Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - Belte Mária - Palát Zsuzsa: Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren

A műemlékegyüttes ma (Csigó László felvétele) A Kálvin téren (Széna piac), a Ráday (Soroksári), a Szamuely (Kétnyul) és Török Pál (Orosz­lán) utcák között elterülő ház­tömbben helyezkedik el a tér három műemléképülete. Klasz­szicista műemlékegyüttes: a re­formátus templom, mellette a Kálvin tér 8-as sz. ház és az egy­kori Két Oroszlán fogadó épüle­te. Mostani külsejüket az 1976-ban befejeződött térrendezés és épületfelújítás alkalmával alakí­tották ki. A Kálvin tér első neve Kecs­keméti tér, majd Széna- és Ser­téskereskedő tér, később Széna tér vagy Széna piac. Mai nevét 1875-ben kapta a reformáció nagy alakjáról, Kálvin Jánosról. A környék utcáinak elnevezése is kapcsolatos ezekkel az épületek­kel. A volt Soroksári út ma Rá­day Gedeon nevét őrzi, aki az építkezések egyik legfőbb támo­gatója volt. A Török Pál utca egy nevezetes református püs­pökről kapta nevét, aki gyakran prédikált a templomban. A templom építésének előzményei A XVIII. sz. végén a város rohamos fejlődésnek indult; ez együtt járt a lakosság számának növekedésével. Az 1772. dec. 4-i rendelet szerint a Kecskeméti kapun kívüli és attól délre levő terület Mária Terézia férjéről, Lotharingiai Ferencről a Ferenc­város nevet kapta. II. József csá­szár 1781-es türelmi rendelete megengedte, ha egy városban száz protestáns család él, templo­mot építsenek. Pest-Budán azon­ban ekkor még nem volt ennyi református. Az 1790—91-es or­szággyűlés rendelkezései viszont már nem kötötték feltételhez a templomépítést. Az 1796-os, Pesten ülésező egyetemes refor­mátus konvent határozta el re­formátus gyülekezet alapítását, bár Pesten még ez időben sem lakott számottevő református. Az egyház 1801-ben Pest vá­ros tanácsához intézett kérvényé­ben 768 négyszögöl telket kért. A tanács válasza: „Ezen fundust a pesti ref. ekklézsia számára örökre szabad s minden teher nél­kül való bírás végett a nemes város részéről által adja.'" Ennek fejé­ben megkívánják, hogy az egy­ház „oly épületet teend, mely mind az isteni szolgálatra, mind a város diszére tetczetős, de egyéb­ként is a szomszédoknak kellemes leszen". A telket a Széna piac déli oldalán „a Kecskeméti kapun kívüli kőkerítés között lévő régi temetőhelyben" jelölte meg a ta­nács. Az első állandó imaházat a mai templom helyén 1804-ben épí­tették, Balla Antalnak, az egyház kurátorának tervei alapján, Hof­richter József kivitelezésében. Ezt az ideiglenes templomot látogatta több éven keresztül Hermina fő­hercegasszony is. 1816. ápr. 19-én beadvánnyal fordultak a Szépítő Bizottmány elnökéhez, József nádorhoz, s elő­adták, hogy új templomukat a Széna téren kívánják felépíteni; jóváhagyás céljából a helyszín­rajzot is bemutatták. A reformá­tus gyülekezet a módosított hely­színrajzot és Hofrichter József tervrajzait 1816. ápr. 26-án jut­tatta el a Szépítő Bizottmánynak, amely azt 1816. máj. 5-i ülésén jóváhagyta. Az építkezést nagyarányú gyűj-34 HONISMERET Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren A templom homlokzati és alaprajza Hofrichter József eredeti terve alapjan

Next

/
Oldalképek
Tartalom