt elért dolgozók foglalkoztatásánál hogyan valósítják meg az érvényben levő rendelkezéseket. Elsősorban a budapesti munkaerőhelyzet indo­kolja, hogy a munkához még kedvet érző nyugdija­sokat, illetve a nyugdíjkorhatárt elért dolgozókat az üzemben — ha csak lehet, szakképzettségüknek megfelelő — munkához juttassák. De : népi ellen­őri vizsgálat felderítette, hogy a vállalatok többsé­ge sajnos nem fordít erre kellő figyelmet, sőt, né­hány vállalattól eltekintve, anyagilag sem ösztön­zik kellően, hogy az idősebb dolgozók munkában maradjanak. Érdemes odafigyelni a számokra, a tényekre, a népi ellenőrzési vizsgálat által érintett vállalatok 76 500 személyt foglalkoztatnak. A létszámuk 1976-ról 1977-re két százalékkal csökkent. A fizikai dol­gozóké pedig ennél is jobban: négy százalékkal. Már pedig a munkaerőgondok leginkább a közvetlen termelésben, főként a szakmunkások és a betaní­tott munkások körében jelentkeznek. S mindez csak az érem egyik oldala. Hisz a hu­manitárius szempontok legalább annyira fontosak, esetleg még fontosabbak, mint a gazdaságiak. A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy a tovább dolgozást ösztönző nyugdíjpótlék nem se­gíti kellően a dolgozók munkában maradását, m' vei számukra jelenleg előnyösebb és tobb pihenő időre ad lehetőséget a nyugdíj melletti munkával lalás. Pedig rendeleteken, intézkedéseken ezútta: nem múlik semmi, hiszen az 1978 januártól életbe léptetett módosítások lehetővé teszik, hogy a to­vább dolgozók nyugdija elérje a nyugdíjalapul szol­gáló havi átlagkeresetet. Sőt, a rendelet a tovább­dolgozás éveire évenként 3 12 nap pótszabadság­ról is gondoskodik. Az érintett intézményeknek sokkal alaposabban, körültekintőbben kellene kezelni a nyugdíjasok helyzetét, hisz ezzel nemcsak saját gondjaikon eny­hítenének. hanem a főváros munkaerőgondjain is. B. L. Több emberséget Thelly István (Budapest, XI. Lágymányosi út) ír­ja: „Szeretem az Önök nívós lapját. Megragad a benne megnyilvánuló patriotizmus, a város múlt­jának, jelenének és jövőjének állandó figyelemmel kísérése. Egyetlen kérdésről szeretnék írni: na­gyon sokat foglalkoznak a főváros közlekedésével. En is nagyon fontos témának tartom. Mindig nosz­talgiát érzek, amikor egy korabeli Klösz képet né­zek a Budapestben, és látom, hogy csak egy-két autó vagy még inkább lovaskocsi baktat a városon. Természetesen nem a fejlődést hibáztatom, ez képtelenség volna. De úgy vélem, hogy a motori­záció fejlődése, sajnos, még nem hozta meg azt a sokat emlegetett ésszerű közlekedési kultúrát, morált, amelyre annyira vágyakozunk. Nincsenek naiv elképzeléseim, elérhetetlen vá­gyaim, de szerintem a mainál sokkal emberségesebb közlekedesi légkörre lenne szükség. Évekkei ez­előtt kiadtak egy |elszót, valahogy így hang­zott: Emberséget az utakon! Ezt kellene sokkal lobban kifejezésre |uttatni mindenütt!" Az írott szó erejével ß. I. budapesti olvasónk kifejezetten kérte, hogy nevének csupán kezdőbetűit közöljük. Idézet le­veléből : „Ligeti László Margit körút—Martirok útja című írása (Budapest 78,3. szám) mély nyomokat hagyott bennem, elsősorban családi okokból. Legjobban szeretett testvéremet végezték ki a fasiszták a Margit körúti fegyházban 1944-ben. Ügy vélem, hogy Ligeti Laszlo drámai írasa is csak részben ad­hatja vissza azokat a szörnyűségeket, melyeket egy embertelen, vadállati rendszer alkalmazott azokkal szemben, akik fel akarták szabadítani ezt az elnyo­mott népet. Nem sebeket akarok feltépni, ez ma már senki­nek sem lehet célja, csak erősíteni kívánom azt a szellemet, amely az írott szó erejével leplezi le a fasizmust. És ösztönözni Önöket arra, hogy máskor is helyt adjanak ilyen és ehhez hasonló irasoknak. amelyet ezúton is megköszönök." Atmoszféra Granasztói Pál „Legkedvesebb tereim' című cik­kére reagál Moch Ernő (Bp. XI. Menyenke u.) ol­vasónk : „Megragadott az a hangulat — írja —, amely az Írásból árad, s amelyet én nem tudtam volna így ki­fejezni, de valahogy így hatnak ram is az említett terek. Hosszú