Budapest, 1977. (15. évfolyam)

10. szám október - G. Héri Vera: Gazdasági díjérmek a reformkortól napjainkig

G. Héri Vera Gazdasági díjérmek a reformoktól napjainkig Beck Ö. Fülöp érme a millenniumi kiállításra (hátlap) Az emlékérem és emlékpénz reneszán­szát éli. Tömeges előállítási költsége viszony­lag alacsony, így sok ember hozzájuthat. Az érem egy-egy fontosabb esemény élményét, jelentékeny személyek alakját, portréját köz­vetíti számunkra. Kezdetben az emlékérem többnyire ural­kodók, főpapok, hadvezérek portréját örökí­tette meg; a későbbiekben a magánélet ese­ményeit is (házasság, születés). A XIX. szá­zadban mint díjérem a gazdasági életben is megjelenik. A reformkori Magyarországon, a nemzeti gazdaság fejlesztésének érdekében 1830-ban létrehozták a Magyar Gazdasági Egyesületet, majd 1842-ben az Iparegyletet. Ezek a tes­tületek szervezték az első gazdasági kiállítá­sokat, amelyeken - a szomszédos országok gyakorlatának megfelelően — a pénzjutalom mellett díjérmeket is osztottak. Az első magyar díjérmet 1842-ben gr. Zichy Miklós, a Magyar Gazdasági Egyesület „gyümölcstenyésztési" szakosztályának a vezetője alapította. Az érem előlapján Ceres áll bal felé fordulva, kezével a háta mögött levő erdős területre mutat; a szelvényben MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET felirat. Az érem hátlapján tölgy levelekből álló koszorú, középen a HONI GYÜMÖLCS­TENYÉSZTÉS TERÉN SZERZETT ÉR­DEMEKÉRT felirat olvasható. Anyaga ezüst, átmérője 43 mm, alkotója: Josef Daniel Boehm. Josef Daniel Boehm „gyümölcstenyésztési" érme a Magyar Gazdasági Egyesület kiállítására (előlap) Ugyanabban az évben rendezte első pesti kiállítását az Iparegylet. Díjérmét Boehm tanítványa, Carl Radnitzky készítette. A ki­állítási érem előlapja: balra forduló, ülő nemtő, ölében bőségszaru, mellette pajzson a magyar címer, előtte gyárépület, füstölgő kéménnyel. A hátlapján koszorú, három helyen megszakítva Horvátország, Erdély és Dalmácia címerével, középen üres mező a bevésendő nyertes neve számára. Arany, ezüst és bronz változatban készült, átmérője 38 mm. A szabadságharc kitöréséig a MGE éven­te rendezett kiállításokat, s ezeken változó típusú érmeket osztott. Az Iparegylet három bemutatót tartott, érmeit azonban nem vál­toztatta. A szabadságharc leverése után a császár az Iparegyletet feloszlatta. A MGE csök­kentebb hatáskörrel ugyan, de működött. A MGE kezdeményezésére 1852-től ismét rendeztek Pesten kiállításokat. Az első év­ben különféle dísztárgyakkal jutalmazták a termelésben jó eredményt elért kiállítókat. 1853-ban újból megjelenik a díjérem. Elő­lapján balra forduló ülő angyal látható, mel­lette koronás magyar címerpajzs; hátlapján gyümölcskoszorú, és üres mező a vésendő nevek számára. Anyaga ezüst és bronz, át­mérője46mm. Az érem Boehm műve. A MGE feltehetően azért készíttetett új érmet, mert a reformkori típusok verőtövei a szabadság­harc alatt valószínűleg elpusztultak. Carl Radnitzky érme az Iparegyesület 1842-es első kiállítására (előlap) A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés idején némileg csökkent a gazdasági egyesü­letek szerepe. Majd a hetvenes évektől újra megszaporodtak a bemutatók, de ekkor vidéken tartották - átlag négyévenként a nagyobb kiállításokat. Buda töröktől való visszafoglalásának 200. évfordulóját a Magyar Történelmi Tár­sulat fényes ünnepségsorozattal - a többi között történeti kiállítás rendezésével akarta emlékezetessé tenni. Mivel a gazdasá­gi egyesületek is régóta szorgalmazták, hogy ismét Pesten rendezzenek országos gazdasá­gi kiállítást, ez az alkalom igen kiváló volt nem csak a török háborúk utáni, de a ki­egyezést követő közel húsz év gazdasági fejlődésének a bemutatására. A gazdasági kiállítás 1885-ben, a történeti kiállítás 1886-ban nyílt meg. A gazdasági kiállítást a Város­ligetben állították fel. De ahhoz, hogy méltó környezetben mutathassák be a magyar gazdaság fejlődését, nagyszabású építkezésre volt szükség. Erre az alkalomra készült el az Iparcsarnok, amelynek építését az Iparegy­let már 1842 óta tervezte. A gazdasági kiállítás rendezőbizottsá­ga—a külföldön ekkorra elterjedt szokás sze­rint már nem a díjérmek anyagával (arany, ezüst, bronz) jelezte a fokozatokat. Az érme­ket egységesen bronzból készítették, a jutal­mazandó érdemeket pedig külön oklevélen tüntették fel. Az 1885-ös gazdasági kiállítás díjérmének előlapján egy leplekbe burkolt J. D. Boehm érme az 1853-as pesti gyümölcskiállí­tásra (előlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom