Budapest, 1977. (15. évfolyam)

11. szám november - Molnár József: Mire tanítanak és mire nem a várbeli emléktáblák?

Száz éve történt 1877. január i-én tartotta első gyűlését az Akadémia dísztermében az akkor alakult Petőfi Társaság. A Magyar Könyvszemle felsorolja az 1876-ban Magyarországon megjelent műveket. Az elmúlt évben magyar nyelven 1393, német nyelven 215, latin nyelven 29, francia nyelven 5, szlovák nyelven 34, román nyelven 12 és szerb nyelven 2 mű jelent meg. Abdul Kerim fővezérnek díszkardot vivő ifjúsági küldöttség indult január 4-én Konstantinápolyba. A kard több napon át közszemlén volt és közel ezer forintot jövedelmezett a török sebesültek javára. Jókai Mór „Életképek" c. szépirodalmi napilapja, mely 1876 júniusában jelent meg először, 1877. január 11-én megszűnt. A vállalat nem talált annyi pártolásra, mely a gondosan szerkesztett lap fennmaradását biztosította volna. írók és művészek társasága február elején hangversenyt rendezett a Hungária dísztermében. Liszt Ferenc minden száma után viharos taps zúgott fel. Nagy tetszéssel közreműködött még Jókainé, aki a „Holt költő szerelmé"-t szavalta és Ódry Lehel, török dalok előadásával. A Nemzeti Színházban előadták Szigligeti Edének a Teleki-alapítványból 100 arany pályadíjjal jutalmazott „IV. Béla" c. ötfelvonásos szomorújátékát. Ugyancsak a Nemzeti Színházban színre hozták Mozart „Varázsfuvola" c. dalművét. Márciusban bemutatták Jókai Mór „Szép Mikhál" c. négyfelvonásos színművét. Március tizenötödikét ebben az évben is megünnepelték a fővárosban, kegyelettel emlékezve a 29 év előtti eseményekre és azok szereplőire. Az egyetemi ifjúság zászló alatt vonult ki a temetőbe, fölkereste és megkoszorúzta azok sírjait, akiknek emléke összeforrt a nagy napokkal. A fővárosi szeretetházat, melyet a balatonfüredi mintájára rendeztek be, a fővárosi hatóság támogatásával március 18-án nyitották meg az Üllői út végén levő Móritz-féle házban. Tíz elhagyott árva máris ott részesül eltartásban és oktatásban. Utcára kitett gyermekek ezek, akikért szüleik sohasem jelentkeztek. A Terézvárosi Körben Futaki úr ismertetést tartott az amerikai írógépről. E gép a zongorához hasonló, négy sorban egymás fölött elhelyezett billentyűkből áll, melyekkel 44 betűt lehet leütni. A billentyűk végén levő acélbetűk úgy vannak beállítva, hogy minden betű a kör központjában egy festékszalagra üt; e fölött az írásra szánt papiros egy hengerrel minden nyomás után egy betűszélességgel tovább mozog; mielőtt a sornak vége, egy csengettyű jelt ád; az új sort emeltyűvel lehet beállítani. Május havában konstantinápolyi küldöttség járt a fővárosban, viszonozván a magyar ifjúság ez év eleji látogatását. A küldöttség elhozta a II. Abdul Hamid szultán által visszaajándékozott Corvinákat. A 35 kötetből álló ajándék díszes, meggyszínű bársonnyal bélelt ládában érkezett Budapestre, a Tudományegyetemnek címezve. Korábban I. Ferenc József király, amikor a szuezi csatorna megnyitására keletre utazott, a szultántól négy Corvin kódexet kapott ajándékba, melyeket a király 1869. december 13-án a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajánlott fel. Május 21-én leleplezték a budai Honvéd emlékművet. Zichy Mihálynak „A királyné Deák ravatalánál" festményéért, melyet a művész Párizsból hozott magával, a kormány 15 000 frankot ajánlott fel. A Népszínháznak 60 — 70000 forinmyi adóssága van. Ennek törlesztésére sorsjátékra kapott engedélyt. Kamermayer Károly polgármester felhívta a legszélesebb körök figyelmét a sorsjegyekre. A budapesti egyetem ifjúsága elhatározta, hogy az új tanévtől egyenruhában fog járni, melyet az utolsó gombig hazai gyártmányból készíttet. Egy ilyen öltözet 28 forintba kerül. Matild Erickson svéd léghajósnő léghajózási bemutatót tartott Budapesten. Az „Új világ" kertjében szállt fel a délutáni órákban. A Svábhegy és a Zugliget fölött haladt át, majd este Páty mellett leszállt. Erkel Ferenc zeneszerző befejezte „Névtelen hősök" c. dalművét, melynek szövegét Tóth Ede irta. A Fővárosi Állatkertbe egy pár szép fiatal zsiráf és leopárd érkezett, melyeket Kairóban vásároltak. Marsovszki Mór birtokos pedig Mikófalváról egy pár igen szép hiúzt küldött, melyek a trencséni hegyekből valók. Az ajándék értékét emeli, hogy e ragadozó hazánkban már igen ritka. „Budapest halandósága 1874—1875-ben" címmel a Fővárosi Statisztikai Hivatal kiadta XIV. füzetét. A mű szerzője Körösi József, a Hivatal igazgatója. A népesedési kimutatás szerint a fővárosban 1874-ben 12 860-an, 1875-ben 12 026-án haltak meg. A szerző a főváros nagy halandóságát a következőkkel javallja csökkenteni : az egészségtelen pincelakások lassankénti kiürítése, a túLnépe- lakások ellenőrzése, a tisztaság iránti érzék