esztendőkig éltem a VIII. Mátyás tér közelében, s mindig az volt a véleményem, hogy igazságtalanság ezt a teret csupán kétes hírű kör­nyéke miatt emlegetni, van itt más felfedezni való is, ahogyan Granasztói írja: a Mátyás térnek atmosz­férája van, s e tekintetben Velence küiső kerüle­teinek tereihez hasonlítható. Számomra egy-egy ilyen iras azzal a tanulsaggal jár, hogy nézzünk |ol korul ott is, ahol élünk, ahol mindennapjainkat töltjük, mert úgyszólván min­denütt találhatunk folfedezesre érdemes szépsége­ket." Környezetvédelem — peremkerületből nézve ,,A Budapest sok írása foglalkozik — Írja Lányi Pál (Budapest, XVI. Sasvár u.) — a környezetvéde­lem különféle kerdeseivel. Ugy vélem, hogy már nincs is igazan vedett környék a fövarosban. A pe­remkerületekben is nő a levegő gaz- es porszeny­nyeződése. Épp a iapban olvastam, hogy főváro­sunkban egy négyzetkilométerre evente 320 ton­na por rakódik le, míg 150 tonna ienne a megen­gedhető, az elviselhető. Csak a BKV autóbuszai évente 6—800 tonna korommal szennyezik a fő­város levegőjét, de melyik peremkerületben mon­danának le az autóbuszokról? Terineszetesen egyik­ben sem. És mi még ilyen szempontboi nagy eiőny­ben vagyunk a belső kerületekben élőkkel szem­ben. Jólesett olvasni a lap néhány írásában arról, hogy elkezdődött Budapest taviati erdőtelepítési tervé­nek végrehajtása, és 1980-ig 1000 hektár uj erdő te­lepítését tervezik. Nem vagyok szakember, de va­lahogy kevesnek érzem ezt a tervet. Tudom, hogy mekkora költséget jelent a telepítés, de bizony jó lenne ma|d arról értesülni, hogy a tervet túltelje­sítették." (Köszönjük c leveleket, egyetertesunk )éleként hozz.uk őket nyilvánoscngra.) CO NTENTS Budapest with the eye of an architect (Antal Reischl) pp. 1—5. Legal services in the capital (Géze Katona) pp. 6—7. Natural philosopher- art collector—patron of arts (Rezső Sod) pp. 8—11. Gyöngyös—this month's town in our series on the urbanization of country towns (Ervin Tamás) pp. 17.—15 A small town in a big city (István Benedek) pp. 16—17 Aspa hotel under construction on Margaret Island (Lóránt Radnni) pp 18—19 The correspondence of Laios Mocsary and Oszkár Jászi on the issue of minorities pp 20—21 András Fodor, the lyric poet with a musical interest (Balázs Vargha) pp. 22—23. Goya graphics on display at the Museum of Fine Arts (Andrea Czére) pp 24—27 Launching a debate on the correlation of public transportation and city aesthetics (Pál GranasztóiI pp. 28—31 Renowned places of cultural history in Váci Street (Magda Konirády) pp. 34- 38 józsef Vágó (1877—1947), pioneer of modern ar­chitecture IJános GerleI pp. 39- 41 Front cover: Photo by Káioly Hemzá Back cover: Francisco Goya's The Portrait of the wife of Juan Augustin Bermudei in the Budapest Museum of Fine Arts (Reproduction: Alfréd Schiller) B HOMEPE ByflaneujT — rna3aMn crpoMTenx (AHman Peüwn) CTp. 1—5 •IpaBOcyAMC b CTonrnte (Tejo Ka/nono) CTp. 6—7 EcTecTBOMcnbiTaTenb—KonneKuiioHep—neueHaT (Pence LUoo) CTp. 8—11 B pyöpwKe «yp6aHM3auwíi npoBUHuManbHbix ropo-Aob» npeACTaBnaeM flbeHflbeuj (3peuH Tariaui) CTp. 12—15 ManeHbKMM ropoAOK b öonbujon ropoAe (Hu/möű« SeHedeK) CTp. 16—17 CTpowTCfl neneÖHa« rocTMHMua Ha MaprwTcwreTe (ocTpoBe MapriiT) (ílopaHm PaÓHau) CTp 18—19 OŐMeH n MCbM3 M H HO HaUMOHanbHOMy Bonpocy Me»Ay naüoLuen Monapii m Ocxapon flew CTp. 20—21 AHApauj 4>oAop — nwpnK c ny3bn<anbHOM Ayujoh (BanaiK Bapea) CTp. 22—23 rpa<)>MKa <t>. Toííh b My3ee H3o6pa3MrenbHbix hc-KyccTB (AHÓpea Liepe) CTp. 24—27 rioneMMKa o TpaHcnopre H ICRERNKE ropoAOB (llan TpoHoemou) crp. 28—31 KynbTypHO-MCTopwHecKMe nanflTHMKM ynuubi Baun (Mazda KoHpadbne Tanow) CTp. 34—38 riMOHep coBpeneHHoro crpoMTonbCTsa l4o«e<t> Baro (1877—1947) (XHOUI I epne / cTp. 39—41 Ha nepBoíí CTpaHmje oőnojKKM cjjorocHMMOK. KopoH XeMje Ha MeTBepTOH CTpaHwue o6no>KKM. 0. Tom«. «Popmpem cewbopbi ßepMydec». Myseü n3oőpa3M­TenbHbix MCKyccTB. byAaneujT. <t>OTopenpoAyKUM«: Anbcßpeda LUunnepa 48

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom