Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Dr. Mezei Gyula nyilatkozataa művelődési otthonokról

A Pataki István Művelődési Központ Kőbányán Tizennyolc és félmillió látogató fordult meg egy év alatt a budapesti művelődési házakban és az ifjúsági klubokban. Ez az egyetlen adat is jelzi, m'.lyen nagy — s évről évre növekvő — az érdeklődés a művelődési intézmények programjai iránt. A főváros huszonegy kerületében működik tanácsi fenntartású művelődési otthon. És a 282 ifjúsági klubnak mintegy a fele tanácsi irányítású; 88 iskolai klub alakult. A Fővárosi Tanács már évek óta tervszerűen bővíti a művelődési otthonok, az ifjúsági házak és klubok hálózatát. A Végrehajtó Bizottság 1976-ban megtárgyalta és elfogadta azt a jelentést, amelyet a Művelődésügyi Főosztály készített a tanácsi fenntartású művelődési otthonok és ifjúsági klubok működésének tapasztalataitól, megjelölve a további feladatokat. Ezekről a tapasztalatokról és a tennivalókról beszélgetünk dr. Mezei Gyulával, a Fővárosi Tanács V. B. Művelődésügyi Főosztályának vezetí'jével. — Milyen fejlődésről adhattak számot a Végnhajtó Bizottságnak? — A negyedik ötéves terv időszakában építettünk először kifejezetten művelődési otthon jellegű intézményeket, elsősorban a munkáskerületekben. Elkészült az óbudai és a II. kerületi ifjúsági és úttörőház. Átadtuk a kőbányai Pataki István művelődési otthont, a csepeli Rideg Sándor művelődési házat, az V. kerületben a tanuszodával épült ifjúsági házat, a IX. kerületben pedig a Gubacsi úti klubkönyvtárat. Angyalföldön, meg a XVI. és a XVII. kerületben elkezdődtek a művelődési intézmények felújítási munkálatai. S évek óta minden újonnan létesülő középiskolai klub berendezéséhez 50 ezer forinttal hozzájárulunk. — Az elmúlt tervidőszakban elért fejlődés ellenére, a tanácsi művelődési otthon hálózatot a területi aránytalanság és az elavult épületek jellemzik. Az intézményeknek több mint a fele nem elégíti ki az igényeket, jórészük nem is ilyen célra épült. Változatlanul nagy gondunk az új lakónegyedek kulturális ellátatlansága, ahol pedig igen sok munkás él, és magas a fiatalok s a gyermekek száma. Igen fontor, hogy részükre ott helyben megkönynyítsük a szabadidő kellemes és hasznos eltöltését. — A kerületekben egyébként befejeződött a tanácsi művelődési intézmények összevonása: az anyagi és szellemi erők területi szintű koncentrálása. így már ki lehet alakítani a jobb munkamegosztást, s meg lehet szüntetni a párhuzamos tevékenységet. Egyegy kerületben egységes igazgatás alá került valamennyi tanácsi intézmény. A legnagyobb a központ; a többi ennek telephelyeként működik — mint például az ifjúsági klubok, kiállítótermek, kihelyezett könyvtárak, nyugdíjas klubok, szakköri helyiségek, szabadtéri színpadok stb. Elkezdődött a kerületekben a tanácsi és más fenntartású — főként szakszervezeti — művelődési otthonok összevonása is. Elsőként Pesterzsébeten, a Vasas művelődési otthon alakult át ilyen közös fenntartású intézménnyé. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, ezt a kezdeményezést érdemes felkarolni. Intézményeink működésüket saját bevételből és állami támogatásból biztosítják. Az állami támogatás ma már a költségek kétharmadát fedezi, s az elmúlt öt év alatt 11 millióról 20 és félmillió forintra emelkedett. — Milyen tapasztalatokat szereztek az intézmények munkájáról? — A művelődési otthon olyan igényeket elégít ki, amilyenek kielégítésére egyetlen más intézménytípus sem képes. Érdeklődést ébreszt, aktív közreműködésre ösztönöz különböző korú és műveltségű embereket; és sokféle alkalmat teremthet a csoportos művelődésre, a baráti-közösségi együttlétből fakadó, sajátos nevelési lehetőségeket nyújtó klubéletre. Jó az együttműködés az iskolákkal, így az utóbbi években örvendetesen megnőtt a gyermeklátogatók száma. Egyébként a látogatóknak csaknem kétharmada a 14—24 évesek közül kerül ki. Nyugdíjasokból tevődik össze a másik nagy látogatói réteg. A munkások körében is értünk el eredményeket. A legtöbb helyen megalakultak a szocialista brigádok klubjai; emellett a brigádok sok segítséget kapnak kulturális vállalásaik teljesítéséhez is. Nagyon sok brigádtag részt vesz a felnőttoktatásban. Az előző tanévben az intézmények több mint 200 tanfolyamot szerveztek, hogy segítsék tanulásukat, s hatezernél többen jártak ezekre a tanfolyamokra. Ahhoz, hogy még többet tehessünk a munkások művelő-8 Művelődési otthonok, ifjúsági klubok Beszélgetés dr. Mezei Gyulával