Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Budapest vázlatos térképe

Budapest a számok tükrében Terület, népesség Fővárosunk területe 525,5 km2

. Közigazgatásilag 22 kerületre oszlik. Lakónépessége 1977 január elején 2 millió 83 ezer volt, a nappali népesség pedig meghaladja a két és félmilliót. Jelenleg az ország lakosságának egyötöde tömörül a fővárosban. Helyi közlekedés A főváros tömegközlekedésének nagyarányú fejlesztését nemcsak az elmaradás pótlása tette szükségessé, hanem a gazdasági élet fellendülése, az új lakótelepek létesítése, s nem utolsósorban a foglalkoztatottság és a nappali népesség ugrásszerű növekedése. Az utasforgalom az utóbbi években kiegyenlítettebbé vált. 1975-ben a villamosok, trolibuszok, autóbuszok, a Helyiérdekű Vasút és a metró több mint 1,6 milliárd utast szállítottak. A metrón utazók aránya — a gyorsabb és kulturáltabb utazás, valamint a hálózat bővülése következtében — gyors ütemben növekszik. 1970. április 4-én adták át a forgalomnak a kelet— nyugati metróvonal első szakaszát, a Fehér út és a Deák tér között. Ennek folytatásaként a Deák teret és a Déli pályaudvart összekötő szakasz 1972. december 22-re készült el. Az észak—déli metróvonal első szakaszának építését, a Deák tér és a Nagyvárad tér között 1976 végén fejezték be. 1975-ben Budapest helyi közlekedését 1554 villamos, 155 trolibusz, 1701 autóbusz, 369 HÉV villamoskocsi, 125 metrókocsi és 2380 taxi látta el. A taxival utazók száma 1975-ben 42,1 millió volt. Lakáshelyzet A fővárosban a lakásépítések üteme az utóbbi években egyre fokozódik. 1971 és 1975 között 76 490 korszerű lakás épült és 16 244 szűnt meg. Ennek figyelembevételével öt év alatt a tiszta lakásszaporulat 60 246 volt. Az épült lakások 93 százaléka két vagy ennél több szobával létesült. 1977 január elején Budapest lakásállománya 716 ezer volt. Az épített és megszűnt lakások száma, a lakásszaporulat Év Épített lakások száma Ebből Lakásmegszűnések száma Lakásszaporulat Év Épített lakások száma állami magán-Lakásmegszűnések száma Lakásszaporulat Év Épített lakások száma erőből épült Lakásmegszűnések száma Lakásszaporulat 1971 11 704 5 602 6 102 2 726 8 978 1972 15 503 9 724 5 779 3 765 11 738 1973 14713 9 453 5 260 4 270 10 443 1974 15 498 9 661 5 837 2 982 12516 1975 19 072 13 128 5 944 2 501 16 571 Egészségügy Az egészségügyi ellátás javulását alapvetően az orvosok számának nagyarányú növekedése biztosította. A fővárosban 1975-ben 10 089 orvos működött, másfélszer annyi, mint 1960-ban. Jelenleg Az orvosok száma Év Az orvosok száma összesen Ebből Év Az orvosok száma összesen általános körzeti orvos körzeti gyermekorvos 1970 8 950 767 272 1971 9 242 769 279 1972 9 458 780 284 1973 9 672 783 282 1974 9 942 796 287 1975 10 089 810 296 Budapesten 10 000 lakosra 49 orvos jut, 35,5 százalékkal több, mint tizenöt évvel korábban. A 34 szakorvosi rendelőintézetben évenként 21 millió vizsgálatot illetve kezelést végeznek. A fekvőbeteg-ellátásban nehézségeket okoz, hogy a meglevő kórházi ágyak száma, a megnövekedett népesség és ezen belül az idős emberek nagy számához képest, ma már kevés. Ezért már megkezdték a dél-pesti 800 ágyas kórház építését, mely elkészülte után lényegesen javítani fogja a fekvőbeteg-ellátást. Színházak Budapesten 1975-ben 20 színház működött, amelyekben 5,2 ezer előadást tartottak. A látogatók száma 3,2 millió volt. 74 új bemutatót tartottak és összesen 305 mű szerepelt a színházak műsorán. Ebből 148 prózai mű, 26 zenés vígjáték, operett, musical, 78 opera, dalmű, balett, és 53 egyéb. A színházak fontosabb adatai Év Előadások száma Látogatók száma (1000 fő) Egy előadásra jutó látogatók száma 1970 5034 2953 587 1971 5161 2902 562 1972 5380 2979 554 1973 5232 3022 578 1974 5299 3190 602 1975 5205 3187 612 Oktatás A fővárosban 6 egyetem, 16 főiskola és 4 felsőfokú technikum működik. 