Budapest, 1977. (15. évfolyam)
11. szám november - Nagy Ervin: Budapest közlekedése a XV. századtól a XXI. századig
Az Astoria-kereszteződés az 1920-as években Dr. Nagy Ervin Ha a városok és a közlekedés, a városépítés és a közlekedésfejlesztés történetének különböző időszakait szemléljük, tapasztalhatjuk, hogy minden korszak egy-egy épülettel, híddal — vagy éppen metróvonallal —, tehát valamilyen alkotással örökíti meg magát. A városokat látszólag egy-egy adott állapot, a statikusság jellemzi. De a városi élet valójában a folyamatok halmazából áll, s így a várost csakis dinamikusan, a folyamatok szintézisében szabad és lehet vizsgálni. A városokban döntő a mozgás, a változás. Rendkívül fontos tehát a mozgásformák: a helyváltoztatási és a szállítási igények kielégítése. Az urbanizáció s újabban a szuburbanizáció szülte sokrétű közlekedési problémák mindig is foglalkoztatták a közvéleményt. Erre az érdeklődésre alapozva adunk számot azokról az elmúlt és eljövendő időszakokról, melyek jellemzőek, meghatározóak Budapest köziekedé-Ami ránk maradt A fővárost alkotó három város múltjára vonatkozó adatok jobbára csak a késői középkortól állnak rendelkezésre. Ebben az időszakban Pest, Buda és Óbuda területén a városi közlekedést meghatározó elemek, adottságok — ritkán ugyan, de — már fellelhetők. A budapesti közlekedés fejlődésében napjainkig négy jelentős időszakot különböztethetünk meg, melyek döntően meghatározták fővárosunk mai arculatát: 1. Pest-Buda-Óbuda várossá válásának időszaka, amikor teljesen spontán módon alakult a város szerkezete, s ezen belül jelentek meg az esetleges közlekedési elemek: a kiskapacitású, sokszor rendkívül egyszerű utak, hidak. Ez a spontán, de rendkívül fontos — sokszor még ma is meghatározó —, a XV. századtól kezdődő időszak a XVIII. század végével lezárult. 1. A következő és eredményeiben már nagyon gazdag időszak az 1808-ban megalakult Szépítési Bizottmány működésével indult, s az 1870-ben létrejött Közmunkák Tanácsa munkájával tetőződött. Fővárosunk történetében ez a modern város s benne a korszerű közlekedés megalapozásának az időszaka. 3. Jelentős volt az 1945-től kezdődő, a második világháború barbár rombolásait eltüntető hősi időszak is. A teljesen megbénult közlekedés rekonstrukciója hihetetlenül rövid idő alatt megtörtént. 4. Végezetül: az 1960-as évekkel megindult egy rohamosan felgyorsuló, minden eddiginél jelentősebb város- és közlekedésfejlesztési folyamat. Ez a korszak tart még napjainkban is. Ez már Budapest metropolissá válásának időszaka. Összefüggéseiben vizsgálva a vázolt időszakokat, azok adottságait, megállapítható, hogy Pest-Buda-Óbuda — figyelemmel a társadalmi viszonyok jellemzőire — a törvényszerű ellentmondásokon át a XIX. században viszonylag élénkebben fejlődött. Kiemelkedő volt a millenniumra való készülődés időszaka. Ekkor — elsősorban a Közmunkák Tanácsa koncepciózus munkájának köszönhetően — Budapest a kor színvonalát megelőzve, Európa egyik legfejlettebb közlekedésével rendelkezett: korszerű villamosvasúttal, HÉV járatokkal, fogas és sikló üzemmel, a kontinens első elektromos üzemű földalattijá-Budapest Közlekedése a XV. századtól a XXI. százai 16