Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Szerencsés János felvétele

Balla Demeter felvétele embere, egyelőre nincs egyértelműen megfogalmazott válasz. Legfeljebb arról beszélhetünk, melyek napjaink embertípusában azok a vonások, amelyeket erősítenünk kell. Csak utalásszerűén említjük az osztályöntudatot, a szocialista hazafiságot, a közéletiséget, a társadalmi, emberi problémák iránti érzékenységet, az egyéni érdek alárendelését a közösség, a társadalom érdekeinek, az általános műveltséggel párosuló alapos szakmai felkészültséget. A „Béke és Szocializmus" ankétján V. Kasalicky csehszlovák szakember így vázolta a jövő feladatait és nehézségeit: „A jövő élet képe nem lehet a mai életforma egyszerű kivetítése. Mi, várostervezők, ma különösen azzal a problémával küszködünk, hogy nincs elegendő információnk arról, milyen lesz a szocialista életmód a XXI. század elején, vagyis abban az időszakban, amikor a napjainkban tervezett lakások funkcionálni fognak. Ezzel kapcsolatos problémáink nem annyira a lakásépítésre vonatkoznak, mint inkább azokra a struktúrákra, amelyek kiegészítik a lakáskomplexum fő funkcióját, hogy az ne csak benépesült, hanem »belakott* is legyen". Városfejlesztés és demokratizmus A fejlett szocializmus világának lényeges vonása, hogy létrejönnek és fejlődnek a kommunista társadalmi önkormányzat elemei, az állampolgárok nagy többsége „a hatalom gyakorlásának és a közügyek intézésének részesévé válik". E távlatok jegyében történt például, hogy az illetékes tanácsi és pártszervek, mielőtt jóváhagyták Budapest fejlesztésének V. ötéves tervét, e tervekről széles körű, nyílt, demokratikus vitát folytattak az összes érdekelt bevonásával — szakemberekkel, társadalmi szervezetek képviselőivel és a lakossággal. A városfejlesztés nem egy szűk tervező testület előjoga, abban igényelni kell a lakosság legszélesebb körének részvételét. Külön szükséges hangsúlyozni a város- és területfejlesztés politikai jelentőségét. Fontos politikai pártszervezeti feladat őrködnünk a város- és területfejlesztés demokratizmusán, azon, hogy ez a tevékenység összhangban legyen a párt egyéb célkitűzéseivel, a szocializmus építésének általános programjával. A szakterületek képviselői természetesen saját szempontjaikat hangsúlyozzák, olykor nagyon is; érvelve a maguk érdekei, célkitűzései mellett. A pártszervezetek és a tanácsi testületek teremthetnek kellő egyensúlyt e törekvések között, mindenkor kiemelve a társadalmilag legfontosabb követelményeket. Nyilvánvaló, hogy csak akkor képesek megfelelni feladatuknak, ha maguk is elmélyednek a város- és a területfejlesztés különféle témaköreiben, és alaposan tanulmányozzák az egymással ütköző véleményeket. Mint mindenhol másutt, itt is helytálló igazság, hogy összegzésre, a helyes alapelvek felismerésére csak az képes, aki előzőleg az analízisben — a részkérdésekben — is kellően tájékozott. Fővárosunknak különlegesek a természeti adottságai. Kevés világváros van, amelyben a városközponthoz közel erdők, hegyek találhatók. A Duna szigetei, a gyógyvizek kitűnő természeti feltételeket teremtenek az egészséges, kellemes települési viszonyokhoz. A főváros ideálisnak mondható fekvése, az értékes örökség azonban csak az egyik feltétel. Legalább ennyire fontos, hogy élni tudjunk azokkal a politikai, társadalmi, gazdasági lehetőségekkel, amelyek kedvezőek ahhoz, hogy anyagi — szellemi energiáink öszszefogásával, ésszerű felhasználásával optimális, átfogó, mindamellett a valósághoz igazodó távlati terveket készítsünk és valósítsunk meg. Ez azt a követelményt jelenti: úgy épüljön hazánk szép fővárosa, hogy mind több örömünk legyen benne nekünk fővárosiaknak s velünk együtt az egész országnak. Ezért is olyan fontos tudnunk, éreznünk, hogy Budapest építése, továbbfejlesztése, a távlati elképzelések alapos, körültekintő kimunkálása és megvalósítása a szó legnemesebb értelmében közügy. S mint ilyen — százezreket tettekre mozgósító program is. 5