Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - P. Szűcs Julianna: Gondolatok Medveczky Jenő rajzkiállításán

Budapest Főváros Levéltára anyagából Így indult meg az élet 1945-ben Budapest felszabadulása — akár a régi, akár a mai közigazgatási határokat vesszük figyelembe — 1944 december végén megkezdődött és 1945. február 13-án zárult. Ennek megfelelően fokozatosan alakultak meg az egyes kerületek — illetve az akkor még részben önálló városok és községek — nemzeti bizottságai, s kézbevették az élet megszervezését. A rendelkezésre álló korabeli dokumentumok tanúsága szerint a X. kerületben alakult meg a főváros első nemzeti bizottsága (az akkori közigazgatási határok között). Ugyanakkor ma még nem kellően feltárt Buda felszabadulásának s az élet itteni megindulásának kórnikája. (A korabeli hivatali munka dokumentumai erről nem kerültek elő.) A közvetett forrásokból annyi megállapítható, hogy például a II. kerület egy része már 1944 karácsonyán felszabadult, s január közepe táján — tehát közvetlenül Kőbányával egyidőben — polgári közigazgatás szerveződött a ,,Lipótmező" kerület-részen. Ugyanitt, Némethy Károly tanácsnok vezetésével, 1945. február 12-én megalakult a Budai Közigazgatási Kirendeltség. (Némethy Károly visszaemlékezései szerint, ő már január végén értesült a III. kerületi és a „Zugligeti" kerületi elöljáróság működéséről is.) Buda teljes felszabadulása után hamarosan megalakult a Budai Nemzeti Bizottság is, amint ezt az alábbi — nemrég előkerült — jegyzőkönyv tanúsítja. Sajnos a Nemzeti Bizottság tevékenysége — az iratok kallódása miatt — nem ismeretes. A Budai Nemzeti Bizottság alakuló ülése jegyzőkönyvének két érdekessége: 1. A Nemzeti Bizottság megalakitói között szerepel a Keresztény Demokrata Néppárt is, amely sem a szegedi zászlóbontásnál, sem a Budapesti Nemzeti Bizottság megalakításánál nem játszott szerepet, s a továbbiakban a budai kerületi nemzeti bizottságokban sem kapott helyet. 2. A jegyzőkönyvben szereplő ideiglenes budai közigazgatás nem azonos a korábban említett Budai Közigazgatási Kirendeltséggel; az előbbi a XI. kerületben létrehozott szerv volt, amely egy ideig Budai Polgármesteri Hivatal néven is működött. Sajnos e szerv működésének története sem eléggé ismert. E dokumentum közzététele az ünnepi megemlékezésen túlmenően hozzásegíthet bennünket ma még kallódó korabeli dokumentumok felszínre kerüléséhez, és az eseményekben részt vevők hiteles visszaemlékezéseinek megszületéséhez. Kőbánya jubilál ,,1945. január 8-át írjuk. Az óvóhelyekre beszorult lakosság fénytől és víztől megfosztva tisztátalanul, éhesen, nagyon sokan hitehagyottan, lelki depressziótól terhelten, reménytelenül adják meg magukat sorsuknak. Az utcán a harcok zaja, csonka házak, temetetlen emberi és állati hullák, irtózatos lángtenger, amerre nézünk. Mindenütt pusztulás és romhalmaz, üszkös falak merednek égnek . . . Dermedetten állunk mindannyian a háború rémülete előtt, könyveljük a múltat, még nézzük a tegnapot, de már írjuk az új történelmet. A várost borító fehér hótakaróban nyomot rajzol egy luxusautó kereke. A Körösi Csorna úton át a Liget tér felé tart. A 2-es számú ház előtt megáll, egy városi bundás úr száll ki belőle. Géppisztolyos orosz őrmester és Bereczki András fővárosi altiszt kíséri. Váradi Ferencet keresik. Találkoznak. ,,Ön Váradi Ferenc?" — teszi fel a kérdést a városi bundás úr. „Igen, az vagyok". A