Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: Középkori részlet a Hilton-szállóban (Tahin Gyula felvétele)

Pro urbe díjasok Dr. Radnai Lóránt: A Hilton-szálló belső terei Vargha Balázs: Berda József csatái .... 12 15 18 P. Szűcs Julianna: Gondolatok Medveczky Jenő rajzkiállításán 24 FÓRUM Heim Ernő: Útkeresés lakótelepeink formálásában 30 Litván György: Szabó Ervin lakásai 36 Gál Éva: Az óbudai zenebona 4° A címlapon: Középkori részlet a Hiltonszállóban {Tahin Gyula felvétele) A hátsó boritón: Ferenczy Károly: Madárdal (Schiller Alfréd felvétele) A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona BUDAPEST A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII. Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 77.0238 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft. félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII. Lenin krt. 9—11. 1.121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII. Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Urbanizálódó ország Tamás Ervin: Baja Dr. Pápa Miklós: A Székesfőváros Községi f.lelmiszerárusító Üzeme .. Árokszállási Éva: A „Közért" három évtizede Pro arte XV. ÉVF. 4. SZÁM 1977 ÁPRILIS ÁRA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatóia; SZILÁGYI LA|OS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Beck Béla BUDAPEST TERÜLETI TERVEZÉSE 1971-1980 KÖZÖn A Fővárosi Tanács várospolitikai és területfejlesztési célkitűzéseinek középpontjában — immár több mint másfél évtizede és a jövőben még hosszú távon — a lakáshiány leküzdése, az urbanizációs követelményekkel is összhangban levő, komplex lakásépítés méretének és ütemének fokozása áll. Komplex lakástervezés — városépítés A javuló, de még sokak számára nem kielégítő lakáshelyzet ez ideig szükségessé tette, hogy az építkezések telepítése a lehető legnagyobb mértékű lakásszapcrulattal járjon. Budapest V. ötéves területfejlesztési terve a tanácsok által nyilvántartott lakásigények növekedését jórészt azzal hozza összefüggésbe, hogy a jelenlegi lakásállománynak a bekövetkezett fejlődés ellenére csak mintegy 40—43 százaléka tekinthető hosszabb távon is korszerűnek, s kb. 25—30 százaléka elfogadhatónak. A többi lakás korszerűtlen, nagyrészében komfort nélküli, jórészt gazdaságosan fel nem újítható, bontásra érett. A meglevő lakóépületek helyzetére jellemző, hogy a jelenleg 160 ezerre tehető lakóházból 136 ezer földszintes; közülük 15 ezer — a VI—IX. kerületekben pedig mintegy 60 ezer lakás — a századforduló előtt épült. Ezért az általános lakáshelyzetben várható javulás alapján már az V. ötéves tervidőszak után a régi városrészek rekonstrukciója fokozatosan előtérbe kerül. Az égető mennyiségi lakáshiány a viszonylag csekély szanálást jelentő lakástelepítést tette szükségessé. Ez, továbbá Budapest 1950 utáni beépítettségi adott-A cikk első részét márciusi számunkban közöltük ságai indokolták az új lakásépítkezések nagyobb részének a külső kerületekre koncentrálását. S mivel az épülő lakásokhoz a lakosság alap- és középfokú ellátását biztosító intézményeket, hálózatokat is tervszerűen és arányosan kellett megépíteni, ezért jelent a komplex lakástervezés az urbanisztikai fejlődést is meggyorsító területfejlesztést, városépítést. A magas lakóértékű, korszerű lakások tömeges előállítását a korábbinál jobban biztosító előfeltételek megteremtésével 1971—1980 között 172 ezer lakás épül a fővárosban, 55 százalékában az évtized második felében. Ez megközelítően annyi, amennyivel a lakásállomány a megelőző két évtizedben összesen gyarapodott. Mivel a lakónépesség ezalatt csupán mintegy 90 ezerrel emelkedik, a 100 szobára jutó átlagos laksűrűség az évtized végére 145 körülire mérséklődik. A budapestiek lakáshelyzetét a lakásépítés és szanálás egyaránt kedvezően befolyásolja. A megszüntetésre kerülő lakásoknak ugyanis több mint 70 százaléka avult, korszerűtlen, egyszobás kislakás, míg a IV. és V. ötéves tervidőszak egészét tekintve, az új lakásoknak már közel 94—95 százaléka egyszobásnál nagyobb. Bár az új lakónegyedek egy része kapcsolódik a régi városrészekhez, mégis a lakásépítést a külső kerületekre koncentrált megvalósítás jellemzi. A IV. ötéves tervidőszakban célcsoportosán megépült lakások több mint 60 százaléka három középváros méretű városrész kiépítését eredményezte. Az V. ötéves tervidőszakban a nagyobb lakásépítkezések folytatódnak és befejeződnek Óbudán, Zuglóban, Újpalotán és Pesterzsébeten. Békásmegye-159