Budapest, 1977. (15. évfolyam)

9. szám szeptember - Mészáros László: Gróf Zichy Ödön kivégzése

„Egy szál fenyőre felakasztották... Gróf „Zitsy" Ödön kivégzése tan korabeli iratok tükrében 99 Lórév, a legkisebb Pest megyei falu, a közelmúltban ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját. Az alig 390 lélekszámú Csepel-szigeti szerb település történelme arra példa, hogy még a legeldugottabb települések múltja is szervesen kapcsolódik hazai történelmünk fő áramköréhez. 1848. szeptember 30-án Lóréven végezték ki gróf Zichy Ödönt. Maga a tény korántsem ismeretlen, de részletes feldolgozása mindmáig késett. Pedig erre már csak azért is nagy szükség lett volna, mert Zichy elítélésével és a nevét viselő emlékkápolna építésével kapcsolatban sok téves adat látott napvilágot, nemcsak újságok, hanem történelmi szakmunkák lapjain is. 1971 őszétől, Csepel-szigeti helytörténeti kutatásaink kezdetétől több mint fél évtized telt el, mikor a nevezetes kivégzés legutolsó mozaikkockáját — az eseményről beszámoló 1848-as, megsárgult röplapot — végre sikerült felkutatnunk Tökölön. Igy azután, ha meglehetősen lassan is, de mégiscsak összeállt a kép. 32 Az 1809. szeptember 25-én született Zichy Ödön gróf Magyarország egyik legrégibb és leggazdagabb arisztokrata famíliájának volt a sarja. A feudális kiváltságokhoz ragaszkodó, feltétlenül németbarát és császárhű nagybirtokos a konzervatív párt egyik oszlopos tagjaként élesen szembeszállt a Magyarország függetlenségéért és polgári átalakulásáért küzdő hazafiakkal. Az 1840-es esztendőkben Fejér vármegye császári adminisztrátoraként a legkeményebb kézzel tartotta féken a baloldali ellenzéket és a jogfosztott jobbágyságot. Más nagybirtokosokhoz hasonlóan őt is ökölcsapásként érte az 1848. március 15-i polgári forradalom híre, de nem sokáig tétlenkedett: híven egész addigi szélsőségesen reakciós nézeteihez, a nyílt hazaárulás útjára lépett. 1848 nyarának végén átszökött Jellasich horváth bán császárbarát, forradalomellenes hadseregéhez, és a szeptemberi napokban vele együtt támadt hazájára. A róla készült festmény és a korabeli visszaemlékezések magas termetű, jóképű, markáns arcú, barna körszakállú, parancsolásra termett férfinak ábrázolják, aki nem rettent meg a bitófa árnyékától sem. Amikor elfogták, éppen egykori „birodalmának", Fejér megyének a székhelyéről, Jellasich székesfehérvári táborából volt útban hintójával Roth császári tábornok osztrák seregéhez a bán proklamációjával. Elfogásának és kivégzésénekeseményeiről lássuk magukat a korabeli feljegyzéseket, melyek közül a már említett röplap, továbbá a szigetszentmiklósi kántortanító, Kardos István (1822—1894) naplóinak I. kötete, valamint Knájtner János ráckevei parasztgazda 1858-ban megkezdett krónikája és a szintén kevei Kayser János vízimolnár mester naplója a legértékesebb. Fontosak még a korabeli ráckevei tanácsülési jegyzőkönyvek (a lóréviek elkallódtak) a Pest megyei Levéltárban, továbbá a ráckevei főjegyző-helytörténész, Tamássy Andor 1948-as kézirata a szabadságharcról, melyben feldolgozta az általa megmentett ráckevei iratokat, s emellett megvallatta a legöregebb lórévi szerbeket, akik apáik és nagyapáik elbeszéléséből sok értékes adattal szolgáltak Zichy kivégzéséről. Az Országos Levéltár iratai elsősorban Gcrgeyről és rögtcnítélő haditörvényszékéről közölnek kiegészítő jellegű részadatokat. Lássuk tehát a népi feljegyzések, a röplap és a Tamássy-kézirat eredeti szövegét! * Kayser János ráckevei vízimolnár érdekes naplóiának 1848-as bejegyzései ennyit tartalmaznak Zichyről: „Október hónapban pedig a lorei rében nagy tábor volt, mert tsak Ketsi-cmét városából jöttek ide 1100 őrsereg, itt voltak valami 8 nap, ez idő alatt Jeiasits tábora jött reánk egész Nyéki;», ore összveütött az magyar az horváttal, Jeiasits mint horvát vezér elszalatt, de Itsit, aki talán utat mutatott néki, az Lőréi Rébe egy szál fenyőre felakasztották, attul az időtül fogva mindég háborúztak minden katonára volt szükség." Az ugyancsak Ráckeve mezővárosban Zichy Ödön akasztása (Zeigler Anton metszete) HELYTÖRTÉNET