Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Budapest vázlatos térképe

Úszásóra a VI. Bajza utcai általános iskolában Rédei Ferenc felvételei lett a pénz, összesen 7,9 millió forint, már építkeztünk is. Megpróbáltuk igazságosan elosztani a Fővárosi Tanácstól kapott összeget a kerületek között. Azután a kerületi tanácsok — mindenféle más pénzforrásokat megmozgatva, társadalmi összefogással — kipótolták, hogy elég legyen egy-egy tanmedencére. A sertésfiaztató tetőt gyártó vállalat (ISV) építette az első uszodákat, mivel Magyarországon nincs „uszodaépítő vállalat". S aztán a későbbi vállalkozók csak lemásolták a módszert. Öt-hat év alatt az eredeti 7,9 milliónyi támogatásból 57 millió forint értékű tanuszoda épült. Azaz: 14 kerületben 16 fedett medence. — Elkezdődhetett tehát a kötelező úszásoktatás ? — Igen. Általánosan kötelezővé tették az ötödik osztályos tanulók évi 16 órás úszástanítását, és a testnevelés tagozatos iskolák első és második osztályainak évi 45 -45 órás, de még nem edzésszerű oktatását, fgv 1970 — 75 között 41 122 tanuló vett részt az úszásoktatásban. 84,8 százalékuk, azaz 34 875 diák tanult meg úszni. Ez a minimális óraszám mellett jó arány volt. — Hogyan tudják a tantervet az új lehetőségekhez igazítani ? — Az 1978-ban életbe lépő új tanterv szerint az eddigi évi 16 óráról 24-re emelik az úszásoktatás kötelező óraszámát, s ezután Budapesten nem az ötödikeseknek,hanem a másodikosoknak kell úszni tanulniuk. Azt is megengedik, hogy — az uszodahelyzettől függően — kiegészítő tantervi anyagként, bármelyik általános iskolás diák évi 16 órát úszhasson. — Ehhez még újabb medencékre lesz szükség! — Most a Fővárosi Tanács adott 60 millió forintot, s ebből megépülnek a még hiányzó medencék. 1980-ra minden kerületben legalább egy tanuszoda lesz, ami nemcsak elegendő a másodikosok oktatására, de még fölös idő is marad, kiegészítő tantervi anyagra, sportcélokra. Persze, az ezután épülő uszodák már drágábbak lesznek a mostani, teljesen műanyagszerkezetes megoldásnál. Részben, mert kevés az eddigi típusok húszéves garanciája, részben pedig modernebb, tágasabb, egészségesebb környezetet szeretnénk a gyerekeknek teremteni. Az eddig megvizsgált hat új típusterv közös jellemzője, hogy a medencék az utolsó szögig hazai alapanyagokból építhetők. A tervek közül nem szándékozunk egyet vagy kettőt kötelezően kijelölni, mindenki a lehetőségeinek, céljainak legmegfelelőbbet választhatja közülük. — így 1980-ig száz százalékossá válik Budapest tanuszodai ellátottsága, magyarán: minden általános iskolásnak lehetősége nyílik úszni tanulni, méghozzá hosszabb utazgatások nélkül, a saját kerületében. — Miben látja Ön az úszásoktatás hasznát? — A többi sportágnak mindnek van közös vonása, élettani hatásuk részben fedi egymást, egyik a másikkal pótolható. Csak éppen az úszás az, amit semmi nem helyettesíthet. Az úszás felnőttkorban is a leghatásosabb regeneráló módszer. Egy reggeli vagy esti öt-tíz hossz feloldja a fáradtságot, idegességet, depressziót. Visszaadja az ember elvesztett önbizalmát, szigorúan koordinált mozgásaival összehangoltságra, egészséges ritmikára, mondhatnám egészséges életritmusra szoktat. Nincs más olyan mozgásforma, amely a vérkeringést, a légzőszerveket és a test öszszes izmait, idegeit hasonlóképpen frissítené, regenerálná. És tegyük hozzá : az úszás természetes mozgás, nem hasonlítható például a jógához . . . Aki gyerekkorában kezd úszni és egész felnőttkoráig rendszeresen úszik, egészségesebb lesz, mint ha éjjel-nappal orvosok és pszichológusok hada vigyázna rá. — Végül, az országnak is érdeke, hogy minden állampolgára megtanuljon úszni. Nemcsak a sport, az egészségügy, a honvédelem és a termelés profitál ebből — az úszás, egész egyszerűen, része a kultúrának is. Hozzátartozik az egészséges személyiséghez. Szerintem azok, akik vízben suták, esetlenek az élet más területein is. * Úgy tűnik, az iskolai úszásoktatás jó mederben halad. De azért nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ez nem öncélú, csak az iskolákra és az iskolásokra vonatkozó program. Mert mindenki, aki ma és holnap iskolába jár, egyszercsak felnő. És olyan felnőtt lesz, aki nemcsak tud, hanem akar is úszni — ha lehet, rendszeresen. Ehhez azonban több uszoda kell . . Még annyit: egy újonnan épülő, 10 ezer lakásos lakótelep beruházási költségét egy uszoda építése kevesebb mint két ezrelékkel növelné csak meg. T.J. 13