Budapest, 1978. (16. évfolyam)

4. szám április - Dr. Csulák Mihály: A magyar gyermekirodalom születése

Mióta van magyar gyermekkönyv ? A vélemények megoszlanak. Attól függően, hogy ki mit tart a gyermekirodalom legfőbb kritériumának. Azt, hogy szerzőjük a gyermekeknek szánta müvét? De hiszen ez esetben ide számíthatjuk már a legelső magyar tankönyveket, iskolai segédkönyveket is. Heyden Sebald Gyermeki beszélgetések című könyvét például, amely a mohácsi vészt követő esztendőben jelent meg Krakkóban, és meglepően eleven magyar diákbeszélgetéseket tartalmaz. Mások viszont a legfőbb ismérvnek azt tartják, hogy a könyv különösen alkalmas anyagot tartalmazzon a gyermekolvasók ismereteinek gyarapítására, erkölcseinek csiszolására. Ez esetben ide számíthatjuk az ókor klasszikusainak első magyar fordításait is vagy éppen a bibliafordításokat, hiszen ezek olvasóközönségének jelentős része mindig is az ifjúság volt. A felvilágosodás százada és a nyomában fellépő pedagógiai mozgalom, a filantropizmus új elveket hirdet meg a gyermekirodalomban. Ezek az elvek már nemcsak az írói-nevelői szándékot, a nemes pedagógiai célkitűzéseket veszik figyelembe, hanem a befogadóra, a gyermekre, annak érdeklődési körére, hajlamaira, kívánságaira is tekintettel vannak. Ebben az időben válnak klasszikus gyermekolvasmánnyá a robinzonádok, Defoe és mások, eredetileg felnőttek számára írt műveinek különböző szempontú átdolgozásai és „magyarításai". Lehet, hogy éppen közöttük kell keresnünk az első igazi magyar gyermekkönyvet, hiszen egyikük-másikuk olyan alapos átdolgozáson esett át, mire a magyar gyermekolvasók kezébe került, hogy akár eredeti alkotásnak is tekinthető. A könyvkiadás adatai mindenesetre azt mutatják, hogy a reformkori Magyarországon ugrásszerűen megnövekedik a gyermekek számára kiadott könyvek száma. Drescher Pál Régi magyar gyermekkönyvek i$j8—1875 című művének bibliográfiai adataiból kihámozhatjuk, hogy 1800 és 1825 között (a másod- és többedkiadásokat is számításba véve) összesen 82 magyar gyermekkönyv jelent meg. A számot akár imponálónak is nevezhetnénk. Az igazság azonban az, hogy valójában mind a magyar, mind a gyermekkönyv szót akár idézőjelbe tehetnénk, hiszen a 82 műből csupán 27 nevezhető magyar eredeti munkának, még ha az eredeti megjelölést meglehetősen liberálisan értelmezzük Glatz Jakab: Gyermekvilág. Barabás Miklós(?) kőrajza. 1840 Oöbrentei Gábor: A kis Gyula könyve. Barabás Miklós rézkarca. 1845 34 Dr. Csulák Mihály A magyar prmeHalom születése