Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - Önkényuralom. Ney Béla emlékezéseiből közli: Ney Klára

TRAIANUSTÓL Kétezer éves fürdővárosunkban a budai források gyógyító hatását ismerték már a rómaiak is: Traianus ide küldte beteg katonáit gyógykezelésre, később Hadrianus gyógyíttatta Aquincumban beteg légionáriusait. Az első Árpád-házi királyok idejében II. Endre nagy ispotályt építtetett Budán az ,,ignis sacer", a pestis és a lepra gyógyítására. A török hódoltság idején a pasák több új fürdőpalotát is építtettek, sőt, „reprezentációs" célokra is használták. Szokás volt vendégül látni diplomáciai tárgyalások előtt a delegátusokat a fényűzéssel és" kényelemmel berendezett fürdőkben. A Gellértet akkoriban Aga fürdőnek nevezték. I. Lipót a törökök kivonulása után udvari orvosának ajándékozta, és magánkézből csak 1895-ben, a mai Szabadság-híd építésekor került a főváros tulajdonába. Később lebontották, és 1911-ben megkezdődött egy új gyógyfürdő és szálló építése. A jelenlegi épületet Gellért gyógyfürdő néven 1918-ban nyitották meg. A szálló és a gyógyfürdő a második világháborúban súlyosan megrongálódott, mégis a főváros lakói már a felszabadulás után három hónappal igénybe vehették. A teljes helyreállítás évekig tartott. A Fővárosi Fürdőigazgatóság évről évre folyamatosan végezte az újjáépítést, az újabb és újabb'részlegek üzembe helyezését: 1949-ben elkészült a női napozóterasz és megkezdte működését egy 30 ágyas reumakórház. Egy évvel később a hullámfürdő egy 3500 m2

-es gyepes napozóval bővült. 1956-ban új férfi súlyfürdő-osztály létesült, 1959-ben újabb napozóterasz, 1961-ben pedig megnyílt az új női súlyfürdőosztály. Az 1960-as években kezdődött meg a női és férfi termálosztály, valamint a kádosztály és a fürdőcsarnok felújítása. 1972 novemberében be kellett zárni a pezsgőfürdőt, Budapest egyik legkedveltebb uszodáját. Az eredeti építkezés bauxitbeton szerkezete elöregedett, az üzemelés már életveszélyes volt. A pezsgőfürdő és az öltözőtér teljes lebontása, illetve újjáépítése elkerülhetetlenné vált. Az idő- és munkaigényes rekonstrukció befejeződött. Mint a főváros lakossága örömmel konstatálhatta, a pezsgőfürdő II. Endre leánya, Erzsébet a mai Gellért fürdő helyén állott „ispotályban" ápolja a betegeket (a kép eredetije a Kassai Dómban) A hazai és külföldi vendégek kedvenc uszodája, a pezsgőfürdő Jelenleg a hullámfürdő rekonstrukciója folyik, hogy az is mielőbb a közönség rendelkezésére álljon májusban újra megnyitotta kapuit, medencéjében újra pezseg a víz. A rekonstrukció során a fürdő régi formája, századeleji szecessziós stílusa megmaradt. A nagy medence vizét most 16 darab vízalatti reflektor világítja meg, a fürdővíz állandó és folyamatos tisztítását vízszűrő-forgató berendezés szabályozza. Korszerűsítették a medencetér klimatizálását: a páratartalom és a hőfok szabályozását modern fűtés-légtechnika biztosítja. A medencék burkolatát keramehemie burkolóanyag védi a termálvíz agresszív hatásától. Az építők valamennyi gépészeti vezetéknél a korróziónak ellenálló, rozsdamentes anyagokat alkalmaztak. Az öltözőkabinoknál a Pécsi Porcelángyár nagyon szép Zsolnai kerámiáját használták. Megváltozott az uszoda „forgalmi rendje" is. Régebben az öltözőt csak az uszodatéren keresztül lehetett megközelíteni, most az érkező vendég a fürdőcsarnokból a pezsgőmedence két oldalán épült folyosón át jut be az öltözőbe. így tehát a cipős és mezítlábas közlekedés különvált. Az uszoda galériaszintjéről lehet kijutni a 300 m2

-es, napozásra alkalmas tetőteraszra. Az uszoda két medencéjének alakja, formája, térfogata változatlan maradt, a medencetér tetőszerkezete szintén — az időjárásnak megfelelően mozgatható. A fürdő most ezer személy befogadására alkalmas. A népszerű Gellért uszoda, a pezsgőfürdő megnyitása után a kivitelező szakemberek nem hagyták el a fürdő területét; a hullámfürdőben folytatják a munkát, hogy az is mielőbb a közönség rendelkezésére álljon. A Gellért fürdő jelenleg uszodával, férfi és női termál gőzfürdővel, kádfürdőkkel, sós, szénsavas, szénsavgáz fürdőkkel, férfi és női iszapkezelő osztályokkal, férfi és női súlyfürdővel, fiziko-, elektro-, mechanoterápiás kezeléseket biztosító orvosi osztállyal, inhalatóriummal és egy 32 ágyas reumakórházi részleggel működik, ahol SZTK-beutalt betegek gyógykezelését végzik. A rekonstrukció után a Gellért Szálló, az újjáépített gyógyfürdő, az uszoda és a hullámfürdő a legmagasabb nemzetközi igényeket is kielégíti. Bízunk abban, hogy nagyobb lehetőség nyílik majd az idegenforgalom, elsősorban a gyógyidegenforgalom újbóli megteremtésére, bővítésére is. to Dr. Vitéz András A GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐIG 46