szokásos bemutatkozás helyett rátámad: „Ön miért nincs a hivatalában? Önnek ott a helye, ez a kötelessége." „Kötelességből nem fogadok el kioktatást senkitől sem, így Öntől sem. Igazolja magát" — feleli Váradi. A városi bundás úr mosolyogva nyúl igazolványa után, s már mondja is: „Vas Zoltán országgyűlési képviselő vagyok." Kezet szorítanak ... Az utca zajában, egy kicsit a halál árnyékában tartott rövid tanácskozás után megállapodnak; Vas Zoltán megbízza Váradi Ferencet a kerület ideiglenes vezetésével. A hamarosan előkerülő dr. Sztáncsikkal már indulnak is a Körösi Csorna út 4. sz. alatti nyomdába, és percek múlva megszületik az első hirdetmény szövege ... A hirdetmény jelentkezésre szólította fel a fővárosi alkalmazottakat, rendőröket, tűzoltókat, postásokat, orvosokat és szülésznőket, kereskedőket, iparosokat és napszámosokat, a munka megindítására. És ők jöttek mind többen és többen, tántoríthatatlan hűséggel, friss munkakedvvel dolgozni, építeni, magukért, az asszonyért, a gyermekért, a családért, a nemzetért, a szociális demokráciáért, a szabadságért . . . Az elöljáróság épülete több belövéstöl találva használhatatlan állapotban volt. Első hivatalos óráit Váradi Ferenc a magánlakásán tartotta. A kerületi elöljáróság életre hívásának első napján Szép József későbbi és jelenlegi kerületi elöljáró, dr. Vigh Béla és Váradi Ferenc későbbi helyettes elöljárók, dr. Újlaki László szfőv. tiszti ügyész, Payr Hugó, Székely Béla, Kelemen János intézkedése és rendelkezése folytán ... a munkára jelentkezett polgári lakosság a munkahelyre való zavartalan közlekedésének biztosítására magyar és orosz nyelvű személyazonossági igazolványokat adtunk ki, s a Központi Városházán székelő vezető tisztviselők nagy része is tőlünk kapta az első személyazonossági igazolványt. Első teendőink közé tartozott, hogy a polgári lakosságot villannyal és vízzel lássuk el . . . A gyárüzemek segítségével az első napokban 35 m:l vizet sikerült biztosítani a kerület lakossága számára, és hónapokon át a X. közigazgatási kerület a saját polgári lakosságát, függetlenítve a fővárosi üzemek áram- és vízszolgáltatásától, önállóan látta el. A vízszolgáltatás zavartalan biztosítása a Polgári Serfőző munkásainak élén álló Borbándi Antal érdeme, a villany Bánki Dezső főmérnök fáradhatatan munkásságának köszönhető. 10 000 villanykörtére való áramot tudnak biztosítani a sörgyár motorjai. 1945. január 14-én a római katolikus parókia pincehelyiségeiben Vas Zoltán országgyűlési képviselő elnökségével megalakult a X. kerületi Magyar Nemzeti Bizottság, hogy a kerület politikai életének irányításáról gondoskodjék. Elnökévé dr. Rajkai Sándor plébánost választják meg. A Nemzeti Bizottság január 14-én kibocsátja első hirdetményét. A lakosság egyes megtévedt tagjai raboltak és fosztogattak, veszélyeztették a közbiztonságot. Ezek ellen statáriális eljárást hirdetett. Elöljárósági rendelkezésre felállítottuk a X. kerületi rendőrkapitányságot, és megszerveztük a rend fenntartására szükséges rendőrségi karhatalmat. Egy másik hirdetményben, az orosz katonai parancsnokság utasítására, kötelezte a Nemzeti Bizottság a jármű és automobil tulajdonosokat, hogy jármüveiket jelentsék be . . . A közélelmezés biztosítására megalapítják a Beszerző Közélelmezési Csoportot, amelynek az volt a hivatása, hogy a romok alól kimentett élelmiszereknek a lakosság között való szétosztása