Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - R. Bajkay Éva: A grafikus Zichy Mihályról

Mintegy negyven évet élt Oroszországban, kisebb megszakításokkal, s mint udvari művész, részt vehetett az-orosz akvarellisták kiállításain. A szovjet művészettörténeti kutatás — éppen akvarelljeivel kapcsolatban — megkockáztatja a feltevést, hogy Rjepinre is hatással volt. Művészete erősen kötődött a neves bécsi biedermeier mesternél, Waldmüllernél tanultakhoz. A nyugalomra vágyó nvárspolgár derűs fricskáin nemigen ment túl, még az életből ellesett utcajelenetek vagy a tiszti élet hétköznapjaimik ábrázolásakor sem. Ezeket a legjava akvarelleket szovjet múzeumokban őrzik. Mint udvari festő azonban a vadászatokat, azt udvari élet jeleneteit rajzolta. Tervezett kártyát, legyezőt, kosztümöt, színpadképet. Nagyméretű képei korábbi francia előképek átköltései (Mentőcsónak, 1846., Fogoly a börtönben, 1850-es évek); ezeket a magyar romantika kezdetei között emlegetjük. Amihez mindvégig hű maradt, az 3 rokokó érzelgőssége és a biedermeier aprólékossága. De a romantika hatását érezzük Rusztavelli, Puskin, Lermontov művészetének képi átköltésében, illusztrálásában is. Nem lehetetlen, hogy Lermontov írásai ihlették a Kaukázusi jelenetek-e t — a mostani kiállításon is látható sorozatát —, hiszen ő maga csak a lapok elkészülte után 30 évvel járta be a vadregényes vidéket. Az illusztrálásban lelt leginkább önmagára, s ez szerencsésen egyezett a kor igényeivel is. Műveit az orosz művészetben N. Timm, E. Kovrigin, R. Zsukovszkij grafikai sorozataival rokonítják. Már az 1840—50-es években fellendült az orosz illusztrációs grafika. Zichy Két női portré (é. n.) Illusztráció az Ének Igor hadáról című orosz népi eposzhoz (1853)