Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Vörös Antal: „A mi kora lelkünk” (Táncsics Mihályról)

József nádor Gellérthegyi barlanglakás (Fischer J. vízfestménye, 1820 k.) Hattyúk tava az Orczy kertben (Tobold útikalauzából, 1803^ A Kemnitzer-ház (Tobold pesti útikalauzából, 1803) kedő sincs ez időben Budán. De az Egyetemi Nyomdát itthagyták, amikor a Tudomány­egyetem átköltözött Pestre. Híresek a Palota képei, de nincsenek galériaszerűen elrendez­ve, és ritka a bebocsátás. Megtekinthető Brunswick József gróf képgyűjteménye, s még néhány természettudományi és numiz­matikai magángyűjtemény. A Várszínházban a pesti német társulat játszik, hetente háromszor. Az írók közül Verseghy Ferenc és Virág Benedek lakik Budán; irodalmi összejövetelek csak a folyó túlpartján vannak. A magánélet csendes, vi­dékies. Farsangban a főrangúak a nádornál, a Brunswick vagy a Sándor palotában szó­rakoznak, az Országház termeiben rendezett álarcosbálokra a hivatalnokcsaládok fiataljai járnak, míg az egyszerűbb polgárok a Sas­hegyen termett híres budai vörösbor mellett üldögélnek, odahaza. A Fortuna — ez a leg­jobb fogadó — kávéházába, játéktermébe sok­féle társadalmi rétegből gyűlnek össze a ven­dégek. Budán a kereskedelem igen gyér — a pesti vásárokra járnak át jelentősebb üzle­teket kötni —, bolt is kevés van; Pesten na­gyobb a választék. Budán csak a kádárok ha­gyományos őszi hordóvására népes, és a heti­piacok gazdagok, különösen gyümölcsben. Sok gyógyfürdővel büszkélkedhet a vá­ros, ezeket még a törökök építették. A leg­elegánsabb a Császár-fürdő. A Rácz-fürdőt már Mátyás király is használta: fedett fo­lyosót építtetett odáig palotájából. A szegé­nyebb nép a Sáros-fürdőt keresi fel, a Gel­lérthegy alján. A hegy oldalában sok a bar­lang, némelyiket borospincének használják. A hegy tetejére helyezték át a Várból a Csillagdát. Ez az új épület 25 láb magas és ki­tűnőek a messzelátói. 1815-ben innen figyel­te József nádor a napfogyatkozást. A babo­nás nép hátborzongató történeteket mesél a Luca napján seprűnyélen idelovagló boszor­kányokról. Húsvéthétfőn viszont igen vidám a hangulat, nagy mulatságot rendeznek a he­gven, van zene, tánc, mézeskalácsos bódékat állítanak föl, frissítőket árulnak. A Bomba — a mai Batthyány térről, a Fehér Kereszt fogadótól indul a bécsi posta­kocsi. Útja Óbudán, a Fő téren álló gyönyörű Zichy palota előtt visz el. Az útikalauzok büszkén írnak az új hajó­hídról. Sok utazó szerint ez a híd páratlan Európában. Közepén védszentje, Nepomuki Szt. János aranyozott szobra áll. Szerkezete ügyes, pár perc alatt szétnyitható, ha hajó közeledik. Csak a legnagyobb télben, ami­kor jégtáblák veszélyeztetik, kell szétbon­tani. A hídvám kocsik számára 12, gyalogo­soknak 4 krajcár. Nemesember, katona nem fizet. A szép kilátást az ódon Budára és a fejlődő Pestre ugyanúgy ecsetelik az útikalauzok, akárcsak Garav János költeménye: Érdekes, ékes kép! mely a komoly őszhajú hajdant 5 a víg arcú jelent vásznadon egybeszövöd, ott fejedelmi Budát, a polgár Pestet emitten . . . Festői látványt nyújt a Dunán a hajó­malmok sora is. János nap estéjén pedig kis papírhajókba helyezett gyertyákat eregetnek le a vízen a halászok, fényük villog, mint meg­annyi jánosbogárka. * A hajóhídon Pestre érve, először a Kem­nitzer házat pillantja meg a városnéző. Az épület földszintjét „Európa legszebb kávé­háza" foglalja el. Falait márvány burkolja, velencei csillárai, tükrei ragyognak. Bolto­zatos nagytermét különleges állóóra díszíti. Három kistermében, pazarul terített asz­taloknál, étkezni i. lehet. Játékszobáiban öt biliárd van. Nagy itt a forgalom, a vendégek között bárótól a kofáig minden társadalmi réteg képviselői megtalálhatók. (Később a kávéház helyén nyílik meg az Angol Királynő szálloda.) A városban sok a kávéház, a legtöbb ci­gányzenével, játéktermeivel is vonzza a kö­zönséget. Minden jobb fogadónak — mint pl. a Hétválasztó, Magyar Király, Vadász­kürt — szintén van kávéháza. Pest egyre nagyvárosiasabb. Esténként 714 laterna világít. A forgalmat társaskocsik bo­nyolítják le, és a 113 fiáker. Az évi „sokada­lom" (országos vásár) idején zsúfolt a város. Pest az ország kereskedelmi központja. Leg­választékosabb üzletei a Váci, a Kígyó és a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában vannak. Divatárut kínálnak „A három gráciához", „A szép magyar hölgyhöz" cégérű boltok (már 4 hazai selyemgyár áruit is!). Csaloga­tók az ezüstművesek, a virágüzletek kira­katai. Sok külföldi lerakat is van: kapható bécsi Ibútor, bécsi porcelán, angol kőedény. A műkereskedők és zeneműkereskedők rak­tára is gazdag. A kis belvárosi utcákban ki­váló iparosok — a hímzőtől a barométerké­szítőig, cukrásztól a makarónisig — árulják saját készítményeiket. Remekbeszabott ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom