Budapest, 1977. (15. évfolyam)
7. szám július - A címlapon: A Ruszwurm cukrászda épülete (I. Szentháromság tér 7.) Hemző Károly felvétele
BUDAPEST a Povöros FOLuoiraca A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztősét elme: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII. Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 77.0892 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60.— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII. Lenin krt.9—11. 1.121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII. Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL : Tamás Ervin: Szentes 4 Magyar Imre: Otthonom g Fülöp János: Százéves a Ferencvárosi pályaudvar I2 Dr. Radnai Lóránt— Janzó József: Nyolcvanezer köbméter víz a Gellérthegyben 18 Keviczky István: Telefongondok, telefontervek 20 Vargha Balázs: Galgóczi Erzsébet ítéletei .. 22 R. Bajkay Éva: A grafikus Zichy Mihályról . 24 FÓRUM Dr. Zoltán Zoltán: Budapest posztindusztriális fejlődési szakasza 28 Csepreginé Ambrus Margit: Helytörténeti szakköri munka a Diana utcai iskolában 30 Barkoczi Péter: Még egy séta a Rákóczi úton 33 Varga J. János: Széchenyi István és a Duna Gőzhajózási Társaság 40 A címlapon: A Ruszwurm cukrászda épülete (I., Szentháromság tér 7.) Hemző Károly felvétele A hátsó borítón: Zichy Mihály: Ilyen legény voltam én . . . (Schiller Alfréd reprodukciója) XV. ÉVF. 7. SZÁM 1977 JÚLIUS ÁRA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesci Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Békési László, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Társadalmi juttatások a fővárosban Idézet az MSZMP XI. kongresszusa határozatának, valamint a népgazdaság V. 5 éves tervének életszínvonal-politikával foglalkozó fejezetéből: „A jövőben az életszínvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot ... A természetbeni társadalmi juttatások növekedése haladja meg valamelyest az összes jövedelmek t növekedését." E két mondat egymással szorosan összefügg, és az 1980-ig terjedő időszak életszínvonal-politikáját megalapozó legfontosabb pillérek közé tartozik. Az idézett határozatok valóra váltása számtalan konkrét cél kitűzését és még több feladat végrehajtását feltételezi. Többek között ezek a feladatok öltöttek testet a gazdálkodó szervek, így a tanácsok V. 5 éves terveiben is. Az életszínvonallal összefüggő politikai célkitűzéseink megvalósítása során a tanácsok feladata és felelőssége különösen sokrétű, hiszen a természetbeni társadalmi juttatások nem csekély részét — a társadalmi közös fogyasztás ún. területi és helyi feladatait — a tanácsoknak kell szervezniük és megvalósítaniuk. A vázolt témakörben különösen kiemelkedő szerepe van a Fővárosi Tanácsnak, amely közel 2,1 millió budapesti lakos ellátását, sőt a naponként Budapestre érkező, itt dolgozó vagy más céllal ide látogató vidéki lakosokkal, valamint külföldi turistákkal együtt mintegy 2,4 millió ember szerteágazó szükségletei kielégítésének nagy részét tudhatja feladatául. Ha az emberek az életszínvonalról beszélnek, többnyire a bérek, a fizetések, valamint az árak alakulását teszik mérlegre. Kétségtelen, hogy a lakosság életszínvonalának alakulását a személyes jövedelmek, mindenekelőtt az egy főre jutó reáljövedelem változása alapvetően meghatározza. Ám az életszínvonal rendkívül összetett, sok tényezőt magába foglaló fogalmához szorosan hozzátartoznak a társadalom természetbeni juttatásai is. A lakosság életszínvonalának reális megítéléséhez, szocialista társadalmunk áldozatvállalásának megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy időnként áttekintsük: hogyan változik a társadalom által biztosított természetbeni juttatások köre, tartalma és nagysága, hogyan hat vissza mindez a lakosság életkörülményeire? E gondolatkör keretében kíséreljük meg bemutatni, hogy a Fővárosi Tanács közreműködésével — nagyrészt a főváros pénzügyi gazdálkodásán keresztül — milyen természetbeni juttatásokat biztosít társadalmunk az V. 5 éves terv időszakában Budapest lakóinak és az itt dolgozó vagy a fővárosba látogató bel- és külföldi állampolgároknak. Még felsorolni is nehéz azokat a konkrét formákat, amelyek révén társadalmunk „átadja" a természetbeni juttatásokat a lakosság részére. E cikk keretében is csupán a legfontosabb juttatások általános összefoglalására, illetve néhány jellemzésül kiragadott konkrét példa bemutatására szorítkozhatunk. A természetbeni juttatások köre kiterjed a lakosság komrrTunális, egészségügyi, szociális, oktatási, művelődésügyi szükségleteinek kielégítésére éppúgy, mint ahogy ide sorol-1
