Budapest, 1978. (16. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Rákóczi út 68-as számú ház (Csigó László felvétele)

hiszem, ezek a koncertek magasfokú művészi élményt és jó áttekintést nyújtottak a kortárs zeneművészetről. A zenei eseményekhez színvonalas színházi, film- és képzőművészeti program csatlakozott. Mind a hangversenypódiumokon, mind a színpadokon a hazai és külföldi művészeti élet legrangosabb képviselőivel ismerkedtünk meg. Ezt nyugodtan elmondhatjuk, mivel az idei, mintegy nyolcvan rendezvény művészi színvonalát a szakemberek méltányolták, és a közönség is kedvezően reagált. A jó eredmények természetesen azokat dicsérik, akik a Budapesti Művészeti Hetek előkészítésében és lebonyolításában részt vettek. Gondolok itt nemcsak az egyes művészeti intézményekre, alkotói műhelyekre, hanem a Kulturális Minisztériumra, a Művészeti Szövetségekre, az Országos Filharmóniára és az Országos Rendező Irodára is. Azt hiszem, a korábbinál jobb volt a Művészeti Hetek propagandája is. — Melyek voltak legmaradandóbb személyes élményei a Budapesti Művészeti Hetekről? Sok programon vettem részt, számos szép élményem volt. Talán igazságtalan is vagyok egy kicsit, amikor most néhányat kiemelek. Nagy hatást tett rám a megnyitó koncert, amelyen Bartók Béla művei hangzottak el. Emlékezetes marad számomra Székely Zoltán fellépése. Annak idején ő mutatta be Bartók Hegedűversenyét, s most annyi év után is rendkívüli ihletettséggel tolmácsolta. Nagyon sokszor csodáltam már meg Ferencsik János művészetét. Ezen a hangversenyen ismét lenyűgözött. Valóban korunk egyik legnagyobb karmestere ő, és irányításával a Magyar Állami Hangversenyzenekar szinte minden eddigi produkcióját felülmúlta. Nagyon tetszett a Varsói Kamaraopera vendégszereplése. A művészet iránti odaadásról, nagy zenekultúráról tettek tanúbizonyságot. Hasonlóképpen örültem két vidéki operatársulatunk fellépésének, a Debreceni Csokonai Színház Hovanscsina és a Szegedi Nemzeti Színház Borisz Godunov előadásának. Muszorgszkij-operákkal bemutatkozni az idei Budapesti Művészeti Heteken nagyon jó választás volt. Hasonlóképpen helyes volt bevenni a BMH programjába a fővárosi kerületi állami zeneiskolák növendékhangversenyét. Az ifjú muzsikusok koncertje meggyőzött arról, hogy zeneiskoláinkban színvonalas képzés folyik, és sok tehetség nevelkedik, akikre a jövőben építhetünk majd. — Milyen elképzelések vannak az 1978. évi Budapesti Művészeti Hetekkel kapcsolatosan? Azt hiszem, a legfontosabb, amit csaknem egy esztendővel korábban elmondhatok az, hogy — megtartva továbbra is a zenei programok fontosságát — nagyobb teret biztosítunk a képzőművészeteknek. Erre két dolog is indít bennünket. Az egyik: képzőművészetünk dinamikus fejlődése, a másik: a közönség egyre fokozódó igénye a képzőművészet iránt. Ez utóbbit bizonyítja az idei képzőművészeti események nagy sikere, a tárlatok látogatottsága. 1978-ban azt próbáljuk megvalósítani, hogy ne csak a központi képzőművészeti intézmények, múzeumok, kiállítási csarnokok 2 A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-estje az Erkel Színházban (MTI Fotó —Hólya Zoltán felvétele) vegyenek részt a Művészeti Hetek programjában, hanem a művelődési házak, elsősorban a peremkerületi kultúrotthonok. A külső kerületek jobb bekapcsolása a Művészeti Hetek eseményeibe egyébként is rendkívül fontos. Ezzel függ össze, hogy tovább kívánjuk javítani a propaganda-munkát. Mint említettem, úgy ítéljük meg, hogy a propaganda minősége sokat javult, de a jövőben még erőteljesebb és jobb propagandára van szükség. A tájékoztatásnak sokkal szélesebb körben kell történnie. Azokhoz is el kell jutnia, akik ma még nemigen érdeklődnek a művészet iránt. Talán éppen a Művészeti Hetek egyikmásik rangos eseménye lesz alkalmas érdeklődésük felkeltésére. Keresni fogjuk annak lehetőségeit is, hogyan kapcsolhatjuk be a művészeti alkotások bemutatását a közművelődés áramába. — Köszönjük a beszélgetést. Morva y István A Thália Színház bemutatója. Bulgakov: Színházi regény (MTI Fotó — Benkő Imre felvétele)