Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Madách Imre szobra a Margit-szigeten — Vilt Tibor alkotása. Hemző Károly felvétele

BUDAPEST A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség elme: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 78.0666 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda elmén. Előfizetési díj: negyedévre 30.— Ft, fél évre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. csütörtökön 10—13óráig IX., Ráday u. 1. Telefon: 171-155 Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs :)ÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDIJUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Máriássy Judit: Nyugtalan évad 4 Marosán György: Két otthon birtokában 8 Vértesy Miklós: A Dózsa György út 12 Tamás Ervin: Mátészalka 16 Fodor József: A Dunán 21 Vargha Balázs: Tatay Sándor pesti pasziánsza II 22 Telepy Katalin: Az ismeretlen Iványi-Grünwald 24 FÓRUM Dr. Beck Béla: Iparfejlesztés vagy visszafejlesztés? 28 Bertalan János: A villanyvilágítás első évszázada 30 önkényuralom. Ney Béla emlékezéseiből közli: Ney Klára '..... 34 A címlapon: Madách Imre szobra a Margitszigeten — Vilt Tibor alkotása. Hemző Károly felvétele A hátsó borítón: Iványi-Grünwald Béla: Ruhaszárítás (1902, Magyar Nemzeti Galéria) Schiller Alfréd felvétele XVI. ÉVF. 6. SZ. 1978 JUNIUS ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI |ÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levél tár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi-és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Pest megye a fővárosért A világ minden nagyvárosának van vonzáskörzete, amelyhez ezernyi szállal kötődik. Persze úgy is mondhatnánk: ez a környezet fűződik eltéphetetlen szálakkal a központhoz. Kölcsönös az egymásrautaltság. Az ország lakóinak egyötöde él Budapesten. Az iparnak egyharmada termel a fővárosban, és itt a székhelye a tudományos, a művészeti életnek. Az ország szívébe futnak a közlekedési útvonalak, és a fővárosban működnek a legfontosabb ellátó intézmények. Budapest munkaképes korú felnőtt lakossága — arányát és létszámát tekintve is — fokozatosan csökken! Megváltozott a népesség összetétele: nőttön nő a gyerekek és a nyugdíjas korúak részaránya. Évről évre többen tanulnak tovább az általános iskola befejeztével. Ugyanakkor kevesebben tartanak a gyárakba, csökkenőben a munkáskezek száma. Az ipar, mint mindenütt, a fővárosban is sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben. Ám ez az előrelépés inkább extenzív jellegű volt. Kevesebb munkahelyet sikerült megszüntetni gépesítéssel, automatizálással, munkaszervezéssel, mint azt a szükségletek diktálták volna. Vagyis Budapest nem boldogulhat vidéki munkaerő nélkül! Szükség van a „jövevényekre" Jelenleg mintegy 200 ezren járnak be dolgozni Budapestre — a nagy többség Pest megyéből, az úgynevezett agglomerációs övezetből. S ez ma már nemcsak 44 településre vonatkozik — ahogy azt évek óta hivatalosan számon tartjuk. A vonzáskörzet 50—60 kilométeres sugarú kört ölel fel. „Erre a kétszázezernyi .jövevényre' égetően szükség van és még sokáig szükség lesz. Egy ideig még az iparban, majd később egyre nagyobb mértékben a szolgáltatásban, a kereskedelemben" — mondotta egy beszélgetés alkalmával dr. Békési László, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. De nézzük az érem másik oldalát is! Pest megyében — az ország legnépesebb megyéjében — majdnem 1 millióan laknak, és a lakosság gyorsan növekszik! Sok a fiatal házas, a kisgyerek, és mind több a „bevándorló". A IV. ötéves terv időszakában 60 ezer lakossal gyarapodott a megye; 1980 végéig hasonló arányú növekedés várható. A tapasztalatok szerint évente 12—14 ezren költöznek ide az ország távolabbi megyéiből. A „bevándorlók" többsége valamelyik főváros-környéki községbe tart, hiszen legtöbbjük Budapesten vállal munkát. Nekik lakásra, óvodára, bölcsődére van szükségük; igénylik a korszerűbbet — helyben is. Az utóbbi hat-hét évben csaknem 50 ezer lakás épült a megyében. 33%-ra növekedett a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya. Óvodából, a gyorsan növekvő igények kielégítésére a tervezettnek majdnem ötszöröse épült. A lakosság számának hirtelen gyarapodása újabb feszültségeket szült. Pedig az utóbbi népgazdasági tervek fokozottabban vették figyelembe e vidék sajátos helyzetét. És a megye üzemei is 700 millió forinttal járultak hozzá a feszültségek enyhítéséhez 1970—75 között. A lakosság önkéntes társadalmi munkája ugyanekkora összeget tett ki. Az igények azonban meghaladják a lehetőségeket. Milyen is az „agglomerációs" községek élete? A Móricz Zsigmond körtértől alig 20 perc alatt Budaörsre ér a 40-es autóbusz. A főváros egyes külső kerületeiből — Erzsébetről, Kispestről — több időbe kerül elérni a Belvárost! Szükség is van a jó közlekedésre, mert a község 7 ezer munkaviszonyban levő lakójának nagyobb része Budapestre jár dolgozni. Ők naponta megfordulnak a „városban", s naponta tapasztalják a különbséget. Ha „idehaza" letérnek a főútról, már többnyire azt látják, hogy nincs az utcában víz, hiányzik a kövesút, a járda; kicsik, zsúfoltak az üzletek, szegényes a választék. Bölcsőde-gondja nincs ugyan Budaörsnek, de idén ötven jelentkezőt nem tudtak elhelyezni az óvodákban. A tantermekben pedig már negyven gyerek szorong egy-egy osztályban. Messze földön híres kenyér Hogy jó hírekről is beszámoljunk: most épül egy csinos lakótelep Budaörsön, néhány külön házzal a nagycsaládosoknak. 300 lakás már elkészült, két-három éven 1