Budapest, 1977. (15. évfolyam)
9. szám szeptember - Hám Ernő: Az újjászülető Pesterzsébet
BP. XX. PESTERZSEBET VÁROSKÖZPONT II., W.ÜTEM (Csigó László felvetelei) A nagyszabású városfejlesztési munka ezeu súlypontjában, ahol a kerület teljesen új városszerkezete, települési jellegének átalakulása valósul meg, mindenekelőtt a korszerűtlen beépítettséget kellett felszámolni. Ez a feladat Pesterzsébet központjában 330 000 m- telekterület és ezen 500 — nagyobb hányadában magántulajdonban volt — telek igénybevételét követelte meg. A bontásra ítélt házakban ugyanakkor több mint 1700 lakás ezek között 883 magántulajdonú lakás — szűnt meg; ennek előfeltételeként 2000 család, azaz csaknem 5000 lakos áttelepítését, illetőleg megfelelő lakással való ellátását kellett megoldani. (A II. it/em tervezői: Kangyal Miklós és Bán Ferenc, BVTV.) A városközpont rekonstrukciójának befejező üteme — melynek építési tervét nemrégiben hagyták jóvá — kelet felől egészíti ki, illetőleg zárja le Budapest déli peremkerületének városképileg is rendkívül jelentős nagyegyüttesét. E 30 hektár nagyságú területen, melyet a Határ út, a Török Flóris utca, a Nagy Sándor utca, a Vörösmarty utca és a Pesti utca határolnak, az előzőkön felül 1317 lakás bontásával további 2436 lakás építése válik lehetővé. A városrész rekonstrukciójának a VI. ötéves terv első éveiben (1981—82-ben) várható teljes befejezésekor Pesterzsébet központjában kereken 7000 új lakásban mintegy 20— 25 000 lakos számára biztosítanak korszerű otthont. (A III. ütem tervezője: Horváth Egon, BVTV.) Az időben és térben több fázisban készült, végső fokon mégis egyetlen összefüggő koncepciót alkotó terv gerincét egy, a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan nyitott, annak tengelyvonalától száz méterrel északi irányban eltolt, 40 méter széles új közlekedési útvonal — a Topánka utca — képezi. Ennek észak felé elforduló Dózsa György úti betorkollása egyben biztosítja a csepeli átjáróhoz a közvetlen csatlakozás kialakítását is, oly motion, hogy a most megvalósuló egyszintű csomópont a távolabbi jövőben többszintű forgalmi csomóponttá építhető át. Ugyancsak későbbi — de véglegesen még el nem határozott — feladat a mai vülamosvonalnak a Pesti utca alatt, kéregvasút formájában tervezett átvezetése, mely a gyorsvillamos szerepét lenne hivatott betölteni. Ezzel a megoldással a kerület és a 7 km távolságra levő városcentrum között a legközvetlenebb, korszerű tömegközlekedési kapcsolat létesülhet. Az egykori provinciális hangulatú Kossuth L»jos utca a jövőben funkcionálisan es városképileg egyaránt domináns, központképző sétáló-bevásárló utca lesz, mely nem csupán Pesterzsébet sajátos helyi jellegét fogja meghatározni, de példaként szolgál majd a hasonló feladatok sablonoktól mentes megoldására is. Az itt szakaszonként már ma kibontakozó reprezentatív üzletsor folyamatosan kiépül az útvonal teljes hosszában. Ennek súlypontját — a Tanácsházzal szemben — kétszintes, mozgalmas tömegű épülettömb képezi majd, melyben áruház, különféle üzletek, bisztró és szolgáltatóipari egységek kapnak helyet. Az épületegyüttes a jövőben nyitott átjárókon keresztül közvetlen kapcsolatot biztosít a Kossuth Lajos utca és a kelet-nyugati főútvonal között. Ez utóbbi mentén, annak északi oldalán alakul ki .1 továbbiak során az a három hektár nagyságú, zöldbe ágyazott oktatási, kulturális és sport-centrum, mely a komplex városközpontnak és az egész területet átszövő zöldterületi rendszernek szerves része lesz. Pesterzsébet újjáépítését a hatvanas évek elején álmodta meg a kerület akkori tanácselnöke, Bozsik József. Ám akkor valószínűleg még maga sem gondolta, hogy merész álma ilyen hamar valóra válik! Hiszen az észak felől , a főváros egykori határán települt ipari üzemek füstje-bűze által oly vészesen szennyezett levegőjű területen akkoriban még ezrével álltak azok az elavult, földszintes épületek, kisipari üzemek es raktártelepek, melyeknek tömeges bontása — az elengedhetetlen tabula rasa megteremtése tizenöt-húsz évvel ezelőtt csaknem elképzelhetetlen volt. Ezeknek gyors felszámolása és helyükön sokemeletes házak, bennük ezer meg ezer korszerű lakás építésének a gondolata annak idején oly irreálisnak tűnt, hogy a megvalósításért indított harcban bizony csak kevesen álltak a tanácselnök mellé. És íme, a kerület határáról végül mégis eltűntek az egész környéket fél évszázada szenynyező-mérgező ipari üzemek! S a valamikor itt állott szegényes lakóházak, szoba-konyhás otthonok, düledező gazdasági épületek és rendszertelenül települt műhelyek végtelen sorára is csupán ezek néhány utolsó hírmondónak meghagyott maradványa emlé-5