Budapest, 1977. (15. évfolyam)

6. szám június - H. Boros Vilma: Gimnáziumi éveim a század elején

Nagyvárosa Bükk tövében 3525 MISKOLC. Széchényi u. 35. Telefon: 14-876 Telex: 06-22-73 Aki a szépen restaurált diósgyőri vár egyik tornyából a mélybe tekint, nem mindennapi látványban van része. Közvetlenül alatta az Anjou-kori gótikus falak, a lovagterem hatalmas maradványai, középen a zárt várudvar látható. A várfalak tövében, félkörben bájos kis falu nyújtózkodik: Diósgyőr, szinte úgy, ahogyan még Petőfi Sándor láthatta, amikor 1847-ben erre járt. Parányi parasztházak, körülöttük tágas kertek és gyümölcsösök, szinte minden portán nagykoronájú diófával: nem ok nélkül kapta a község évszázados nevét. A régi, kis gótikus templom mögött széles betoncsík, a lillafüredi autóút, azon túl egyforma, tízszintes, betonelemekből készült ig lakótelepi házsorok karéja, ami két szárnyával egyre jobban körülfogja és néhány év múlva talán elnyeli az ősi települést. Régmúlt, közelmúlt és jelen együttes látványa jelképe a 30 év alatt háromszorosára nőtt Miskolcnak is. A feladat: megmenteni azt a kevés emléket, amelyet török, tatár és német meghagyott a városban, felszámolni és eltüntetni a századforduló még ma is kísértő nyomortanyáit és lakást adni közel százezer dolgozónak. Miskolcon ma naponta 2—3 házat bontanak le. A Gordon és a Búza tér környéki viskókat senki sem sajnálja, de a régi kisiparos- és kiskereskedő házakat sokan. Sajnálatos, hogy eltűntek egykori parasztok és szőlőbirtokosok akácfás udvarai a Mátyás király és a Major utcában, ahol egykor a 48-as miskolci fiatalok nem kis öntudattal alapították meg a „Major utcai Társaság"-ot. Néhány rajongó egyre reménytelenebb harcot folytat Déryné lakóházának megmentéséért, amelyben naplóját írta remegő kezekkel. Ki tudja mikor tűnik el a Szabó Lőrinc által megörökített Nagyhíd. ahol félévszázad óta minden kisgyerek megáll és beleheli az alatta elrobogó mozdonyok furcsa kesernyés füstjét. Mit nyújt a turista számára Miskolc? Vonzerejének nagyrészét a természetnek köszönheti: fekvésének és környezetének. De azért volt és van itt szerepe a történelemnek, az emberi kéznek is. Az avasi templom méltóságos gótikus tömbje a harangtoronynyal, a tövében húzódó öreg iskola, a mai Herman Ottó múzeum páratlan őstörténeti gyűjteményével, a magyar színészet első otthona, a színház, a Rákóczi-ház, a görögkeleti templom gyönyörű berendezése és ikonosztáza egyenként is csábíthat minden látogatót. Szórakozásra is bőven van lehetőség. A Miskolci Nemzet Színház számos előadása nyert már nívódíjat. A város zenei élete pezsgő, a miskolci Szimfonikus Zenekar és a vendégművészek hangversenyeit tömegek látogatják. A városban összesen öt kiállítási csarnok van, különösen a grafikus művészet virágzik, amelynek híre az országhatáron is túl jutott. De nem unatkoznak a könnyű szórakozás hívei sem a városban. Mozijai elsőhetes filmeket játszanak, kávéházainak és cukrászdáinak programja a tánckedvelők igényeit elégíti ki. Az avasi pincék és borozók jó híre hagyományos. Miskolc idegenforgalmának legnagyobb csábítóereje a Bükk és a városhoz közeli két csomópontja: Tapolca és Lillafüred. Tapolca a központtól negyedóra alatt elérhető autóbusszal. Az ősfák és gondosan ápolt virágágyak között, a fürdők minden fajtáját kínálja a felüdülni, pihenni vágyóknak: kád- és termálfürdő, hideg- és melegvizű strand és ma már európai hírű látványosság a barlangfürdő. A fürdőépület és a csónakázótó tőszomszédságából induló turistautak elvezetnek a déli Bükk legszebb tájaira. Lillafüred nevezetességei sokoldalúak és változatosak. Petőfi Helvécia legszebb tájaihoz hasonlította az odavezető utat. Ez persze költői túlzás, de tény, hogy minden látogatót megejt az elébe táruló Hámori völgy, háttérben a Palotaszállóval, a sötétzöld és sima tükrű tóval és a Bükk-fensík vadregényes, meredek sziklaletörésével. Pedig a föld alatti szépséget még nem is vettük figyelembe: az István cseppkőbarlangot és a világviszonylatban is ritka látványosságot nyújtó Mésztufabarlangot. A hegyoldalban ott ásítozik az ősemberi leleteiről híres Szeletabarlang nyílása. Herman Ottó nagy felfedezése, azé a tudósé, akinek emlékmúzeuma egykori lillafüredi házában, sírja pedig a meghatóan szép hámori temetőben látogatható. Hámor község közepén Kohászati Múzeum számol be a régi vashámorok történetéről, amelyek Ómassától kezdve húzódtak le lassan, egészen a mai Lenin Kohászati Művek óriási gyártelepéig. Meredek gyalogösvények és kényelmes szerpentinutak vezetnek fel a Bükk 700—900 méter magas fennsíkjára, ahol hatalmas bükkök és sötétlő fenyőerdők váltják fel a réteket és a kaszálókat; őzek, szarvasok, muflonok és vaddisznók tanyái. A sziklaszirtekről végtelenbe nyúló kilátás: északon a magas Tátráig, délen pedig a Nagy-Alföld síkjára. A turista ha Miskolcra és a Bükk hegységbe látogat, szállodák, turistaházak, campingek, fizetővendég-szobák várják. A tapolcai Éden camping nyaralótelepe és autós campingje. Hollóstetőn pedig egy ugyancsak festői környezetű nyaralótelep. (x) 42