Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Vizy László: A „Najádok kútja” a Felszabadulás téren

A Budapest postája 1014 Országház utca 20. A környezet tisztasága Már az unalomig ismételjük szóban, írásban: fővárosunk elviselhetetlenül piszkos. A Nemzetközi Köztisztasági Világszervezetben, az ISWA-ban viszont Budapestet a világ egyik legtisztább fővárosának számítják. Az egyik legelterjedtebb nyugatnémet újság cikkírója személyes tapasztalata alapján megállapítja, hogy „Budapest ma különlegesen virul, és feltűnően tiszta!" Ha mi nem vagyunk is ennyire elragadtatva, el kell ismernünk, hogy fővárosunk tisztaságáért nagyon sokat tesznek az illetékes szervek. 730 ezer lakásból gyűjtik össze például a szemetet, s ez bizony jelentős szolgáltatás. Az idegenforgalmat nem számítva, a Budapestre bejárókkal együtt immár két és félmillióra duzzad a főváros nappali lakossága. Hatalmas építkezések borítják fel — átmenetileg — városunk életét, rendjét. Sok a rendetlenkedő, piszkoló üzem, vállalat. Mi, fővárosiak sem vagyunk angyalok. A tisztaság, a köztisztaság a környezet védelmének szinte elsőrangú tényezője. De ezt nem elegendő csupán megállapítani. Ezért nap mint nap sokat kell tenni az illetékes szerveknek éppúgy, mint az utca emberének. B. L. Tisztelt Szerkesztő Elvtárs! A Budapest állandó olvasója vagyok, és örömmel tapasztalom, hogy a lap tartalmas és kiállításában is szép. A tanulságos és érdekes írások között örültem az „Otthonaim" című sorozatnak, sajnálom, hogy félbeszakadt, miután az egyik számban már nem találtam. Tóth Andrósné Budapest, VIII., Rákóczi út (Valamennyiünknek jólesett Tóth Andrósné levele, amelyet ezúton is megköszön a BUDAPEST szerkesztőségi kollektívája. Reméljük, hogy örömet okoz Önnek: nem szakadt félbe az ,.Otthonaim" sorozat.) Előfizetni vagy vásárolni? Mátrai Vilmosné, budapesti olvasójuk nem áll egyedül ezzel a problémával. Magam is így vagyok. Azzal a különbséggel, hogy Baja messze van Pesttől — sajnos —, és igen kevés példányszámot kapnak. Legalább is ez volt a válasz, amikor sürgettem az egyik múlt évi lapszámot. Pedig a lap első számától kezdve valamennyi megvan, és évenként beköttettem. Nagy érték nekünk a BUDAPEST. Mindketten budapestiek vagyunk feleségem is, én is. Oda is vágyunk vissza, addig is azonban a nagyon szép BUDAPEST az összekötő kapocs. Kezdettől fogva példányonként vásárolom, megrendelni nem merem, mert a félbehajtott lap nem alkalmas bekötésre. Horbas Mihály 6500 Baja, Babits M. út (Köszönjük a levelét. A hiányzó lapot kivételesen — megküldtük Borbás Mihálynak, igy a teljes évi lappéldányok bekötésének nincs akadálya. Az a probléma viszont, amelyet most mór több olvasónk is elpanaszolt, ezzel természetesen nincs megoldva. Hiszen szerkesztőségünk nem rendelkezik felesleges példányokkal. Reméljük, hogy ez az észrevétel intézkedésre készteti mindazon illetékeseket, akik lapunk terjesztésével foglalkoznak.) Alkotás utca — Teremtés utcza Olvasván a Budapest májusi számának a budai Alkotás utcáról szóló érdekes és pontos leírását, legyen szabad némi kiegészítést hozzáfűznöm. Az Alkotás, illetve Alkotó utca 1814-ben nem Alkotás néven teremtődött, hanem aWurmhönger Ádám által „alkottatott" Isten-szobor után először Schöpfer-Gasse volt. Abban az időben ugyanis Budán még ritkán adtak az utcáknak magyar nevet. Amikor aztán megkezdődött Pest-Budán az utcák nevének magyarosítása, a Schöpfer-Gasse-ből Teremtés utcza lett. így olvasható ez az Aigner Lajos Könyvkereskedése által kiadott, és Deutsch L. nyomdájában 1870-ben készült, fekete-fehér térképen. Ez a térkép a száztíz esztendő előtti állapotokat rögzíti. A Teremtés utczából Alkotás utcává szelídült utcanév „átlényegülése" abban az időben nem volt egyedüli eset. Az az utca, amely az Erzsébet térről — a mai Engels térről — észak felé vezetett, s amely később az Újépület falánál meg is szakadt, a Gödi utca volt, németül Göder Strasse. A Göderből később a sváb népi etimológia Götter Gassért, azaz Istenek utcáját alkotott. A fővárosi tanács ezt magyarította bálvány utcá-ra. Ma október 6. utca. A mai Majakovszkij utca eredetileg Engel Strasse, azaz Angyal utca