Budapest, 1977. (15. évfolyam)
4. szám április - Dr. Pápa Miklós: A Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme
A nagy gazdasági világválság idején azonban, amidőn a magánkereskedelem és az ipar valóban rendkívül nehéz helyzetbe került, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara panaszára a belügyminiszter — mint a főváros felügyeleti szerve — korlátozó intézkedéseket léptetett életbe az Üzemmel szemben (a 79.484/1933—V. sz. belügyminiszteri határozattal). Ezek eléggé súlyosak voltak. Bolthálózatát és bolti dolgozóinak számát az Üzem nem növelhette. Megszabták az üzleteiben árusítható cikkek számát. S előírták, hogy a kórházak ellátása a továbbiakban nyilvános versenytárgyalás útján történjék. (Kivéve a romlandó árukat, amelyeknek szállítása, megbízásos alapon, továbbra is az Üzem feladata maradt.) A versenytárgyaláson azonban az Üzem is részt vehetett, s a szállítások zömét, olcsó árajánlataival, sikerült is megszereznie. * Különösen fontos szerepet töltött be az Üzem a világháborúk alatt. A fokozódó háborús nehézségek közepette a magánkereskedelem tevékenysége mindinkább megbébult. A rendkívüli nehézségekkel csak egy közüzem tudott több-kevesebb eredménnyel megbirkózni. A Községi flelmiszerárusító Üzem ugyanis nem csupán az országban fellelhető élelmiszerekkel gazdálkodott. Az I. világháború idején például a semleges Hollandiától 155 vagon vajat és 60,5 vagon sajtot vásárolt. A háború utáni nehéz években pedig — 1921 —1924 között — Amerikából 212,5 vagon setészsírt és 193 vagon fagyasztott marhahúst importált a fővárosiak ellátására. Később export tevékenységet is végzett az Üzem. A húszas évek végétől, amikor már feleslegekkel rendelkezett az ország, nagymértékű ún. fehéráru (zsír, olvasztani való szalonna, háj) exportot bonj'olított le. Kiváló zsiradéktermékeiből Ausztriába, Csehszlovákiába, Német- és Olaszországba szállított, s ezzel fontos közgazdasági feladatot is teljesített. A jó külföldi kapcsolatok is az Üzem rugalmasságára, kezdeményező készségére utalnak. A belföldi árubeszerzést saját vidéki kirendeltségei útján is igyekezett biztosítani. Ezek részben állandóak, részben alkalmiak és idényszerűek voltak. 1929-től a megszűnt Hatósági Zöldségárusitó Üzem feladatát is átvette. A II. világháború idején az Üzem hatalmas élelmiszerkészleteket halmozott fel a fővárosban és vidéki raktárakban. Ezekből a készletekből azonban, a háborús események következtében, a polgári lakosság részére jóformán semmit sem lehetett megmenteni. * A legnehezebb időszak a felszabadulás után következett be az Üzem történetében. Szinte a semmiből kellett elindulnia, hogy egy éhező főváros ellátásáról valamiképpen gondoskodjék. Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszer árust tó Üzeme 1948. május 15-ig működött. Az 1948-ban több vállalatból megalakult KöZÉRT-nek lett egyik alapítója. Három és fél évtizedet meghaladó önálló működése során a főváros közélelmezésében — különösen a két világháború alatt — fontos szerepet töltött be. . Pápa Miklós dr. 11