Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Varga J. János: Széchenyi István és a Duna Gőzhajózási Társaság

A kecskeméti színház SZÉP VAGY, ALFÖLD A Duna—Tisza közének sík vidéke nem tartozik hazánk leglátogatottabb kirándulóhelyei közé. A köztudatban régóta úgy él mint egyhangú, unalmas táj. Csak napjainkban kezdik felfedez­ni az autós turisták. Pedig nem bánja meg, aki az Alföld­nek e Petőfi, Móra megörökítette tá­ját felkeresi, akad itt is látnivaló bő­ven! A Kiskunsági Nemzeti Park olyan ritka természeti kincsekben bővelke­dik, amilyenek nem találhatók sem a Dunántúlon, sem hazánk hegyes, er­dős északi tájain. Homokbuckák, szi­kes tavak, nyárligetek, ártéri füzesek éppúgy meglelhetők itt, mint a nagy­kiterjedésű szikes puszta — jellegzetes növény- és madárvilágával —, vagy a borókalepte futóhomok, árnyat adó tölgyes. Két nagy folyónk: a Duna és a Tisza határolja, csendes pihenőhelyeket kí­nálva partján a városi élet lármája elől idehúzódó embereknek. Kecskemét, Kiskunhalas, Félegyháza, Tiszakécske, Dávod selymesvízű termálstrandjait vidám fürdőzők hada lepi el nyaranta. Azok a kirándulók pedig, akik a pihe­nés és kikapcsolódás mellett tudásu­kat is bővíteni szeretnék, megismer­hetik e táj történelmét, műemlékeit, múzeumainak változatos gyűjtemé­nyeiből, népi építészetének és díszítő­művészetének még fennmaradt emlé­keiből. Kecskemét központjának századvégi magyaros szecessziós stílusú középü­letei éppúgy hálás témát nyújtanak a fotózás megszállottjainak, mint Kalo­csa barokk palotákkal szegélyezett fő tere, vagy a Baja és Kalocsa környékén itt-ott még fellelhető színpompás nép­viselet, s a letűnt idők nemes ízlését idéző parasztházak, falusi borpincék sora. Bács-Kiskun megye hat városa közül keressük fel elsőnek 90 ezer lakosú székhelyét, Kecskemétet. 600 éve emelkedett városi rangra. A századok során háborúk, tűzvészek pusztítot­ták, ritkán ért meg ilyen békés fejlő­déssel kitöltött korszakot, mint az utolsó három évtized. Nagykiterjedé­sű terület közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Szülöttei közé büszkén sorolja Katona Józsefet és Kodály Zoltánt. Felsőfokú oktatási intézményei, mezőgazdasági kutató­intézetei éppoly figyelemreméltóak, mint kulturális és sportlétesítményei. A Kodály Intézet és Iskola vonzza a zenepedagógusokat, színházának elő­adásalt Budapestről és a szomszédos Vajdaságból számosan végígtapsolják, a Művelődési Központ és a Technika Háza színvonalas kulturális és műszaki tudományos rendezvények otthona, a fedett uszoda nemzetközi versenyek színhelye. Az idelátogatók különböző típusú szálláshelyek között válogathatnak: szálloda, fizetővendég szolgálat, kem­ping fogadja a város iránt érdeklődő­ket. A „hírős" város megér egy látoga­tást. (X) Petőfi kiskőrösi szülőháza A kecskeméti városháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom