Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Tamás Ervin: Bonyhád

Csigó László felvételei Urbanizálódó ország Tamás Ervin onyhad A Perczel-kerti lakótelep Díszes, nemzeti színű meghívó. 1977. március 31-re szól, a bonyhádi filmszínházba. A meghívottak: a tanácstagokon kívül a központi és a megyei szervek képviselői, a Bonyhádról elszármazottak, s a helyi országgyűlési képviselők. Az ünnepi tanácsülés témája: a várossá avatás. „Őszinte örömmel üdvözlöm Önöket, most már mint Bonyhád város lakóit. Számomra megtiszteltetés, hogy részt vehetek az ünnepi tanácsülésen, és átnyújthatom a várossá nyilvánítás okmányát. A magammal hozott okmány nemcsak egy pecséttel ellátott történelmi írás, hanem kifejezője az országépítő munkának és annak »helybeli fejlődésnek is, amelynek Önök voltak a megálmodói, megtervező* és végrehajtói, alkotó munkásai, a szocialista építés kedvező körülményei között. Ez az ünnepi tanácsülés történelmet ír, mert Bony-A művelődési központ épülete hád fejlődésének új szakaszát nyitja meg. Igaz, Bonyhád évszázadokkal ezelőtt város volt már egyszer. 1782-ben belekóstolt a mezővárosi rangba, de ezt a rangot a későbbiek során elvesztette. Bonyhád most újból célhoz érkezett és — a szó igazi értelmében — realitásokon alapuló közigazgatási rangot kapott . . . Amikor meghívtak a mai ünnepre a bonyhádi elvtársak, elmondották, hogy türelmetlenül várták a várossá nyilvánítást, nehogy a paksiak, vagy a tamásiak megelőzzék őket. Mi az egészséges türelmetlenség hívei vagyunk, előrehaladásunknak egyik feltétele az alkotó versengés. 1971-ben a kormány elfogadott egy településfejlesztési programot, mely az ezredfordulóig jelöli meg tennivalóinkat. A magyar városok száma az 1977. április 1-én várossá lett Bonyháddal, Marcalival, Dunakeszivel és Siklással együtt 87, de a program szerint 2000-ig még igen sok nagyközségünkből lesz