Budapest, 1977. (15. évfolyam)

2. szám február - Weress Kálmán: Három agglomerációs településről

Nagykovácsi A szerző felvételei sek jelenlegi igényeikkel a lágymányosi, a Moszkva téri és az óbudai városrész-központot terhelik. Közlekedési gondok Budakeszi közlekedési csomópontban helyezkedik el, Solymár közúton és vasúton egyaránt elérhető Budapestről. A motorizáció, a személygépkocsi-állomány gyarapodása várhatóan tovább növeli e községek népességét. A helyzetet nehezíti, hogy a meglevő úthálózatot kivétel nélkül a burkolattal ellátott hajdani szekérnyomok, évszázados országutak képezik. Igaz, hogy az utóbbi években néhol szélesítették a burkolatot, ám továbbra is megmaradtak azok a közlekedési szempontból kritikus útszakaszok, melyek a zavartalan közlekedést már napjainkban is akadályozzák. Solymár és a Moszkva téri városközpont között a kapcsolatot megnehezíti, hogy a Pesthidegkúton átvezető közút balesetveszélyes, beláthatatlan kanyarokkal terhes és rendkívül szűk. Nem véletlen, hogy Solymár lépéseket tesz~a pilisvörösvári úton közlekedő 18-as autóbusz jelenlegi végállomásának — mely a belterülettől távol fekszik — a lakóterületre történő áthelyezése érdekében. Ily módon Solymár kapcsolata megoszlana a Moszkva téri és az óbudai városközpont között; létrejöhetne egy Flórián téri áramlás. (Végül számolhatunk egy Solymár—Pilisvörösvár között megvalósuló kapcsolattal is. Pilisvörösvár a vonzásába tartozó községekkel együtt jelenleg 16 ezer, az ezredfordulón mintegy 22 ezer lakost számlál. Ez már középfokú ellátást igénylő lélekszám!) Solymár és Nagykovácsi nem rendelkezik a főváros területén kívüli, középfokú ellátást biztosító településcsoport-központtal. A Moszkva tér tehermentesítése és a II. kerület egy részének kiszolgálása céljából ezért szóba jöhet egy Pesthidegkút területén kialakítandó új központ. Ez mindkét település részére biztosítaná a középfokú igények kielégítését. Nagykovácsi egyértelműen a Moszkva téri városközponthoz vonzódik. Közúti kapcsolatát azonban nehezíti a keskeny út, valamint a Nagyrét és Budapest határa között; meredek útszakasz. Budakeszi és a főváros közúti kapcsolatát szintén nagymértékben zavarja a Budagyöngye és Ságvári-liget közötti meredek és keskeny útszakasz. A közelmúltban történt útszélesítés Ságvári-liget és Budakeszi között nem oldotta meg a problémát. Hátrányos az a Budapest—Balaton közötti forgalom is, mely — az Osztyapenko csomópont elkerülése céljából — ugyancsak a Budakeszi utat terheli. Az eredeti elképzelések szerint a már létrejött II. kerület—Moszkva tér tengely a jövőben is fennmarad. De a közutak szűk keresztmetszetei miatt — szélesítésre a közeljövőben nemigen számíthatunk — a Budakeszi—Moszkva téri forgalom további növelése nem kívánatos. A Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár felől érkező gépkocsisor, csatlakozva a II. és a XII. kerületből a Moszkva térre irányuló forgalomhoz, a Szilágyi Erzsébet fasorban máris nehezen levezethető torlódást okoz. Éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lágymányosi városrészközponttal létrejövő kapcsolatot, melyet az M1 gyorsforgalmi út igen megkönnyít. A legnagyobb segítséget az új 10. sz„ budapest—dorogi út jelenti, majd, ami a jelenlegi Óbuda—pilisvörösvári út mellett épül, de attól teljesen függetlenül. Ezen keresztül Solymárról a Flórián tér az eddiginél gyorsabban és zavartalanabbul lesz elérhető, a jelenlegi solymár—pilisvörösvári út