Budapest, 1977. (15. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Emlékezés Marsigli tábornokra

A Hangulatos Baja Baja város a Duna-Tisza közén földrajzilag a nagy magyar Alföldhöz, igazgatásiiag Bács-Kiskun megyéhez tartozik ugyan, karakterében mégis erősen eltér az alföldi mezővárosoktól. Az utast, aki ma e szerencsés fekvésű városba látogat, már a három oldalról lezárt, csak a Duna felé nyitott főtér nemes arányai megragadják. A kellemes benyomást még fokozza a műemléképületek, hangulatos utcák, az árnyas sziget, a csónakoktól tarkálló Duna-ág látványa. A szálloda lakóját a Béke tér lüktető élénksége fogadja, a Petőfi-szigeti kemping kényelmes nyaralóházaiban megszállt vendég a csendet, az ártéri dús növényzet kristálytiszta levegőjét élvezheti. Látnivalókban is bővelkedik a város. A főtéren emelkedik a városháza tekintélyt sugárzó épülete. Az egykor barokk stílusú Grassalkovich-kastély a múlt század utolsó éveiben kapta mai külsejét. Az előtte álló Szentháromság-szobor a XVIII. sz.ból pestisjárvány emléke. A Türr Istvánról elnevezett Múzeum felbecsülhetetlen értékű régészeti, néprajzi, várostörténeti, képzőművészeti gyűjteményt őriz. A Városháza mögötti volt ferences klastromot a XVIII. sz.-ban alakították át, temploma ugyanabban a században épiilt. Kórusán értékes faragott barokk stallumok, sekrestyéjében hatalmas, díszes faragású miseruha-szekrény. Az épületegyüttes mögött van a város szépen ápolt legnagyobb parkja, az ún. Déri-kert. Nem messze innen, lakóházak között szerényen meghúzódva áll az ugyancsak műemlék kisebbik görögkeleti templom; belső átalakítása után ma hangversenyek rendezésére szolgál. A város északi felében még a copf stílusú nagyobbik görög-keleti templom és a klasszicista egykori Vojnich-kúria — később Rudnay művésztelep — épülete emelkedik ki a város számos építéstörténetileg érdekes és értékes középületei, lakóházai sorából. Baja neves szülöttei közül meg kell említeni Türr Istvánt, az olasz szabadságharc kiemelkedő egyéniségét, Tóth Kálmán költőt, Mészáros Lázár 1848-as hadügyminisztert, Teles Ede szobrászt. Itt élt és alkotott egy ideig Rudnay Gyula festőművész; haláláig Nagy István festőművész. Jelky András, a világjáró bajai szabólegény szobra, melyet Medgyessy Ferenc készített, az Április 4. téren áll. A városnéző sétákon elfáradt, megéhezett vendég a Duna menti város ételspecialitásával, a híres bajai halászlével csillapíthatja éhségét, bármelyik étteremben, nemcsak a szigeten levő halászcsárdában. (Híres halételeiről a nagybaracskai halászcsárda is.) A Baja környéki községek népművészete, népi hagyományai a mai napig fellelhetők, tánccsoportjaik különböző hazai és külföldi versenyeken aratnak sikert. Két megtekintésre érdemes magángyűjtemény található az 51-es út melletti Nagybaracska és Hercegszántó községekben: az előbbi Szedlacsek Dara István takács, a népművészet mesterének szőtteseiből a Művelődési Házban, az utóbbi Velin Marin tanár délszláv gyűjteménye a bunyevác nemzetiségi tájházban. Ugyancsak az 51-es úton át jutunk Dávod községbe, amelynek melegvizes fürdője kellemes végcélja lehet kirándulásunknak. Az utazással kapcsolatos információk, szolgáltatások ügyében a Megyei Idegenforgalmi Hivatal Kirendeltsége—a Fő téren — készségesen áll az utazóközönség rendelkezésére. (*) Motorcsónakok a Kamarás Dunán Összkomfortos nyaralóházak a Petőfi-sziget árnyas fái alatt A Fö tér részlete Régi ház egy csendes utcában