Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Szerencsés János felvétele

BUDAPEST XVI. ÉVF. 5. SZÁM 1978 MÁJUS ÁRA: 10 Ft a Fővönos ftxyönaca A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Villalat VII. Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 78.0665 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nídor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30.— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig IX. Ráday u. 1 Telefon: 171-155 Olvasószolgálat: VIII. Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Tamás Ervin: Hatvan 6 Tóth Eszter: Otthonaim io Szényi Gábor: A jövő szakmunkásai 14 László Gyula: „Manu propria" 18 Vargha Balázs: Tatay Sándor pesti pasziánsza 1 22 Sz. Koroknay Éva: Kisplasztikái kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 24 FÓRUM Major Máté: Táguló terek 28 Zolnay László: A budavári barlangokról .... 30 Belte Mária-Palát Zsuzsa: Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren 34 Prof. Bókay Árpád: Színházi élet a múlt század második felében III 38 A címlapon: Szerencsés János felvétele A hátsó borítón: Giorgione: Férfiképmás (Szépművészeti Múzeum) Schiller Alfréd felvétele Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Kitekintve az ezredfordulóig Irta: Katona Imre az Elnöki Tanács titkára II. Az infrastruktúra A fejlett szocializmus világában megszűnnek a fizikai és a szellemi munka lényeges különbségei, szélesebb, mélyebb lesz a tudás, a műveltség, a képzettség, magasabb az életszínvonal, megvalósul az ötnapos, negyvenórás munkahét, a szocialista életmód mind általánosabbá válik. Ki kell dolgoznunk, milyen normákat állít fel mindez a városfejlesztés, a kultúra, sport, egészségügy stb. számára. Természetes, hogy jelentősen emelnünk kell az infrastruktúra színvonalát. Ez pedig sokkal többet jelent az eddig szokásos tervezési, építési, beruházási feladatnál. Nemcsak lakást, de otthont kell építenünk; otthont a fejlett közösségi tudattal rendelkező, szocialista ember számára; klubot a fiataloknak — lehetőleg közel a lakáshoz —; régi, nagy hírű iskoláink, egyetemeink felújítása mellett számos új iskolát kell épitenünk; a csoportos önművelés széles lehetőségét kell nyújtanunk, úgyszólván minden korosztálynak. A magasrendű szocialista kultúra széles körű terjesztésének és a sokoldalúan képzett szocialista ember igényének megfelelő infrastruktúrát, környezetet kell tehát terveznünk és létrehoznunk. Egy budapesti lakos évente átlag több mint ötszázötven órát tölt utazással. Ez csaknem háromhónapi munkaidőnek felel meg. A célforgalmi utasszámlálásból és egyéb felmérésekből kitűnik, hogy az utazások közel 70 százaléka a munkába és az iskolába járással függ össze. Jóval kisebb hányadot képvisel a bevásárlás, a szórakozás, a kirándulás. Budapesten naponként négy és félmillió utas (pesti, vidéki és külföldi) nyolc millió utat tesz tömegközlekedési eszközön. Havonként, naponként, óránként, napszakonként és az időjárástól függően változik a csúcs. Az a budapesti lakos, aki évente 830-szor utazik, különböző ritmusban bonyolítja le útjait. Hétfőn 5 millió utas 9 milliószor vesz igénybe tömegközlekedési járművet. Kedden apadás tapasztalható, szerdán alacsony az utazások száma, pénteken ismét csúcsforgalom van, szombat—vasárnap lanyhul az utazási kedv. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetése eredményes volt. Hatására — milliárdos beruházások nélkül — kb. 20 százalékkal csökkent a csúcsidőbeli zsúfoltság. Ez azonban távolról sem jelenti még a főváros közlekedési gondjainak megoldását. Ehhez hatalmas anyagi befektetésekre van szükség. Tisztában vagyunk azzal is — hiszen hazai és nemzetközi tudományos felmérések egybehangzóan bizonyítják —: aki munkakezdés előtt valamely tömegközlekedési járművön 20 percnél tovább utazik, annak munkahelyén az első órában 10—15 százalékkal kisebb a termelékenysége. A forgalmat Budapest 1000 km-es hálózatán 1976-ban — ez majdnem háztól házig tart, hiszen a fővárosban a megállóktól a lakosságnak mindössze 2 százaléka lakik 500 m-nél távolabb — 3428 jármű (1328 villamos, 1688 autóbusz, 42 HÉV-kocsi, 173 troli, 175 metró és 22 hajó) bonyolította le. A BKV 1976-ban több mint másfél milliárd 211