Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Vizy László: A „Najádok kútja” a Felszabadulás téren

szabadságharcban ellenségeink oldalán állt. Az olmützi származású szobrász bécsi tanulmányai után Pesten telepedett le. A pesti szobrászok 1827-ből fennmaradt névsorában már szerepel, azzal a megkülönböztető jelzővel, hogy „akadémiai szobrász". A pesti nagyobb középítkezéseknél, melyhez hírnevét éppen a Najádok kútja teremtette meg — díszítő jellegű szobrokat készített a Ludoviceum, a Redoute azaz a régi Vígadó és a régi Nemzeti Színház belső tereiben. Lyka Károly közepes klasszicista szobrásznak mondja, akinek tehetsége nagyon mérsékelt. Hasonlóan említi a Művészeti Lexikon és Budapest várostörténeti monográfiája is. Miben kereshetjük mégis e mű értékét, helyi, egyedülálló jelentőségét? Elsősorban abban, amire a korabeli értékelés is rámutat: az első olyan pesti közkút, mely szobrászati díszítést kapott. Ezt megelőzően köztéren szobrászati művet csak egy-egy pestis-oszlopon vagy szentháromság emlékművön láthattunk, az egyházi hatalom művészi megnyilvánulásaként. Hasonlóképpen kaptak díszítést a főúri paloták. A lassan polgárosodó és fejlődő Pest az igen költséges szobrászati munka megrendelésének igényével valóban csak a XIX. század első harmadának végén léphetett fel. Akkor is a takarékos egyszerűség volt alapvető követelmény. Pollack Mihály költséges, márványból tervezett műve talán éppen ezért nem valósulhatott meg. A reális lehetőséget kínáló Uhrl szerényebb, mérsékeltebb költségű kútja így lehetett és válhatott szükségszerűen korának egyik reprezentáns és úttörő alkotásává. Művészi kvalitásában valóban a klasszicizmus átlagán mozog, de a polgárosodó Pest szellemiségét magában hordva, korának kifejezőjévé vált. Mai szemléletünk a műalkotásokat a művészi elemzésen túlmenően mindig kiegészíti a történetiségében rejlő érték felkutasával és elemzésével. Kisebb értékű alkotások így lesznek a hazai adottságok miatt viszonylag jelentősebbek. A műemlékvédelem általános gyakorlatának megfelelően a kút és szobor megóvása és helyreállítása, a műalkotáson túlmenően, egy várostörténeti érték megóvását jelentette. A reformkorban igazán várossá váló Pest-Buda egyik történetileg egyedülálló alkotása a Felszabadulás téren felállított és helyreállított Najádok kútja. A Felszabadulás tér forgalmi tervezésekor az alapvető szempontok között szerepeltek, korszerű közlekedés megteremtésének igénye mellett, a műemléki és várostörténeti szempontok, köztük a Najádok kútjának elhelyezése. A tervezés minden stádiumában szerves része volt a programnak a kút visszaállítása és rekonstrukciója. A kiinduló programban még nem szerepelt a süllyesztett közút terve a Károlyi és a Petőfi Sándor utca között. Ekkor a szobor számára lehetőségként felmerült a Belvárosi Kávéház és a légitársaságok irodái előtti teresedés. A süllyesztett út azonban sokkal kedvezőbb lehetőséget hozott: felállítani eredeti helyén a kutat! Ez a szándék természetesen csak elméleti lehetett, hiszen a tér valamennyi épülete — a Ferenciek templomának kivételével — megváltozott a kút megépítése óta eltelt időszakban, 1870 körül átépítették és új rendezési vonalba iktatták a Ferenciekbazárát. A századforduló városrendezési terve merőben új koncepciójú és más nagyságrendű városközpontot alkotott a középkori városszerkezetre épült barokk és klasszicista épületek helyén az Erzsébet-híd megnyitásával egyidőben. Még a Ferenciek templomának lebontása is felmerült ebben a tervben, s végső soron a korabeli műemlékvédelem közbelépéseként, a műemléki védettség elrendelésével maradhatott meg. Ez az új nagyvárosi központ forgalma, és nem utolsósorban a kor esztétikai elképzelései miatt sem hagyhatta meg a klasszicista Pest közkútját. így került 1899-ben Kőbányára. 1944-ben a kutat díszítő szobor szinte teljesen elpusztult. A restaurálást végző szobrász, Győry Dezső feladata volt a régi rajzok és fotók alapján újrafaragni a szobrot. A kút helyreállításának építészeti tervezése egyben városképi újrafogalmazást is jelentett: a kutat hozzá kellett illeszteni a városrendezési tervhez. A díszburkolat és szobor kapcsolatát a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Szenczi Ottó építészmérnök és a kút helyreállítási tervét készítő Schall József és Kapsza Miklós a BME Lakóépülettervezési Tanszék docensei odották meg. A kivitel és a szakszerű helyreállítás a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat munkáját dicséri. Vizy László Eredeti helyén áll ismét a kút (Tahin Gyula felvétele) 43