Budapest, 1977. (15. évfolyam)

6. szám június - H. Boros Vilma: Gimnáziumi éveim a század elején

Nagyvárosa Bükk tövében 3525 MISKOLC. Széchényi u. 35. Telefon: 14-876 Telex: 06-22-73 Aki a szépen restaurált diósgyőri vár egyik tornyából a mélybe tekint, nem mindennapi látványban van része. Közvetlenül alatta az Anjou-kori gó­tikus falak, a lovagterem hatalmas ma­radványai, középen a zárt várudvar látható. A várfalak tövében, félkörben bájos kis falu nyújtózkodik: Diósgyőr, szinte úgy, ahogyan még Petőfi Sándor láthatta, amikor 1847-ben erre járt. Parányi parasztházak, körülöttük tá­gas kertek és gyümölcsösök, szinte minden portán nagykoronájú diófá­val: nem ok nélkül kapta a község év­százados nevét. A régi, kis gótikus templom mögött széles betoncsík, a lillafüredi autóút, azon túl egyforma, tízszintes, betonelemekből készült ig lakótelepi házsorok karéja, ami két szárnyával egyre jobban körülfogja és néhány év múlva talán elnyeli az ősi települést. Régmúlt, közelmúlt és je­len együttes látványa jelképe a 30 év alatt háromszorosára nőtt Miskolcnak is. A feladat: megmenteni azt a kevés emléket, amelyet török, tatár és né­met meghagyott a városban, felszámol­ni és eltüntetni a századforduló még ma is kísértő nyomortanyáit és lakást adni közel százezer dolgozónak. Miskolcon ma naponta 2—3 házat bontanak le. A Gordon és a Búza tér környéki viskókat senki sem sajnálja, de a régi kisiparos- és kiskereskedő házakat sokan. Sajnálatos, hogy eltűn­tek egykori parasztok és szőlőbirtoko­sok akácfás udvarai a Mátyás király és a Major utcában, ahol egykor a 48-as miskolci fiatalok nem kis öntudattal alapították meg a „Major utcai Társa­ság"-ot. Néhány rajongó egyre re­ménytelenebb harcot folytat Déryné lakóházának megmentéséért, amely­ben naplóját írta remegő kezekkel. Ki tudja mikor tűnik el a Szabó Lő­rinc által megörökített Nagyhíd. ahol félévszázad óta minden kisgyerek meg­áll és beleheli az alatta elrobogó moz­donyok furcsa kesernyés füstjét. Mit nyújt a turista számára Miskolc? Vonzerejének nagyrészét a természet­nek köszönheti: fekvésének és kör­nyezetének. De azért volt és van itt szerepe a történelemnek, az emberi kéznek is. Az avasi templom méltósá­gos gótikus tömbje a harangtorony­nyal, a tövében húzódó öreg iskola, a mai Herman Ottó múzeum páratlan őstörténeti gyűjteményével, a magyar színészet első otthona, a színház, a Rákóczi-ház, a görögkeleti templom gyönyörű berendezése és ikonosztáza egyenként is csábíthat minden láto­gatót. Szórakozásra is bőven van lehető­ség. A Miskolci Nemzet Színház szá­mos előadása nyert már nívódíjat. A város zenei élete pezsgő, a miskolci Szimfonikus Zenekar és a vendégmű­vészek hangversenyeit tömegek lá­togatják. A városban összesen öt ki­állítási csarnok van, különösen a gra­fikus művészet virágzik, amelynek hí­re az országhatáron is túl jutott. De nem unatkoznak a könnyű szó­rakozás hívei sem a városban. Mozijai elsőhetes filmeket játszanak, kávéhá­zainak és cukrászdáinak programja a tánckedvelők igényeit elégíti ki. Az avasi pincék és borozók jó híre hagyományos. Miskolc idegenfor­galmának legnagyobb csábítóereje a Bükk és a városhoz közeli két csomó­pontja: Tapolca és Lillafüred. Tapolca a központtól negyedóra alatt elérhető autóbusszal. Az ősfák és gondosan ápolt virágágyak között, a fürdők min­den fajtáját kínálja a felüdülni, pihenni vágyóknak: kád- és termálfürdő, hi­deg- és melegvizű strand és ma már európai hírű látványosság a barlang­fürdő. A fürdőépület és a csónakázótó tőszomszédságából induló turistautak elvezetnek a déli Bükk legszebb tá­jaira. Lillafüred nevezetességei sokoldalú­ak és változatosak. Petőfi Helvécia leg­szebb tájaihoz hasonlította az odave­zető utat. Ez persze költői túlzás, de tény, hogy minden látogatót megejt az elébe táruló Hámori völgy, háttér­ben a Palotaszállóval, a sötétzöld és sima tükrű tóval és a Bükk-fensík vad­regényes, meredek sziklaletörésével. Pedig a föld alatti szépséget még nem is vettük figyelembe: az István csepp­kőbarlangot és a világviszonylatban is ritka látványosságot nyújtó Mésztufa­barlangot. A hegyoldalban ott ásítozik az ősemberi leleteiről híres Szeleta­barlang nyílása. Herman Ottó nagy felfedezése, azé a tudósé, akinek em­lékmúzeuma egykori lillafüredi házá­ban, sírja pedig a meghatóan szép há­mori temetőben látogatható. Hámor község közepén Kohászati Múzeum számol be a régi vashámorok történe­téről, amelyek Ómassától kezdve hú­zódtak le lassan, egészen a mai Lenin Kohászati Művek óriási gyártelepéig. Meredek gyalogösvények és kényel­mes szerpentinutak vezetnek fel a Bükk 700—900 méter magas fennsíkjá­ra, ahol hatalmas bükkök és sötétlő fenyőerdők váltják fel a réteket és a kaszálókat; őzek, szarvasok, muflonok és vaddisznók tanyái. A sziklaszirtek­ről végtelenbe nyúló kilátás: északon a magas Tátráig, délen pedig a Nagy-Alföld síkjára. A turista ha Miskolcra és a Bükk hegységbe látogat, szállodák, turista­házak, campingek, fizetővendég-szo­bák várják. A tapolcai Éden camping nyaralótelepe és autós campingje. Hollóstetőn pedig egy ugyancsak fes­tői környezetű nyaralótelep. (x) 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom