Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Tamás Ervin: Bonyhád

Csigó László felvételei Urbanizálódó ország Tamás Ervin onyhad A Perczel-kerti lakótelep Díszes, nemzeti színű meghívó. 1977. március 31-re szól, a bonyhádi film­színházba. A meghívottak: a tanács­tagokon kívül a központi és a megyei szervek képviselői, a Bonyhádról elszár­mazottak, s a helyi országgyűlési kép­viselők. Az ünnepi tanácsülés témája: a várossá avatás. „Őszinte örömmel üdvözlöm Önö­ket, most már mint Bonyhád város lakóit. Számomra megtiszteltetés, hogy részt vehetek az ünnepi tanács­ülésen, és átnyújthatom a várossá nyilvánítás okmányát. A magammal hozott okmány nemcsak egy pecséttel ellátott történelmi írás, hanem kifeje­zője az országépítő munkának és annak »helybeli fejlődésnek is, amely­nek Önök voltak a megálmodói, meg­tervező* és végrehajtói, alkotó mun­kásai, a szocialista építés kedvező körülményei között. Ez az ünnepi tanácsülés történelmet ír, mert Bony-A művelődési központ épülete hád fejlődésének új szakaszát nyitja meg. Igaz, Bonyhád évszázadokkal ezelőtt város volt már egyszer. 1782-ben belekóstolt a mezővárosi rangba, de ezt a rangot a későbbiek során elvesztette. Bonyhád most újból célhoz érkezett és — a szó igazi értelmében — realitásokon alapuló közigazgatási rangot kapott . . . Ami­kor meghívtak a mai ünnepre a bony­hádi elvtársak, elmondották, hogy türelmetlenül várták a várossá nyil­vánítást, nehogy a paksiak, vagy a tamásiak megelőzzék őket. Mi az egészséges türelmetlenség hívei va­gyunk, előrehaladásunknak egyik felté­tele az alkotó versengés. 1971-ben a kormány elfogadott egy település­fejlesztési programot, mely az ezred­fordulóig jelöli meg tennivalóinkat. A magyar városok száma az 1977. április 1-én várossá lett Bonyháddal, Marcalival, Dunakeszivel és Siklással együtt 87, de a program szerint 2000-ig még igen sok nagyközségünkből lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom