Budapest, 1976. (14. évfolyam)
2. szám február - Konrádyné Gálos Magda dr.: A „Newyork”
földrajztudomány egyetemi tanára, Révy Gyula és Zsigmondy Vilmos mérnök. Hunfalvy szóban és írásban lépett fel a soroksári Duna-ág elzárása, a folyam természet által kialakított rendjének megbontása ellen. Az árvízt követő évben — amikor még javában folytak az átalakító, partépítő és szabályozási munkák — kiadta ,,A Duna budapesti szakaszának szabályozása" című vitairatát. Ebben összefoglalta a Duna-part építkezései körüli összeütközéseket a különféle fórumok és szakemberek között. Kárhoztatta a folyamatban levő átépítési munkákat, támadta vezetőiket, beleértve Andrássy Gyulát is. Azzal gyanúsította, hogy a Sugárút ötletét is kényelemszeretete sugallta (a Városligetet csak a szűk Király utcán lehetett lovon és hintóval megközelíteni), azonkívül ő gáncsolta el Reitter Fe'renc csatornatervét is. Az 1876-os árvizet vízivárosi lakosként Hunfalvy személyesen is átélte. Ez is magyarázata annak, hogy idézett munkájában egymást követik a gúnyos, élesen támadó kitételek. Presztizsféltéssel, kontárkodással vádolja a kormány által megbízott vezető tervezőket, kétségbe vonja a hivatalos szervek lelkiismeretességét és tárgyilagosságát. Végül is az 1876-os katasztrófáért a már lezárt soroksári Duna-ág kiiktatását, valamint a két új híd alkalmatlan helyen való felépítését okolja. Hasonlóképp vélekedik Révy Gyula mérnök Andrássy Gyulához intézett felterjesztésében. A támadások kivédésére a kormány külföldi szakértőket hívott a megvalósított tervek és építkezések felülvizsgálására. A munkálatok helyességét vitató tudósok kénytelenek voltak elismerni, hogy a francia, olasz és német mérnökök is kedvezően nyilatkoztak a Duna budapesti szakaszának szabályozásáról, és „nagyszerű munkának" minősítették az építkezések következtében kialakított új rakpartokat és a kimélyített jobboldali folyammedret. Szeged 1879-es tragikus pusztulása újból kiélezte a folyószabályozások körüli vitákat. A gyakorlat azonban bebizonyította. hogy — némely hiba ellenére — a Budapestnél folyó rendezési munkák hozzájárultak az árvízveszély elkerüléséhez. Elősegítették az ipar és kereskedelem fellendülését és megszépítették a városképet. A századforduló körül meggyorsultak a főváros1 közegészségügy javulását és az árvízveszély elhárítását szolgáló építkezések. Üzembe helyezték a káposztásmegyeri vízművet, elkészült a főváros csatornahálózata, tovább folytatódott a Budapesttől délre levő Duna-szakasz szabályozása. Megépült a Ferenc József-(Szabadság-) híd és az Erzsébet-híd; általuk még szebbé vált a Duna-parti látkép és meggyorsult a két város összeolvadása is. Devecseri Lászlóné A soroksári Duna-ág feltöltése A ,,Vulcan" óriáskotró gép A Fazekas tér (Csigó László reprodukciói)