volt. Viktória angol királynő tiszteletéreidővel Englische Königin, azaz Angol királynő utcává „degradálták". Később elmaradt az Angol, maradt a Király, igy lett Király-utcza, amely 1870-ben a Deák tértől kifutott a Polgári lövöldéig s a Kertekig. (Ezek helyén ma a Gorkij fasor húzódik.) A Kerteknél szűnt meg a Királyné utcája, amely egy időben Vilma holland királynő nevét is viselte. így lett az Alkotóból Teremtés, Gödből Bálvány, az Angyalból Király. Nézegetve ezt a száztíz év előtti BUDA-PEST térképet, sok érdekeset látunk még — illetve nem látunk — a Teremtés utcza környékén. A Teremtés utcza és a Kékgolyó utcza az Ördög árkánál fut össze a Városmajor utczával. A Maros utca helyén az Ördög árka futott. A nyolcvanas években az árok vizében mosták a fehérneműt a környékbeli asszonyok, hiszen az árok betemetetlen haladt a Vérmező mellett, a Horváth-kerten át le a Tabánig. A Krisztina körútnak híre-hamva sincs, az Ördög árka mentén a Déli vasúti indóháztól a Templom térig — (a mai Krisztina térig) — az Iskolautcza, a Templom tér után a János-utcza húzódott, a Templom tér mögötti utca, a mai Mészáros utca akkor Gyár-utcza volt. (Itt egy papírgyár volt.) A Gyár-utcza a Nyárs-hegy alatt vonult, a Nyársból lett a Nap, azaz a mai Naphegy. A Naphegy utca viszont már megvolt, az akkori Naphegy a Nyárshegynek északi kiemelkedése lévén. A Teremtés utcza lefutott az Ördög árkához. Az Ördög árka bal partján Fa-kereskedést jelez a térkép. A fatelepek szomszédosak voltak a Városmajorral és kapcsolódtak a Téglavető-hely-hez. A Téglavető-hely bányagödre volt a mai Moszkva tér és a Széna tér; e bányaoidal fölé épült a két világháború között a „Krisztina-posta" azaz a Postavezérigazgatóság. A Téglavető-helyből először a BBTE (Budapesti Budai Torna Egylet) sporttelepe lett: nyáron teniszpálya, télen korcsolyapálya. A sporttelep helyére építették a villamos végállomást. Másik Téglavető-hely-ként s téglagyárként tünteti föl a térkép a mai Mechwart teret. Amikor ezt a téglavetőt fölhagyták, a bányadomb tetejére épült meg a Statisztikai Hivatal. A Margit körútnak még híre-hamva sincs az 1870-es térképen, helyén a Zugligeti vaspálya fut a Király-fürdő szomszédságáig, és az Ó-Budai vaspályához — (lóvasúthoz) — csatlakozik. Az ÓBudai vaspálya viszont a Lánchíd mellől indul, ahol a Népszinház-utcza, a budai Népszínház van. Az utóbbit 1870 után lebontották. A vaspályával párhuzamos a Fő-utcza. Főutcája azonban három van az 1870-es Budának. A máig megmaradt Fő utcán kívül volt az Ó-Fő-utczója, a későbbi Zsigmond utca és egy Fő-utcza a Vérmező keleti oldalán, a Vár alatt, a mai Attila út felső része. A Logodi utcát Kerti útnak hívták. Hentzi szobra még állt a György téren, mellette a Teleki-palota, amelyből később a főhercegi palota épült. Viszont a királyi istállók— a palota mellett — nagyobb helyet foglaltak el, mint az egész György tér. íme: idáig kalandoztunk a Teremtés utczájából. Szombathy Viktor Ötlet, kívánság Amikor a BUDAPESTET a kezembe veszem, elfog a kíváncsiság, vajon mi lesz a lapban? Mindig találok benne olyan olvasnivalót, élményanyagot, amely leköt és további érdeklődésre sarkall. Fontosnak tartom, hogy a lap sokat foglalkozik a jelennel és a jövővel is. Az ilyen írásokból talán több is elkelne. Fővárosunk szinte hihetetlen mértékben fejlődött az utóbbi esztendőkben. Ilyen arányú fejlődés szerintem csak a szocialista országokban tapasztalható. Lenne azonban néhány észrevételem. Időnként teret lehetne szentelni néhány népfront-akciónak. Ilyesmiről már régen olvastam. Keveslem az ifjúsággal kapcsolatos írásokat. És a sport mostoha gyerek? Olyan riportot is el tudnék képzelni, hogy miként készülnek a fővárosi élsportolók az olimpiára, amely már nincs is olyan messze. Kozsér F. Ferenc Budapest IX., Ferenc krt. (Sem a sport, sem az ifjúság nem mostohagyerek a számunkra. Cikk készül például a Edzett ifjúságért mozgalomról és az olimpiáról. A közeljövőben foglalkozni kívánunk a Népfronttal is. Erre az is impulzust ad, hogy a Fővárosi Tanács a decemberi ülésén hagyta jóvá a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága együttműködési megállapodását.) 48