megtörténjék, és kötelessége volt a vidéken bevásárolható élelmiszerek megszerzése. Egyedülálló volt az egész fővárosban a X. kerületi elöljáróságon felállított házi gyógyszertár, amely a működésben levő kórházak és a beteg polgárság gyógyszerrel való ellátását biztosította. A gyógyszertár vezetője Vámos László gyógyszerész volt. Már működésben levő kórházakról beszélek, amelyek ... az első pillanatokban megkezdték működésüket. Köszönettel és hálával emlékezem meg orvosaink, ápolónőink készséges munkásságáról. Első teendőink közé tartozott orvosi ellenőrzés mellett, a volt légoltalmi szolgálatosok, valamint a polgári lakosság bevonásával az emberi hullák eltemetése. Az állati hullák elföldelését az állatorvosok ellenőrizték. A kerület területén talált orosz hősi halottakat a Szt. László téren közös díszsírba temettük, amely sírhelyet a nemzeti áldozatkészségből emlékművel láttunk el. A romok eltakarítása után, amikor az utcán a lófogatú jármüvek zavartalanul közlekedhettek, a személyi forgalom lebonyolítására üzembe helyeztük az Iparvasút mozdonyát. Ezt az Iparvasutat később átengedtük a polgármester úr kérelmére a Központi Városházának, hogy a város többi kerületét a romoktól és szeméttől az Iparvasút felhasználásával gyors ütemben megtisztíthassa. Az ipartelepek és raktárak, gyárak . . . zavartalan működésének megindítására megalakítottuk a technikusokból álló gyárvezetőséget, hogy gyáraink és üzemeink vezetőit szaktanáccsal lássa el. Ilyen volt többek között a mezőgazdákból és fuvarosokból álló szakcsoport is, amelynek az volt a hivatása, hogy minél nagyobb számú lófogatú járművel biztosítsa a szükséges teherfuvarozást, a lovakat pedig a mezőgazdák szolgálatába állítsa, továbbá, hogy a tenyésztésre alkalmas állatokat átmentse a jövő gazdasági élet termelésébe. Óriási erőfeszítéseket tettünk a vasúti hálózat kiépítésére ... a ceglédi és szolnoki vasútvonalaknak a fővárosba bekapcsolása az elöljáróság nagyfokú támogatásával a X. kerületi MÁV csoport érdeme. Ezek közül is különösen kitüntették magukat Bodonyi Ernő, Sós József és néhai Sólyom Andor. A magyar posta először a X. kerületben működött, s már az első napokban a fontosabb hivatalokkal telefonösszeköttetést létesített; és a X. kerületi postahivatal kézbesített legelőször levelet. A telefonkapcsolások nagyszerű eredménye Hadnagy Károlyt dicséri. A tanügyi szervezet is megkezdi működését, a tanárok és tanítók fáradságot nem ismerő szorgalommal igyekeznek az iskolákat rendbehozni. Pesten még áll a harc, mi már újjáépítünk. Külön főigazgatásra van szükség, mert áprilisban új iskola nyílik: a Kőbányai Női Kereskedelmi Középiskola. Egy évvel később a kőbányai dolgozók részére alapítottunk polgári és kereskedelmi iskolát. A megindított adófizetés első összegeit a X. kerületi elöljáróság pénztárr'.ba fizették be, s az akkori polgármester a külr.iböző kiadások fedezésére tőlünk kapta az első adófizetésekből oefolyt fővárosi jövedelmet. Ezek a törvényerőre emelkedett, általunk hozott rendelkezések voltak alapjai a mai élet kialakulásának, valamint a jog és közrend helyreállításának. Budapest, 1947. január 8 Váradi Ferenc" jegyzőkönyv „Felvétetett 1945. február hó 15-én Budapest XI. ker. Verpeléti út 3., a XI. ker. elöljáróság tanácstermében. Megjelentek az ideiglenes Budai közigazgatás vezetői, név szerint: Makra Zsolt dr., dr. Csikkel József, Nagy Ernő. Ezenkívül a törvénye-