fokozása, az ápolásra kiadott gyermekek gondozásának ellenőrzése, Rákos befásítása, a kórházak javítása és gyarapítása, a szegény-gyógyításügy alapos átalakítása. Magyar tudományos enciklopédia összeállítását tervezik. E célból több akadémiai tag, író és tanár értekezletet hívott össze. A Bazilika évek óta olyan lassan épül, hogy most már mind az építést végző Ybl Miklós, mind a felügyelő szakbizottság sürgetik a gyorsabb munkát. Ehhez azonban az évi részletekben osztott pénzsegély nem elég. Az Ybl által a jövő évre ajánlott munkálatok 190 000 forintba kerülnének, de a költségvetés csak 70 000 forinttal rendelkezik; a vallási alapból 40 000, a városi pénztárból 20 000, a templom körüli boltok jövedelméből 10 000 forint jut az építkezésre. A felügyelő bizottság azt javasolta, hogy a segélyeket a jövő évben duplázzák meg, és a még így is hiányzó 50 000 forintot valamelyik városi alaptól vegyék kölcsön, a boltok későbbi jövedelme ellenében. Az Első Hazai Takarékpénztár már évekkel ezelőtt 12 000 forintot ajánlott fel, hogy abból a főváros egyik terére díszkutat állítsanak. A díszkút valószínűleg a Kálvin térre kerül, közel a Takarékpénztár ottani székházához. „Budapest iparosai 1877-ben" címmel Dr. Szabóky Adolf elkészítette a kézműiparosok és gyárosok címjegyzékét. A kimutatás szerint a főváros területén 425 gyár és ipartelep van. A kézműiparos cégek száma 5870. Legtöbb a ruházati iparra jut: 1771, a legkevesebb az agyagiparra. Az iparosok száma igy oszlik meg: élelmiszeripar 405, ruházati ipar 1771, építészeti ipar 195, szövő-fonó ipar 71, agyagipar 12, faipar 509, fémipar 556, sokszorosító ipar 79, iparos művész 101, műszeripar 113, bőr- és papíripar 150, iparos festő 151. A vegyes iparosok száma 278. Ipari jellegű foglalkozást 1479-en folytatnak (bérkocsis, halász, kéményseprő stb.). Október 4-én ünnepélyesen megnyitották az izraeliták fő tanintézetét, a rabbiképzőt. Az Az intézmény egyedülálló az egész monarchia területén. A rabbiképző a VIII. kerületben, a Bodzafa és Bérkocsis utca sarkára épült, ünnepélyes megnyitáson megjelentek Tisza Kálmán és Trefort Ágost miniszterek, Ráth Károly főpolgármester és számos társadalmi személyiség. Az Operaház építésére eddig 440 000 forintot költöttek. A teljes költség 2 110 000 forint lesz. Az épületen kb. 600 munkás dolgozik naponként. Négy oszlop és néhány szobrászati mű kivételével — ezek olasz márványból és olasz földön készülnek — minden anyag, melyet az Operaház építésénél felhasználnak: hazai termék. A kő, vas és fa munkára vállalkozott cégek szintén valamenynyien hazaiak. A „Kincsem"-ről, Blaskovics Ernő híres lováról mely 20 versenyben győzött és 75 000 forintot hozott gazdájának — színes nyomatú képet készítenek. A kép 10 forintért megrendelhető a lovaregyleti irodában, a Nemzeti Kaszinóban. A Nemzeti Múzeum lépcsőházának képei, melyeket Thán Mór és Lötz Károly festettek, elkészültek. A festmények a magyar történelem egyes mozzanatait örökítik meg, a legrégibb időktől 1848-ig. A Nemzeti Múzeum kegyeletes emléktárgyainak gyűjteménye Petőfi Sándor tollával gyarapodott, melyet Orlai Soma festőművész ajándékozott a Múzeumnak. A költő — mint az ajándékozó közölte — e tollal írta „A hóhér kötelé"-t. November 20-án avatta fel a király a Műcsarnok Sugár úti palotáját. Deák Ferenc emlékszobrának bizottsága pályázatot hirdetett a Lloyd épület előtt felállítandó bronz szoborra. Századok óta nem fordult elő, hogy az uralkodó valemely külföldi hatalom követét első bemutatkozó látogatáson a budai királyi palotában fogadta volna. Novemberben a bécsi új török nagykövet. Esszád bej itt akarta átadni megbízó levelét. Ezért Budapestre utazott — de a szertartás most sem történt meg, állítólag azért, mert „a budai királyi palotában az udvar nincs annyira képviselve, hogy a fogadtatásnál a nagykövet rangjához illő szertartásos ünnepélyességet ki lehetne fejteni". — „Ez elég feltűnő — jegyzi meg a Vasárnapi Újság —, mert a magyar királynak önálló udvartartása van Budapesten, melyhez Magyarország éppen annyi civillistával járul hozzá, mint az osztrák tartományok a bécsi udvartartáshoz. Esszád bej tehát visszautazott Bécsbe s majd ott adja át megbízó levelét." A „hangvivő készülék"-kel, a telefonnal a távirdai igazgatóság is kísérleteket végzett a Főposta épületében. Az első próba november 27-én volt: egy első emeleti szobából a harmadik emeletre folyt a beszélgetés, 180 m hosszú huzal segítségével. Az eredményt kielégítőnek találták, s úgy nyilatkoztak, hogy a készüléknek — tökéletesítés mellett — „szép jövője lehet". Másnap új kísérletezés volt a budai várbeli és a központi távíró állomás között. A beszélgetés mintegy 3 km hosszú távíró vonalon történt és — sikerült. Szekeres István