10 A középiskolai oktatást 1975-ben 44 gimnázium és 71 szakközépiskola szolgálta. Ezenkívül több más szakiskola, a dolgozók középiskolái, valamint speciális célú egyéb tanintézetek (balett-, artistaiskola stb.) működik. Az általános iskolák száma 292, az óvodáké 546. Az egyetemek és főiskolák nappali, esti és levelező tagozatán az 1975/76. tanévben 50 108 hallgató tanult. A középiskolákban 49 977, az általános iskolákban 144170 tanulót oktattak. A dolgozók középiskolái esti és levelező tagozatán 52 422-en itanultak. Az óvodákban 59 841 gyermeket gondoztak. Kereskedelem A nagyarányú népesség-koncentrálódás és igen jelentős nagyságú átmenő forgalma miatt a főváros mindig az ország legnagyobb fogyasztó piaca volt. Jelenleg is Budapesten bonyolódik le az ország kiskereskedelmi áruforgalmának mintegy 30 százaléka. Az élelmiszereket és iparcikkeket forgalmazó állami és szövetkezeti boltok száma 6,5 ezer, az alkalmazottaké 41 ezer, A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma több mint 2 ezer, az alkalmazottaké közel 32 ezer. Ezenkívül 3771 magánkereskedő van Budapesten. A kereskedelmi hálózat arculata, különösen az utóbbi évtizedben, jelentősen megváltozott. Nagyméretű, ízlésesen berendezett, szakosított áruházak létesültek, melyek a forgalmi centrumokban fokozatosan felváltják a hagyományos üzleteket. Ipar A felszabadulás óta eltelt időszakban a budapesti ipar gyors ütemben fejlődött. A főváros szocialista ipara jelenleg közel hatszor annyit termel mint 1949. ben. Az iparvállalatok és szövetkezetek termékeinek mind nagyobb hányada kerül exportra. Legnagyobb arányú volt a termelés-növekedés a nehéziparban, különösen a gépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszer- és gyógyszergyártásban. Budapesten 1975-ben 509 fővárosi székhelyű ipari vállalat működött. Ebből 28 tanácsi, 250 szövetkezeti vállalat. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 510 942 fő, ebből a nők száma 229 459 (44,9 százalék) volt. A tanácsi iparban dolgozott 36 120 fő, ennek 52,4 százaléka nő; a szövetkezeti iparban 58 477 fő, ebből 55,5 százalék nő. Az iparban foglalkoztatottak 63,3 százaléka a nehéziparban dolgozott, ezen belül 44,7 százalék a gépiparban. A könnyűipar a dolgozók 26 százalékát, az élelmiszeripar 7 százalékát foglalkoztatta. A magánkisiparosok és alkalmazottaik száma 1976. január 1 -én 15 199 fő volt. A területfejlesztési célkitűzéseknek megfelelően Budapest ipari súlya 1970 óta mérséklődik. Az utóbbi években megkezdődött a termékszerkezet kedvező irányú módosulása, a gyártmányösszetétel korszerűsítése. Változást főleg azokban a termékcsoportokban észlelhetünk, amelyeknek nagyobb hányada export céljait szolgálja. Mezőgazdaság A főváros területén 1975-ben 5 állami gazdaság és 14 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodott, 43 574 hektár területen. A termelőszövetkezeti tagok száma 1975 végén 21 611 fő volt. Budapest mezőgazdasága nem mondható jelentősnek, de több speciális vonással rendelkezik, és a földterület intenzív használata magas fokúnak mondható. Különösen a termelőszövetkezetek közös gazdaságai eredményesen járulnak hozzá a főváros ellátásához, valamint hazánk exportjához. A budapesti termelőszövetkezetek őszibarack- és virágexportja ma már egész Európában ismert. Bertalan János