Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Vadas József: Vedres

klasszicizmus egyik vezéregyéniségének hatása alá kerül. így születnek a tizes évek minden sablontól mentes, ám a szobrászat hagyományos keretei között maradó ábrázolásai : szinte kizárólag aktok, inkább kecses, mint nyúlánk, inkább hűvös, mint elegáns mozdulatú alakok. Modernné majd csak a húszas évek derekán válik Vedres Márknak nem millenniumi, nem hivatalos, nem akadémikus művészete. Akkor megint Olaszországban él. Azért megint, mert az első világháború kitörésekor hazatér, s idehaza éli át a forradalmi átalakulást — szimpatizánsként s baráti szövetségben a kor haladó értelmiségével. 1919-ben főiskolai tanárrá nevezik ki. Ezért az ellenforradalom győzelme után háttérbe szorulással kell fizetnie. Iparművészeti munkákból él 1925-ig, amikor ismét Firenzében telepedik le. A húszas évek második felében meginduló lassú átalakulás után, 1930 körül változik meg művészete. A kubisták hatása alá kerül, nem kis részben egy párizsi utazás nyomán, s lesz méltó társuk a kubizmus tanulságaihoz közelítő Nyolcaknak. Olaszországban készült és a szintetikus kubizmus feldolgozásáról tanúskodó művei, az érett Vedres Márk talán legmaradandóbb munkái, itthon alig ismertek. Csak négy évvel ezelőtt kerültek Magyarországra. Pedig a tömbszerű formák virtuóz méltóságában egyszerre érződik a Firenzében elsajátított klasszikus szobrászati örökség, a fiatalabb kortárs, Medgyessy művészetében kiteljesedő rusztikusság s a háború utáni Európának Picasso festményeiben is megfigyelhető klasszicizmusa, amely azt sejteti: ekkora öldöklés után többé nem lehet felhőtlen az emberiség fölé boruló ég. Olaszországban sem él jól: anyagi gondjai vannak, a gazdasági válság pedig üzleti vállalkozását is csődbe juttatja. Ezért aztán Leány korsóval (1916) Fuvolázó fiú (1910 előtt) PETRÁS ISTVÁN FELVÉTELEI