Budapest, 1977. (15. évfolyam)

11. szám november - Molnár József: Mire tanítanak és mire nem a várbeli emléktáblák?

(Csigó László felvételei) A Miklós tornyon levő emléktábla 1868-ból FÓRUM Mire tanítanak és mire nem a várbeli emléktáblák? 36 „Csupán" három évtizede vagyok várbeli lakos és lokálpatrióta. Nagy örömmel szemlélem a Fortuna utcai ablakom előtt elsétáló turistákat, akik minden háznál megállanak és angol, francia, orosz, német nyelvű budapesti kalauzaikból a hajdani székvárosnak, nemzetünk történelmének reánk maradt emlékeit tanulmányozzák. Jó látni a sok itt sétáló csoport lelkesedését, amint vezetőjük magyarázatát hallgatják a Vár múltjáról. Nagy öröm az is, ha vidéki diákok megállanak az emléktáblák előtt, hogy tájékozódjanak a Vár múltjáról, nemzeti kultúránk e szép együtteséről. Az ő kezükben iitkán van budapesti útikönyv arra vannak hagyatkozva, amit az utcák nevei és a MŰEMLÉK feliratú kis műkőtáblák közölnek velük. De ezek a szövegek sajnálatosan szűkszavúak ahhoz, hogy belőlük helytálló értesüléseket szerezzenek az épületek történetéről, fontosságáról. Mit is közölnek ezek az emléktáblák ? A legtöbb esetben csak az épületek megépítésének korát, pl. „Épült a XIV. sz. végén" (Országház utca 20.); ,,a XVII. század elején, belsejében gótikus palota részleteit őrzi. 1800 körül építették át a mai alakjában" (Országház u. 2.); „a XVII. század végén középkori maradványokon" (Fortuna u. 17.); „Több középkori ház maradványainak felhasználásával épült 174s körül" (Táncsics Mihály u. 23.). Egyik-másik tábláról azt is megtudhatjuk, hogy kinek a számára épült: „1771-ben Nickl József mészárosmester építtette újra" (Országház u. 20.); „Épült 1/80 körül Lobner János kovácsmester számára" (Bécsi kapu tér 5.). Arról is értesítenek egyes táblák, hogy kinek a tervei szerint épült a ház: „A XVIII. században épült klarissza kolostorból 1782-85 között, F. A. Hillebrandt tervei szerint építették át az Országház céljára" (Országház u. 30.); vagy „Épült 1823 1824-ben a Magyar Királyi Helytartó Tanács bővítésére az Országos Építési Főigazgatóság tervei szerint (Űri u. 53.). A lelkiismeretesebb és gondosabb érdeklődő az új emléktáblák takarékos szövegén kívül kibetűzi az öreg, repeszektől sérült, de műemléknek meghagyott emléktáblákat is, amelyeket Európában szinte először a budai Várban 1868-ban, mindjárt a kiegyezés után helyezték el, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága megfogalmazásában. Ezek az emléktáblák sokkal több információt nyújtanak; természetesen olyanokat is, amelyeket az újabb kutatás azóta meg• • és 1930-hól