Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Molnár József: Jókai és Táncsics

kell küzdeni, mit a forradalmi elvek követelnek, a többi közt: mindennemű címet el kell törölni, csupán a kend maradjon megszólításuk, mert ha a mindenféle cifrábbnál-cifrább cím megmarad: ez egymaga mindent meg semmisít-Hét; a kend címzést most a nagy mozgalom első napján meg kell kezdeni: és valóban meg is kezdették — és folytatták végig az egész éjen át — akik nem aludtak; másik figyelmeztetésem s illetve nyilatkozatom az volt, hogy nevem Stancsics-ról a jobb hangzású Táncsics-ra változtatom, részint e nagy nap emlékére, részint pedig azért, mivel nagyobbik gyermekem nevemet mindig így ejtette ki Március 15-e után Jókai gyakran ismertette folyóiratában, az Életképekben Táncsics népszerű s „közrendűek számára kiadott" újságját, a Munkások Újságát. Táncsics népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy Baranya megye siklósi kerülete azonnal felkérte országgyűlési képviselőjének. Majd Békés megye küldöttsége hívta meg, aztán Szarvas város polgárai kínálták fel képviseletüket Táncsicsnak, s végül az izsáki kerület is jelentkezett igényével, ahol sok évvel azelőtt tanítóskodott. Ne felejtsem el, hogy a legutolsó képviselőségi mandátumot a Bács megyei ómoravicai kerület ajánlotta fel. Táncsics a siklósi képviselőséget vállalta el. Jókai ezt örömmel tette közzé folyóiratában, s a történeti igazság kedvéért hozzáfűzte: „Minthogy Táncsics semmi jogcímen nem volt választó s így választható sem lett volna, Nagyharsány község egy féltelket íratott nevére, hogy a képesítést elnyerje." Jókai „socialista író"-nak nevezte és tartotta Táncsicsot, s a proletár forradalmár műveire állandóan felhívta ebben az időben olvasóinak figyelmét. Csak Debrecenben, 1849 tavaszán kerültek ellentétbe egymással, amikor Jókai rövid ideig a békéltetés hívévé szegődött, s Táncsics az országgyűlésen interpellációban tiltakozott Jókai cikkei ellen. Táncsics erre így emlékezik vissza: „En beszédem folytán e szavakat használtam: «A cikket valami Jókai nevű ifjú ember írta alá», noha csak első névbe tője J. állott a cikk végén, de mindenki tudta, Varga Imre szobra a Bécsi kapu előtt 33