Budapest, 1978. (16. évfolyam)

7. szám július - Merényi László: Békemozgalmak 1917/18 fordulóján

Az első Lenin-kép a magyar sajtóban. Érdekes Újság, 1917. december 6. A Szociáldemokrata Párt béketüntetése 1917. november 25-én az Iparcsarnok előtt Űj remények November 22-én érkezett meg annak a híre, hogy Szovjet-Oroszország békeajánlattal fordult a Monarchiához és Németországhoz. A késő esti órákban főváros-szerte erről beszéltek. Az Orfeumban félbeszakították az előadást, hogy ezt a hírt közöljék; óriási taps és éljenzés tört ki. Egyikmásik vendéglőben pedig — a sajtótudósítások szerint — „valóságos farsangot rendeztek" a békeajánlat hatására. December i-én több száz főnyi tömeg rendezett béketüntetést. A Károly körútról érkeztek a felvonulók az Andrássy útra, (ahol aztán a rendőrség feloszlatta menetüket). December 2-án a nők szolidaritási gyűlést tartottak az Újvárosházán. A központi hatalmak kormányai elfogadták a szovjet ajánlatot. Megkezdődtek a tárgyalások, és a keleti fronton elhallgattak a fegyverek. A bizakodó fővárosi közhangulatot így jellemezte Krúdy Gyula: „Valami csodálatos karácsony közeleg, amilyent eddig nem láttak Pesten az emberek . . . Valami jön a dermesztő éjszakában, a füstös háztetők felett, az áthatolhatatlan ködben. Száncsörgés, tündérének, harangszó hallatszik a messzi erdőségekből. Egy különös látomány emelkedik fel a pesti horizontra, amelyet már látnak odakünn az eddig baljóslattal telt mezőkön a fáradt katonák." Ezt a békereménységet fejezte ki Kassák Lajos lapjának a Afanak a matinéja is, amelyet január első hetében rendeztek meg a Zeneakadémián. A résztvevők bizakodása nyilvánult meg a Vigadóban tartott szilveszteri ünnepségen is. Ezen Beregi Oszkár szavalta el Pilisi Lajos „1917 —1918" című versét, mely az orosz békekezdeményezést üdvözölte: „Kelet felől az alkony-ég bíborrá színesül .. . Erre, csak erre!" Ezekben a hetekben ismerte meg Budapest népe Lenin nevét. A baloldali sajtó szimpátiával írt róla. Sok tudósítás jelent meg életéről és munkásságáról, különösen pedig a békéért folytatott tevékenységéről. Hazánkban az első hiteles képet Leninről az Érdekes Újság közölte, 1917. december 6-án. Az első verset Pásztor Árpád írta Az Est karácsonyi számában: „Új Krisztus jött... Lenin! Lenin!" (Lapunk 1977. novemberi számában közöltük. A szerk.) Leninről egyékbént — jó pesti szokás szerint — álhírek is terjedtek. Egyes „kávéházi jólértesültek" novemberben tudni vélték, hogy Lenin régebben többször járt Budapesten. Állításuk szerint az Orient szállóban lakott (?) és az Erzsébet körúti Kör kávéházban gyakran találkozott Jászi Oszkár polgári radikális politikussal, Pikier Gyula egyetemi tanárral és más neves értelmiségiekkel (!). Egy másik „tájékozott" forrás szerint a nagy forradalmár egyik közeli rokona évekig Pesten élt. Még pontos címmel is szolgált: az állítólagos „Lenin Róbert" az Eötvös utca 44. alatt lakott. (Aki ezt kitalálta, nem tudta, hogy az Uljanov-családban csak Vlagyimir Iljics vette fel a Lenin nevet!) Ezek az álhírek is a maguk fura módján a közhangulatot tükrözték. E téves legendák szerzői — nyilván nem rossz szándékkal — azt akarták kimutatni, hogy Budapestnek is volt közeli kapcsolata Leninnel. 1917/18 fordulóján a szociáldemokrata párton belül kialakult a baloldali ellenzék, s az orosz átalakulás követésére szólította fel a tömegeket. Decemberben a főváros munkáskerületeiben terjedt a „Forradalmi Szocialisták" aláírású röplap: „A tartós békét . . . csak a bolsevikizmusi eszme megvalósítása fogja számunkra biztosítani." A pártellenzékhez állt közel a Galilei Kör is, mely ebben az időszakban egyre erősebb háborúellenes agitációt folytatott. (Decemberben például a fővárosban „békelevelezőlapot" hozott forgalomba.) 1917/18 fordulóján több háborúellenes tüntetést is rendeztek a fővárosban. Ezek közül a legjelentősebb a december 28-i megmozdulás volt. Ezen a napon érkezett a hír, hogy a béketárgyalások a németek fenyegető magatartása miatt egy hétre megszakadtak. Ez tiltakozó tüntetést váltott ki. A lágymányosi gyáraknak mintegy háromezer munkása vonult fel a Klotild utcai német főkonzulátus elé, élesen szidalmazva a Német Birodalom agresszív politikáját. A karhatalom csak nehezen tudta feloszlatni a tüntető tömeget. 1917-ben megalakult az Ipari és Kereskedelmi Tisztviselők Egyesülete. Ehhez 150 budapesti és környékbeli üzem haladó gondolkodású mérnökei, tisztviselői és művezetői tartoztak. A szervezet erős háborúellenes propagandát folytatott. Decemberben tartott üléseiknek a felszólalói nyíltan agitáltak orosz forradalom példájának követése mellett. Az orosz példa nyomán kezdett terjedni a munkástanácsok alakításának gondolata. Január elején történtek az első gyakorlati lépések. A csepeli gyáróriásban a munkásbizalmiak január 10. táján illegálisan megalakították az 50 tagú munkástanácsot. Hasonló jött létre a mátyásföldi repülőgépgyárban is. Hazánk területén ezek voltak az első munkástanácsok. Január elején újabb akcióra került sor. „Illegí'.is csoportot szerveztünk a hadseregen belüli propagandára" — emlékezett vissza a „forradalmi szocialisták" csoportjának egyik tagja, Duczynska Ilona. Röpiratot adtak ki „Katonatestvéreink!" megszólítással. Ez nyíltan utalt az orosz forradalom példájára és a végén feltette 19