Budapest, 1976. (14. évfolyam)

2. szám február - Vértesy Miklós: A Fő utca

A Corvin tér 3. számú ház udvara A Fő utca raival díszítve. A kolostorban parasztszármazású barátokból valóságos művészi munkaközösség alakult ki Kranowetter József vezetésével, s ennek keretében vasművesek, festők, szobrászok, orgonakészítők dolgoztak és szépítették templomukat. A szokatlanul gazdag belső berendezést - kilenc mellékoltárt állítottak fel - népies formák, gazdag színezés jellemzi. Különösen művésziek a padok és a szószék fa domborművei. Mikor a ferenceseket il. József a mai Mártírok útjára költöztette, a templomot és a rendházat az Erzsébet apácák kapták meg. Az épületet többször renoválták, külsejét utoljára 1967-ben, de belül a vakolat potyog, freskói jelentős részéből csak egyes töredékek maradtak meg. 1759-ben Christ Ferenc pékmester megbízta Nepauert, hogy a Fő utca végén fekvő kórház számára kápolnát építsen. Christ a következő esztendőben elhunyt, de végrendelete szerint vagyonát a munka befejezésére kellett fordítani. A szabadon álló, középtornyos, Szent Flóriánról elnevezett kápolnát a főváros az 1920-as évek közepén a görögkatolikusoknak adta, s ők - a barokk jelleget megtartva — belül liturgikus szempontból átalakították. Sérült homlokzatát 1959-ben állították helyre. A török kiűzése után Pest-Budán nem engedték meg a protestánsok letelepedését, szabad vallásgyakorlatát. Gyülekezeteik csak II. József türelmi rendeletének kiadása után szervezkedhettek. Különösen későn alakult meg a budai református gyülekezet, 1883-ban. Templomépítésre csak ezután gondolhattak. 1893—96-ban készült el szabadon álló, egytornyos, neogót stílusú templomuk a Szilágyi Dezső téren. Peez Samu tervezte piros nyerstégla burkolattal. Az ötszög alakú belső tér oszlopai, pillérei és bordái ugyancsak nyerstéglából épültek. Műemlékházak A Margit-híd megépítéséig a főváros két részét egyedül a Lánchíd kötötte össze, ezért a közelben levő telkek értéke felszökött. Ez az oka annak, hogy az 1860-as években kezdődő gazdasági fellendülés idején először a Fő utca elején levő régi, alacsony házikókat bontották le, s építettek helyükbe drága, akkomodernnek számító 2-3 emeletes egységes arculatú házakat. A második világháború végén valamennyi súlyos károkat szenvedett, de egy kivételével mindegyiket helyreállították. Sajnos, ez a kivétel éppen 3 művészileg legértékesebb ház, az 1. számú. 1860-ban kezdték építeni Ybl Miklós tervei alapján reneszánsz stílusban a Budai Takarékpénztár részére. Fővárosunkban ez volt az első nemes anyaggal, faragott terméskővel burkolt ház. Különösen megkapó volt a három oldalról árkádos folyosóval körülvett udvara. Ma már csak az északi szárny megmaradt korinthoszi oszlopaiban gyönyörködhetünk. A telek egy részét a tér kibővítésére használták fel, másik részén van a Lánchíd eszpreszszó. Vele szemben, a 2. számon is Ybl-féle ház áll. A mester 1867-69-ben építette eklektikus stílusban a Lánchíd Társulat székházának. Többször átalakították. A felszabadulás előtt a Közigazgatási Bíróság, azután a Munkásmozgalmi Intézet, jelenleg pedig a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága székhelye. Hasonló jellegű műemlékházak a 4., 7., 9., 11-13. számúak. Az utoljára említettet valamivel később, 1880 körül építtette az id. Andrássy Gyula gróf, felét bérháznak, felét főúri palotának. Az első világháború idején az akkori tulajdonos, ifj. Andrássy Gyula sok politikai vitát 'olytatott benne sógorával, Károlyi Mihállyal - Károlyiné visszaemlékezései szerint. Szépek a Corvin tér egyemeletes régi házai, valamennyit többször átépítették klasszicista, barokk és copf stílusban. Másutt is akadnak régi műemlékházak (46., 56. sz.), közülük azonban századunk elején sokat lebontottak (12., 37., 52. és 60. sz.); helyükbe túlzottan magas bérházakat emeltek. Középületek, irodaházak Az utca középületei közül a múlt század utolsó éveiben készült el a Budai Vigadó, sok hangverseny és táncmulatság színhelye - ma a Népművelési Intézet és a Magyar Állami Népi Együttes otthona -, valamint a vásárcsarnok. Városképi szempontból mindkettő elhibázott alkotás, mert tömegével és a környezetetfigyelembe nem vevő stílusával tönkretette a Corvin, Illetve a Batthyány tér harmóniáját. A középületek központja a Bolgár Elek tér. Északi oldalát a hatalmas, múlt század végén készült, pirostéglás igazságügyi palota foglalja el. Benne működik a budai büntető bíróság és a katonai bíróság. Vele szem'-en, ugyancsak a tér teljes hosszában nyúlik végig a Könnyűipari Minisztérium modern, derűs harmóniát árasztó főhomlokzata. 1941 en tervezte Janáky István és Szendrői Jenő az Országos Jegyhivatal részére. A Fő utca túlsó oldalán az Energiagazdálkodási Intézet korszerű, monolit vasvázas, hétemeletes, klinkertéglával burkolt irodaépületét láthatjuk. Tervezője Molnár Pi. A Vízügyi Hivatal székháza (Fő u. 50.) monumentális hatású homlokzata 48 métert foglal el a Fő utcából. Építésze, Dul László példát mutat vele, hogy egy viszonylag nagy magasságú, teljesen modern épületet milyen kitűnően be lehet illeszteni a régi házak sorába. Ugyanebből az épülettömbből emelkedik ki a Magyar Villamossági Művek Tröszt tavaly elkészült irodaháza. Építészetileg ez is kiváló alkotás, de a környezetéből kissé kirí hatalmas tömegével. Főhomlokzata szerencsére a Vám utcára néz. Ezek az új létesítmények bizonyítják, hogy a Fő utca nemcsak múzeumi negyed, hanem mind elevenebb életet él. 19