Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Keviczky István: Telefongondok, telefontervek

Keviczky István Telefongondok, telefontervek Bosszankodunk, ha nem kapunk vonalat, bosszankodunk, ha összetört telefonfülkét látunk, örülünk egy gyors kapcsolásnak — szóval természetesnek tartjuk, hogy kiépült a budapesti telefonhálózat, természetesnek tartjuk, hogy a telefon életünk nélkülözhetetlen társa, eszköze lett. Ritkán jut eszünkbe, milyen volt az eddig megtett út, mennyi tudás, munka van az eredményekben, milyen nehézségek akadályozták a munkát, mik az okai napjaink jogos panaszainak. Majd egy évszázada, 1881-ben a Fürdő utca 10. sz. alatti házban (ma József Attila u. 14. sz.) helyezték üzembe az első telefonközpontot. Puskás Ferenc, majd bátyja: Tivadar, ha látná a lágymányosi üzemet vagy a Belváros ARF 102 típusú központját, az üvegpalotát, bizony csodálkozna, hogy mivé nőtt a 150 állomást befogadó központjuk. A fejlesztés üteme kezdetben nem volt gyors. 1897-ben helyezték üzembe a mai Paulay Ede utcában az első kétvezetékes, 3000 előfizetőt kiszolgáló központot. Az igények azonban nőttek, és az igényekkel együtt nőtt a hálózat. Öt év múlva, 1902-ben felépült a Nagymező utcában a Teréz központ, mai hivatalos nevén: Teréz Távbeszélő Üzem. Ez idő tájt dinamikusan fejlődött a város, a kereskedelmi forgalom élénk volt, bonyolultabbá vált a városigazgatás — kevés lett a Teréz Központ 10 000 előfizetőre méretezett berendezése. Új központ kellett, és megépítették a 16 000 előfizetőt befogadó József Központot. Ekkor még a technikai megoldások is mások voltak, kevésbé fejlettek, mint ma. A készülékek még csak kézikapcsolással működtek. Sok-sok lány, asszony talált állást a postán. Nem volt könnyű a munkájuk. Ahogy fellendült az üzleti élet, élénkült a közéleti, politikai tevékenység, úgy szaporodott a kapcsolások száma, nőtt a felelősségük. Egyegy szolgálat fizikailag, idegileg is kimerítette a telefonost. A gépi közvetítésű telefonálást, az automata telefonközpontot csak az első világháború után vezették be. A Postavezérigazgatóság épületében, a Krisztina Központban 1928-ban kezdett dolgozni az első 7A1 típusú automata telefongép. Ugyanebben az évben indult be a Belváros Központ, majd az új Teréz és egy esztendő múltán a Lipót s az Újpest automata Mellékközpont. A két világháború közt jelentősen fejlődött a telefonhálózat. Az 1937. év végén már 78 200 telefon-előfizetőt voltak képesek kiszolgálni központjaink. Ekkor már megvoltak a Lágymányos, Budafok, Kőbánya, Kispest, Pesterzsébet területeit kiszolgáló ugyanilyen rendszerű központok, ill. mellékközpontok. Ezek már a nem is olyan távoli múlt eredményei. 1939-ben megépült a Dob utcában az Erzsébet Központ. Az 1928—1939 közötti időszakban, tehát egy jó évtized alatt kiépült a főváros földfeletti és földalatti telefonhálózatának a rendszere. Vitték a hírt a vezetékek az oszlopsorokon és sülylyesztett kábeleken. Több száz alközponti gép szolgálta már hírközlés útján az ipart. ?. keres-Az 1902-ben épült Teréz Központ kedelmet, a közigazgatást, az egészségügyet: az életet. A második világháború pusztítása nem kímélte a hálózatot. Személyes emlékem 1945-ből: a Blaha Lujza téri beszakadt telefonakna látványa. Társaimmal ott álltunk mellette, s mintha egy szétszaggatott szervezet eltépett ereit, idegeit láttuk volna. A Horváth Mihály téren felrobbanva feküdt a telefongép, ugyanígy a Lehel téri Lipót Központé s a Krisztináé is. .. Mindenütt pusztítás, rom. A föld felett majdnem teljesen megsemmisült a hálózat, és használhatatlanná vált a földalatti vezetékrendszer is. A helyreállítás azonnal megkezdődött, ám kényszerűségből inkább csak javítgattunk, cserélgettünk — holott a kábelek nagy részét ki kellett volna cserélni! Az évek során azért a hálózat egy része teljesen új lett, de a földalatti hálózatnak csak egy részét tudtuk kicserélni 1955-ig. Ezért sok időnként a hálózati hiba. Az eső a legnagyobb ellensége ezeknek az elhasznált, öreg kábeleknek. Tudjuk, hogy vannak kábelek a víz, a tenger alatt is, és nincs semmi bajuk. De nem szabad elfeledni: azokat nem éri annyi mechanikus sérülés, háborítatlanul fekszenek ott, nem úgy, mint a pesti járdák alatt 20