Budapest, 1976. (14. évfolyam)
10. szám október - Megay Lászió: A Néparénától a Nagycirkuszig
Nagycirkusz már rendszeres műsort ad. Igaz, másmilyet, mint korábban. A közönség jobbára varietét és esztrádot láthat, de azt Latabár Kálmán, Keleti László, Bilicsi Tivadar, Kardos Magda és Kazal László feléptével; a konferanszié Kellér Dezső. A bizonyos fokig kényszerű műfajváltás után, először 1947-ben mutatnak be igazi cirkuszi előadást a Ligetben. A hagyományokhoz való visszatérés egyik előzménye, hogy a Fővárosi Nagycirkusz igazgatói székébe ezúttal már nem vállalkozó, hanem szakember: Barton Nándor artista került. A porondtól idegen mű' fajok azonban nehezen tűntek el a Fővárosi Nagycirkusz műsorából. 1948-ban a cirkuszi artisták és zenészek közös felvonuláson vitték végig a városon azokat a táblákat, amelyekre követeléseiket írták. A követelések két szóban összegezhetők: biztos kenyeret ! A kívánságokat a még azévben megkötött első kollektív szerződés teljesítette. A cirkuszok 1949-ben történt államosítása után, a szakma nevezetes esztendeje: 1951. Ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, ez idő óta állami alkalmazottak a porond művészei, ekkor szűnt meg végleg az artisták létbizonytalansága. A Szovjetunión kívül csak hazánkban van szervezett artistaképzés. Ennek is köszönhető, hogy művészeinket szívesen szerződtetik a világ legnagyobb cirkuszai. * A közhittel ellentétben, az artisták fizetése nem magas. Egy jó légtornász bére nem több, mint egy közepes szakmunkásé. Az átlag 2500 forintos alapfizetésért évi 2$5 fellépést kell teljesíteni. A második számért — ha van ilyen V- 50 százalék, a harmadikért 2$ százalék jár. Külföldi fellépés esetén a művészt, havi járandóságán kívül a másodosztályú napidíj háromnegyede illeti meg. jKedvezmény: a korábbi nyugdíjba vonulás lehetősége. Ezzel azonban kevesen élnek. A porondtól nehéz megválni. Aki valaha táncosnő volt — most jegyszedő... A kiöregedett artistákat segíti a szakmai szolidaritás ; St Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat vezetői, az Artistaképző Iskola tanárai zömmel szakmabeliek. Negyven évig artista volt Eötvös Gáborné is, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. Családja a legrégebbi cirkuszos dinasztiák egyike, épp úgy, mint a Donnert, a Piccard vagy a Scheller. — Az ön irányításával dolgozó cirkusznak öt év alatt csaknem négymillió vendége volt. Egy-egy előadást 2000 ember nézhet meg. A cirkusz üzlet, vagy művészet? — Szerintünk — válaszol az igazgató —, és már hosszú ideje a társadalom ítélete szerint is, az utóbbi. Ennek külső, de fontos jele, hogy ma már az artista is a legmagasabb művészeti dijak birtokosa lehet. Több Jászai-díjas és Érdemes Művész artistánk van. S ahogy a művészetek között sincs, az egyes cirkuszi műfajok között sem létezik rangsor. Minden zsáner annyit ér, amilyen színvonalon művelik. Ami pedig az üzletet illeti: mint nálunk minden művészet, a mienk is kap anyagi támogatást. A szakmán belül azonban a Fővárosi Nagycirkusz nem veszteséges. — Van-e a cirkuszuknak saját stílusa ? — Mi hagyományos cirkuszt játszunk, de természetesen mait. Legyen a műsorban állatszám, légtornász produkció, jó bohóc. . . A durva tréfa viszont elmaradhat. — Mi az, ami a cirkusz életéből eltűnt ? — A vándorlás, a kiszolgáltatottság, a létbizonytalanság. . . Szóval semmi, ami hiányozna. Holubetz László mint a 3 Carlow akrobatacsoport tagja járta a világot. Az akrobatikából kiöregedett. Ötvenen felül jár, harminchét évet töltött a szűkebb szakmában. Munkája mellett egyetemet végzett. Jelenleg a Kamara Varietében ügyeletes rendező, havi 2530 forintért. Nyaranta, mikor a Varietében nyári szünet van, Lax néven bűvészkedik. Arról is nevezetes, hogy igen gazdag cirkusztörténeti gyűjtemény birtokosa. S a pályán szerzett emlékei legalább ilyen gazdagok. — Mire a legrosszabb visszaemlékezni ? — Armkor ig^ß-ban, a működési engedély kiadásához ujjlenyomatot vettek tőlem, két betörő és egy utcalány társaságában. . . Hiába mondtam, hogy az Artista Szakszervezet alapító tagja vagyok, akkor még ez volt az eljárás. — Mi volt a legnagyobb sikere? — A3 Car low-ban volt egy számunk, amit azóta sem csináltak utánunk... Fényképet mutat. Kifordított felsőtesttel egy emelvényen áll, furcsán kifeszített karján az egyik Carlow kézen áll. — Előfordult, hogy megbukott ? — Egy bűvészmutatvánnyal, Hollandiában. A zenészek között volt két magyar is, és egy lassú, érzelmes szám helyett gyors csárdást játszottak. Nálunk minden a ritmus. . . Mindent összedöntöttem. * Donnert Károly, a Dunai lovas zsonglőr csoport vezetője, világhírű művész. Akkor is az, ha tudjuk: a cirkusz világában nincs helye szerényebb kifejezéseknek. Ha egy impresszárió meghallja, hogy „a négy Dunai eladó", Pestre siet, megelőzni a többieket. A csoport tagjai nagyjából ugyanazt csinálják, mint a többi zsonglőr — azzal a különbséggel, hogy nyargaló lovak hátán állva teszik ezt. Nem csekély különbség. A család minden felmenője — ameddig az időben követhető — lóidomár volt.
