Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - Gábor István: A régi Redoute épülete

Az első Redoute (Rudolf Alt metszete) Gábor István A régi Redoute épülete Egy Pesten létesítendő tánc­terem, afféle jobb színvo­nalú szórakozási központ létre­hozását már a XVIII. század utol­só negyedében többen szorgal­mazták. Mintául az 1775-ben épült pozsonyi példa szolgált, ahol színház és bálterem együt­tesen épült föl. 1789-ben Schil­son János pesti kerületi admi­nisztrátor benyújtotta javasla­tát II. Józsefnek, amelyet a csá­szár pártfogolóan fogadott. A terveket és a költségvetést Schil­son 1790 januárjában küldte meg a királynak, aki ekkor már bete­geskedett, majd rövidesen meg­halt. II. Lipót már nem találta meg­felelőnek Schilson elgondolását, és új tervezőt keresett. Ez az új ember, aki elvi és anyagi kérdé­sekben is hajlékonyabbnak bizo­nyult, Franz Anton Hillebrandt udvari főépítész volt, de ő sem kapott megbízatást. Hild János­ra, a kor nevezetes építőművé­szére esett a választás; ő az elgondolás egyik felét, a pesti Német Színházat tervezte meg olyképpen, hogy a Vigadót a ké­szülő épülethez lehessen kap­csolni. Noha Hild többször is át­dolgozta tervét, a helytartó ta­nácstól és József nádortól ő sem szerezte meg az engedélyt az építkezésre. 1806 decemberé­ben a király Aman jános bécsi udvari építészt bízta meg a tánc­teremmel kapcsolatos színház elkészítésével. Bizonyára külön regény témája lehetne, hogy mi­féle intrikák működtek itt köz­re Hild János tervének elvetésé­ben és Aman János megbízatásá­ban. 1808 tavaszán megkezdő­dött mind a két épület alapozá­sa; a kivitelezés kezdettől fogva Pollack Mihály kezében volt. Apesti Német Színház 1812-re el is készült, 1813 febru­árjában megnyílt, majd az épüle­tet 1813. március 22-én avatták föl ünnepélyesen Beethovennek erre az alkalomra írt István ki­rály című nyitányával. A zene­szerző levelezéséből tudjuk, hogy Beethoven nagy lendülettel, de némi iróniával fogott bele ,',o baj­szos magyarok" számára készí­tendő nyitány komponálásába. A színház tehát megnyílt, ám a Vigadó fölavatására még pon­tosan húsz évet kellett várni. •Részlet a szerzőnek a Zeneműkiadónál kö­zeljövőben megjelenő könyvéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom