Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: A Nagyvárad téri metróállomás (Domonkos Endre felvétele)

BUDAPEST I FŐVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA|OS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség elme: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT © 77.0237 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Központi Hirlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt.9—11. I. 121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Dr. Gaál Károly: A Csepeli Szabadkikötő az európai víziút-hálózatban.... 6 Dr. Mezei Gyula nyilatkozata a művelődési otthonokról ... 8 Megay László: Manzárd variációk - kérdőjelekkel io Pálffy Judit: Kétszázezer gyermek étkeztetése 13 Urbanizálódó ország Tamás Ervin: Kiskunfélegyháza 16 Vargha Balázs: Moldova György és a folklór 22 Pajor Géza: Kerekes időmérők 24 FÓRUM Preisich Gábor: A Hilton-szálló a városképben 28 Pályázati felhívás történelmihonismereti szakkörök számára 31 Vörös Antal: „A mi kora lelkünk" (Táncsics Mihályról) 32 Zolnay László: A múlt századi divat történetéből 38 A címlapon: A Nagyvárad téri metróállomás (Domonkos Endre felvétele) A hátsó bori tón: Derkovits Gyula: Tűzevő (Horvai József reprodukciója) A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona XV. ÉVF. 3. SZ. 1977 MÁRCIUS ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész: FEKETE GYULA író: GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész: Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója, SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Beck Béla Budapest területi tervezése 1971-1980 között Negyedszázaddal a felszabadulást követően, és két évtizeddel a mai Budapest területi kereteinek kialakítása s a tanácsok létrehozása után: az 1970-es évek elején értek meg a feltételei annak, hogy a népgazdasági szintű területfejlesztési munkába a Fővárosi Tanács és a megyék is bekapcsolódjanak. A tanácsok tervező munkájával kiegészült területi tervezés — amely figyelembe veszi az ország eltérő természeti, gazdasági, kulturális, demográfiai stb. adottságait — hazánk egyes területrészei tervszerű, arányos fejlesztésének az eszköze. Célja, hogy a társadalom és a gazdaság, valamint a lakosság anyagi és kulturális életfeltételei területileg is arányoson fejlődjenek, s ezáltal a társadalmi újratermelés hatékonyabbá váljon. A területi munkamegosztás összefoglaló ismérvei alapján a tervezés keretéül az ország hat tervezési-gazdasági körzetét jelölték ki. Budapest Pest megyével együtt az ország központi gazdasági körzete. Ezen belül kiemelten fontos a főváros és környéke, a budapesti agglomeráció szelektív és intenzív fejlesztése. E területegység — a kormány által 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terv alapján — 44 Budapest körüli, Pest megyei települést foglal magába. Budapest főváros területfejlesztési tervét az V. ötéves terv időszakára a Fővárosi Tanács 1976. december 21-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el. Egészében véve e terv sokoldalúan — kerületenként is részletezetten — bemutatja, hogy a főváros ebben az évtizedben a korábbi középtávú tervidőszakoknál harmonikusabban, eredményesebben fejlődik. A népgazdasági tervezés rendszerében első ízben a IV. ötéves tervidőszakra készített a Fővárosi Tanács területfejlesztési tervet. Ez igyekezett megfelelni a tanácsi területi tervezés feladatait megállapító kormányhatározatnak és a tanácstörvény előírásainak. Elősegítette a népgazdaság területfejlesztési célkitűzéseinek Budapestre vonatkozó megvalósítását, másrészt a lakossági szükségleteknek a városrészek közötti magasabb szintű, kiegyensúlyozottabb kielégítését. A területfejlesztési tervezés azonban csak az V. ötéves népgazdasági területi tervkoncepció és a főváros fejlesztési elgondolásainak kialakítása után, a tervek megvalósításával pedig a következő években bontakozhat ki hatékonyabban. Gyorsul az előrehaladás a városépítés, a városfejlesztés, a lakosság ellátása és a gazdaság más területein. A fővárosi gazdaság teljesítőképességét kizárólag intenzív eszközökkel, a termelés műszaki-gazdasági színvonalának korlátait fokozatosan megszüntetve, a termelési szerkezet korszerűsítésével lehet fokozni. Az iparban már elkészült a hosszútávra érvényes szelektív és intenzív fejlesztési koncepció. Javulnak a munkakörülmények is. A fegyelmezettebb, szervezettebb foglalkoztatással, a tudatos munkaerőgazdálkodással pedig mérsékelhetők a kedvezőtlen demográfiai adottságok miatti munkaerőgondok. A megépülő több lakás, gyermekintézmény, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény nemcsak a lakosság területileg is arányosabb ellátását biztosítja, hanem — az új /