Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Varga J. János: Széchenyi István és a Duna Gőzhajózási Társaság

A VELENCEI TÓ A Budapest nyugati kapujából induló autópálya betoncsíkján haladva, alig 40 perc múltán, nádszigetes víztükör csillan az utazó előtt. De aki vonaton érkezik a Velencei tóhoz — országunk második üdülőtavához — annak is hasonlóan megejtő szépségű a nyitány: a szaggatott peremű tó déli fövenyes partja síkságba szelídül, északi partja a Velencei hegység lankáival ölelkezik. E varázslatos táj az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzete. A tó „felfedezése" és a strand alapítása már 50 éve történt, amit alig 20 éve camping alapítás követett. • Az északkelet-délnyugat irányban fekvő tó mintegy 10 kilométer hosszú és 2—3 kilométer széles. Vize enyhén sziksós — májustól szeptemberig kellemesen meleg. Különleges adottsága a mozaikos nádfelület, ami változatosabbá, romantikusabbá teszi a tavat — így az üdülést, a sportolást is. A déli part korszerű, kényelmes strandokkal, üdülőházakkal, vendéglátó és szórakoztató létesítményekkel várja az ideérkezőket, az északi part különleges tájrészletei a barangolni, felfedezni vágyó turisták kedvenc kalandozásainak színtere. A város zajától menekülő, üdülést, kikapcsolódást kereső ember ezen a természettől gazdagon jutalmazott tájon mindent megtalál amire vágyik. A velencei üdülőtáj vize, síksága, hegyei, gazdag állat- és növényvilága. a különleges sziklaképződmények, barlangok, a történelmi és irodalomtörténeti, valamint népművészeti emlékhelyek sajátos szépségeket, változatos szórakozást, pihenést kínálnak és felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátogatóknak. A kedvező hőmérsékleti adottságok oka: az északi parton kiemelkedő gránittömb a gazdag napsütéstől (évi 2000—2100 a napfényes órák száma) erősen felmelegszik és a meleg levegőt a többnyire északnyugat felől fújó szél lesodorja a víztükörre, valamint a fürdőhelyekre. Az átlagosan alig két méter mély tc vize ezáltal gyorsan felmelegszik, és a nyári hónapokban 20— 26 fok között ingadozik, tehát melegebb, mint a Balatoné. így különösen alkalmas gyermeküdültetésre. A tó vizét a benne oldott ásványi sók teszik gyógyhatásúvá. A tudományos vizsgálatok szerint ez a víz igen jó hatású testi és szellemi kimerültség, étvágytalanság, vérszegénység és bizonyos mozgásszervi megbetegedések esetében. Iszapja is gyógyhatású. A horgászok paradicsomának is nevezik a tavat, igen gazdag és változatos halállománya miatt, amit tudatos, ésszerű halivadéknevelés és telepítés biztosít. A több, mint nyolcezer nyilvántartott sporthorgász évente fejenként közel 30 kg halat fog — a náderdők tisztásainak csendjében, vagy kényelmesebben a betonmólók, partfalak mentén. Külön érdekessége, és látványossága a tónak a természetvédelmi terület, a madárrezervátum. A huszonhat négyzetkilométernyi tófelületből háborítatlanul maradt négy négyzetkilométer, ahol ősállapotban őrzik és tartják fenn a különleges madárvilágot — átmentve a jövő embere számára. A nádrengeteg mélyén fészkel, vagy itt vonul át 116 madárfaj, melyek közül a legritkább és legszebb a félénk fehérkócsag. * A sokarcú Velencei tó környéki településeknek gazdag a történelmi múltjuk. Pákozd határában zajlott le az 1848—49-es magyar szabadságharc első, győztes csatája. Helyén emlékművet emelt a hálás utókor. Jóval régebbi emlékeket őriz a föld Velence határában: az ókori Pannónián átvezető, rómaiak építette út maradványait, és a megtalált mérföldköveket, sírköveket. De a legújabb kor történelmére is emlékeztet a környék. A. tó térségében folyt le a második világháború egyik jelentős — a magyarországi harcok kimenetelére döntő hatású — páncélos csatája, aminek a tótól északnyugatra egyik magaslaton állítottak emléket. Irodalomtörténeti nevezetessége hazánk nagy költőjének, a Szózat szerzőjének Vörösmarty Mihálynak kápolnásnyéki szülőháza — mely ma múzeum. Emlékház Agárdon Gárdonyi Géza szülőháza is. A hajdan-volt halászfalvak népének építkezési szokásait, hagyományait, továbbá bútorait és mindennapi használati eszközeit őrzi és mutatja be Sukorón a Tájmúzeum. * A Velencei tavi tájegység egyre inkább az ország egyik jelentős üdülőterületévé válik. A korábbi évtizedek fejlődését a spontaneitás jellemezte, amit a tervszerűség váltott fel. Igen kedvezőek a tónak és településeinek közlekedési adottságai. A tó Budapesttől és Dunaújvárostól alig 50 km-nyire, Cze kesfehérvártól pedig 15 km-re fekszik. Ezáltal a közeli városlakók virronylag gyorsan és olcsón közelíthetik meg az üdülőhelyeket. De, ide vonzza a tókörnyék a kirándulókat, nyaralókat az egész országból, sőt egyre növekvő számban külföldről is. Az emelkedő életszínvonal, a megnövekedett szabadidő következtében évről-évre mind nagyobb tömegek keresik fel az üdülőtájat. Erre az új jelenségre az ország kormányzata is felfigyelt. 1969-ben és 1971-ben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatot hozott a Velencei tavi üdülőtáj településeinek regionális rendezésére és a körzet hosszútávú komplex fejlesztésére. Új fejezetet nyitott a tó életében a Kormány által jóváhagyott Velencei tavi Fejlesztési Program, mely egyrészt megjelöli a tájegység fejleszté. sének irányát, a konkrét teen. 42