Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Vizy László: A „Najádok kútja” a Felszabadulás téren

szabadságharcban ellenségeink oldalán állt. Az olmützi szárma­zású szobrász bécsi tanulmányai után Pesten telepedett le. A pesti szobrászok 1827-ből fenn­maradt névsorában már szere­pel, azzal a megkülönböztető jelzővel, hogy „akadémiai szob­rász". A pesti nagyobb középít­kezéseknél, melyhez hírnevét éppen a Najádok kútja terem­tette meg — díszítő jellegű szobrokat készített a Ludovi­ceum, a Redoute azaz a régi Vígadó és a régi Nemzeti Szín­ház belső tereiben. Lyka Károly közepes klasszicista szobrász­nak mondja, akinek tehetsége nagyon mérsékelt. Hasonlóan említi a Művészeti Lexikon és Budapest várostörténeti monog­ráfiája is. Miben kereshetjük mégis e mű értékét, helyi, egyedülálló jelentőségét? Elsősorban abban, amire a korabeli értékelés is rámutat: az első olyan pesti közkút, mely szobrászati díszítést kapott. Ezt megelőzően köztéren szob­rászati művet csak egy-egy pes­tis-oszlopon vagy szenthárom­ság emlékművön láthattunk, az egyházi hatalom művészi meg­nyilvánulásaként. Hasonlókép­pen kaptak díszítést a főúri paloták. A lassan polgárosodó és fej­lődő Pest az igen költséges szob­rászati munka megrendelésének igényével valóban csak a XIX. század első harmadának végén léphetett fel. Akkor is a takaré­kos egyszerűség volt alapvető követelmény. Pollack Mihály költséges, márványból tervezett műve talán éppen ezért nem valósulhatott meg. A reális le­hetőséget kínáló Uhrl szeré­nyebb, mérsékeltebb költségű kútja így lehetett és válhatott szükségszerűen korának egyik reprezentáns és úttörő alkotá­sává. Művészi kvalitásában való­ban a klasszicizmus átlagán mo­zog, de a polgárosodó Pest szellemiségét magában hordva, korának kifejezőjévé vált. Mai szemléletünk a műalko­tásokat a művészi elemzésen túlmenően mindig kiegészíti a történetiségében rejlő érték fel­kutasával és elemzésével. Ki­sebb értékű alkotások így lesz­nek a hazai adottságok miatt viszonylag jelentősebbek. A mű­emlékvédelem általános gyakor­latának megfelelően a kút és szobor megóvása és helyreállí­tása, a műalkotáson túlmenően, egy várostörténeti érték meg­óvását jelentette. A reformkor­ban igazán várossá váló Pest-Buda egyik történetileg egyedül­álló alkotása a Felszabadulás té­ren felállított és helyreállított Najádok kútja. A Felszabadulás tér forgalmi tervezésekor az alapvető szem­pontok között szerepeltek, kor­szerű közlekedés megteremtésé­nek igénye mellett, a műemléki és várostörténeti szempontok, köztük a Najádok kútjának el­helyezése. A tervezés minden stádiumában szerves része volt a programnak a kút visszaállí­tása és rekonstrukciója. A kiinduló programban még nem szerepelt a süllyesztett közút terve a Károlyi és a Petőfi Sándor utca között. Ekkor a szobor számára lehetőségként felmerült a Belvárosi Kávéház és a légitársaságok irodái előtti teresedés. A süllyesztett út azonban sokkal kedvezőbb lehe­tőséget hozott: felállítani ere­deti helyén a kutat! Ez a szán­dék természetesen csak elmé­leti lehetett, hiszen a tér vala­mennyi épülete — a Ferenciek templomának kivételével — megváltozott a kút megépítése óta eltelt időszakban, 1870 kö­rül átépítették és új rendezési vonalba iktatták a Ferenciek­bazárát. A századforduló város­rendezési terve merőben új koncepciójú és más nagyság­rendű városközpontot alkotott a középkori városszerkezetre épült barokk és klasszicista épü­letek helyén az Erzsébet-híd megnyitásával egyidőben. Még a Ferenciek templomának lebon­tása is felmerült ebben a terv­ben, s végső soron a korabeli műemlékvédelem közbelépése­ként, a műemléki védettség el­rendelésével maradhatott meg. Ez az új nagyvárosi központ for­galma, és nem utolsósorban a kor esztétikai elképzelései miatt sem hagyhatta meg a klasszicista Pest közkútját. így került 1899-ben Kőbányára. 1944-ben a kutat dí­szítő szobor szinte teljesen el­pusztult. A restaurálást végző szobrász, Győry Dezső feladata volt a régi rajzok és fotók alap­ján újrafaragni a szobrot. A kút helyreállításának épí­tészeti tervezése egyben város­képi újrafogalmazást is jelen­tett: a kutat hozzá kellett illesz­teni a városrendezési tervhez. A díszburkolat és szobor kap­csolatát a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Szenczi Ottó építészmérnök és a kút helyre­állítási tervét készítő Schall József és Kapsza Miklós a BME Lakóépülettervezési Tanszék docensei odották meg. A kivitel és a szakszerű helyre­állítás a Képzőművészeti Kivi­telező Vállalat munkáját dicséri. Vizy László Eredeti helyén áll ismét a kút (Tahin Gyula felvétele) 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom