Budapest, 1978. (16. évfolyam)

4. szám április - Prof. Bókay Árpád: Színházi élet a múlt szazad második felében II.

Prof. Bókoy Árpád (1856-1917) Színházi élet második Anépszínmüvek akkor virágoztak. Persze csakis Szigligeti és Szigeti népszínművei. Hazafias, erkölcsnemesítő, mulattató, brilliáns szerepeket tartalmazó darabok ezek. Kár, hogy eltűntek, pedig jó előadásban ma is hatnának a közönségre. „A czigány" pl. elsőrangú dráma, ebben a Rózsi cigánylányt Felekiné játszotta. Elragadóan szép volt, éppúgy, mint később Hegyest Mari is. Erős drámai hatást tett a közönségre a „Viola és az alföldi haramia" (Eötvös József A falu jegyzője alapján készült darab). Sokat mulattunk Cíaál József Felesket nótdrius-án. Szerdahelyi Kálmán Siklós Péter reprodukciói MlillCST FtÓRiNM. Édes magyar hazánk gyönyörű Flórája! Nyíló rózsája a művészei kertének .*. Ismeretleneknek régi isinerőse! Te hozzád ... te rólad, hadd szóljon az ének. — • Midón megjelensz, s szól hangod fuvolája: A csalogánydalból viharzúgás támad S mintha fehér galamb sasszárnyon lebegne. Gyöngéd nőiségben, hős erény van nálad.— Feltártad nekünk a művészet világát, Hol csak a léleknek van gyönyöre, kéje; Hol a vágy, sóvárgás kihal a kebelből,— S piros hajnallá lesz a bánatnak éje... Midőn az érzelmek harclusáit játszod, S legördülő könnyek ragyognak szemedben: A mit a valóság megtagad mi tőlünk, Előttünk lebeg az a te szellemedben Ha megtanitál az édes szerelemre, Akkor döbbentesz meg, mikor elbájoltál: Sajgó fájdalinid közt lelkünk is — iigv szenvedi S szívünk znjsró tenger, ha hosszura gynltál • * • Óh fogadd el tőlünk szivünk hódolatát, A mit az igézel csalt ki ajakunkra: S érzelemvirágunk szerény nefelejtsét Oh engedd feltűzni érdem-koszonk'lui!...