pedig mentesül az átmenő forgalomtól. így a két település közötti kapcsolat tovább javul. A tömegközlekedési kapcsolatot továbbra is az autóbusz biztosítja. Ugyanakkor nem lebecsülendők a Budapest—Dorog vasútvonal fejlesztésével kapcsolatos elképzelések. E vonal, megfelelő korszerűsítés után mint elővárosi gyorsvasút, nagy segítséget jelentene Solymár, Pilisvörösvár és Pilisszentiván lakóinak. A lakóterület fejlesztése Nem véletlen, hogy a közlekedést első helyen tárgyaltuk: a közlekedés és a lakóterület fejlesztése szorosan összefügg. A közlekedési gondok megoldása nélkül nem szabad a lakóterületet fejleszteni. Az itt élő és a jövőben ide települő lakosság jelentős részének ugyanis a főváros területén van a munkahelye. Nem lehet közömbös, hogy az ingázók milyen körülmények között jutnak el munkahelyükre, illetve otthonukba. Az agglomerációba tartozó települések között igen soknál megfigyelhető az összeépülési folyamat. Ezt tapasztaljuk Pilisvörösvár—Pilisszentiván, Üröm—Pilisborosjenő, Tököl—Szigethalom stb. esetében. Az ily módon növekedő községek, az ott épített közintézmények és egyéb szolgáltató létesítmények jelenléte miatt is, igen vonzóak az agglomeráció területén letelepedő iakosság előtt. Solymár, Nagykovácsi és Budakeszi esetében az összeépülést a közéjük beékelődő erdős hegyek nem teszik lehetővé. E községek az utóbbi időben megfigyelhető fejlődésüket elsősorban szép természeti környezetüknek és a fővárossal kiépített tömegközlekedési kapcsolatuknak köszönhetik. Míg Budapest népessége 1960 és 1970 között csak 7 százalékkal növekedett, addig Solymár 13, Budakeszi 12 és Nagykovácsi 11 százalékos népességnövekedéssel számolhat. És ezekben az adatokban nem szerepel az a több ezernyi ideiglenesen bejelentett lakos, akiknek a munkahelye szintén a fővárosban van. Az utóbbi évtized népességnövekedése új lakóterületek kialakítását tette szükségessé. A Solymáron létesített új ipari üzem, Budakeszi és Nagykovácsi mint ideális lakóterület, mind több letelepedőt vonz. E községek elözönlése hirtelen és váratlanul történt. Napirendre kerüit tehát új lakóterületek létesítése. A lakásépítkezésben jelentősen érdekeltek voltak az egyes üzemek, vállalatok is. Az elképzelések szerint a város egyik jelentős ismérve az emeletes ház. A városiasodásra való törekvés önmagában nem baj. A baj csak ott kezdődik, amikor egy új, többszintes beépítésű lakóterületet nem egységes, összefüggő és mindenre kiterjedő rendezési terv alapján létesítenek. Márpedig itt ez történt. Mind Solymáron, mind Budakeszin csupán „lerakták" az új épületeket a beépítetlen szabad területekre — jóllehet a település városias megjelenését más elhelyezés jobban biztosította volna. Budakeszin, a főközlekedési út mentén, annak északkeleti oldalán parkterület húzódik. Az orsó alakú tér Budakeszi egyéni hangulatát biztosítja, valamint az elválasztó zöldsáv szerepét tölti be az út és a lakóházak között. Az utóbbi években ebbe az igen értékes zöldsávba telepítettek egy gyógyszertárat és egy áruházat. Jelenleg egy féligkész épület jelzi a parkterület további csökkenését. Félő, ha így folytatódik, a zöldterület maholnap teljesen megszűnik! Nagykovácsi és Solymár községekben a történelmi községközpontok még szinte érintetlenek. A Solymár központjában épített új iskola, magastetős kialakításával, beillik a környezetbe. Rendkívül szükséges lenne ezekben a községekben védeni a kialakult építészeti együtteseket, még ak-29