Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - H. Boros Vilma: Temetők Budán és Pesten

Faluhelyen gyakori, hogy a templomot temető veszi körűi. Néhol kisebb, fallal körülvett térség ez; másutt a halottak sokasága keresztültört a falakon, és a temető szélesebb mezőre terjeszkedett. [gy volt ez hajdan mindenütt, a városokban is, a régi Budán és Pesten is. E régi szokásnak egyetlen megmaradt emléke Pesten a Szerb templom melletti temető, a Szerb utca és Veres Pálné utca sarkán. (A templomról cikket közöit a Budapest, ez év júniusában, szép képekkel.) Ez a meghitt kert, árnyas fáival, régi síremlékeivel, kicsi templomával áhitatos, csendes hely, egy parányi sziget a Belváros forgatagában. Nem örülhetünk eléggé annak, hogy megmaradt! A kis barokk templom egyúttal építéstörténeti ritkaság. Mert a keleti egyházak templomaikat mindig bizánci stílusban építik. A török elől menekült délszlávok, szerbek, rácok, macedónok hazánkban találkoztak az európai művészettel, és átvették a nálunk uralkodó stílust: előbb a gótikát, majd a barokkot. S vagy egy tucat ilyen, gót és barokk stílusban épült ortodox templomot emeltek Magyarországon — mint sehol másutt a világon. Budán is voit egy hasonlóan szép barokk emlék: az ún. „rác templom", a Gellérthegy alján, a hajdani Rácvárosban. Sajnos, a második világháborúban elpusztult, s a körülötte volt régi sírköveket is elhordták. Buda városának az alapításkor két plébániája volt: a Pestről áttelepített német lakosság részére a Nagy boldogasszony (Mátyás)-templom, a magyaroknak a Mária Magdolna-templom. Ennek ma már csak a tornya áll. Mindkét templom körül volt temető. A Nagyboldogasszony-templom temetőjében a halottakat hat-hét rétegben egymás fölé temetve találták meg a most folyó ásatások során. A Budai Jogkönyv szigorúan meghagyta a sírásóknak, hogy az új halottak számára a legrégibb temetőrészen ássanak sírt, ahol a halottak már elporladtak. A temetőkben kápolna is szokott állni, Szent Mihály tiszteletére. A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az égi seregek vezére, aki részt vesz az emberek megítélésében haláluk után. Ezért ábrázolják mérleggel a kezében: ezen méri le a halott jó vagy rossz cselekedeteit. Sok ilyen régi temetőkápolna maradt fenn országszerte, nevezetes műemlékek ezek, A hajdani Váci úti temető (Alt Rudolf festménye) H. Boros Vilma Temetők Budán és Pesten Römer Flóris rajz» a petti Szent Mihály kápolnáról mint pl. a jáki templom mellett álló „csontkamra" a XIII. századból. A Mátyás-templom melletti temető Szent Mihály kápolnájának alapfalait a napjainkban folyó ásatások idején találta meg Zolnay László. Altemploma a XV. század első felében épült, s ma is megvan a Halászbástya Hétvezér lépcsője alatt. Még előbb, 1334-ben Ulvingus budai pénzverő kamaraispán is építtetett egy kápolnát a temetőben, ezt Szent László tiszteletére; de erről csak régi iratokból tudunk, mert Buda ostromakor, 1686-ban teljesen megsemmisült. Ezekben a kápolnákban húzták meg a lélekharangot a halottnak, s innen vitték a tetemet a Szent Mihály lován, sírhelyére. A középkorban még kicsiny Pest városának a ma Belvárositempiom néven ismert Nagyboldogasszony-templom volt a plébániája. Körülötte terült el a temető. Szent Mihály kápolnája a múlt században még állt — zöldséges boltnak használták! Rómer Flóris bukkant rá, és le is rajzolta. Alapfalai ma is megvannak az úttest alatt. De nemcsak a templom körüli temetőkbe temetkeztek hajdan. Előkelő vagy nevezetes emberek magában a templomban, vagy a templom alatti kriptában leltek nyughelyet. A külföldön járóknak számtalan templomot megmutatnak, bennük száz meg száz régi síremlékkel. Az útikalauzok pl. a római Pantheonban Rafael sírjára, a firenzei Santa Croceban Michelangelo sírjára hívják fel a figyelmet. Mi sajnos nem mutogatjuk a templomainkban megmaradt síremlékeket, nem is igen veszünk tudomást róluk. A legnevezetesebb ilyen emlékek a Mátyás-templomban vannak. A főhajót — ez nagyjából olyan volt, mint amilyennek ma ismerjük — temetkezésre szolgáló oldatkápolnák vették körül. Ezeket egyenként építették hozzá a templomhoz. 1476-ban Ernuszt Zsigmond a templom déli oldalán Szűz Mária tiszteletére emeltetett kápolnát. Még életében márványt hordatott oda, s végrendeletében adományt hagyott arra, hogy abból síremlékét elkészítsék és a kápolnát továbbra is gondozzák, díszítsék. De ezt is — miként a többi kápolnát — csak írott forrásból ismerjük. Amit ma láthatunk, többszöri változáson ment keresztül. Az észak felé eső tágas Szentháromság kápolnában találjuk 39 A Kerepesi temető 1866-ban (egykorú raji)