Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Zsoldos Benő: Kártyafestők Pesten

Naptár-kártya lapjai. Készítette: Giergl István Pesten, 1864 körül Concordia-tarokk lapjai. Készítette: Giergl István Pesten, 1868 körül mintájú kártya (magángyűjt. Brüsszel), egy rébusz-tarokk (magángyűjt. Rye, Anglia) és egy 32 lapos miniatűr kártya (27 x 19 mm) kb. 1860-ból, magyar ruhás alakokkal. A tök-alsó lapon „Tormásy metz." jelzés látható (szerző gyűjt.). Waldbacher Károly nevével az 1860— 67. évi címtárakban találkozunk. Kolb Jenő említést tesz egy „svájci" (helyesen Teli) kártyájáról (Fővárosi Múzeum). Schill és Tempel közösen működött a Hatvani utca 6. sz. alatt. Nevük az 1860. évi címtárban szerepel Egyetlen töredék (21 lap) magyar Teli kártyájukról tudunk (Yale egyetem könyvtára, USA). Schill István cégbejegyzése 1864-ben történt. Egyik alapítótagja volt az Első Magyar Kártyagyár Részvény Társulatnak. Ismerjük egy 52 lapos „Opera" kártyáját, melynek alakjai ismert operák (Trubadur, Lear, Macbeth stb.) hősei (Offset és Játékkártya Nyomda gyűjt.). Zsíros Istvánnak a Váci út 11. sz. alatt volt a műhelye. Cégét 1864-ben jegyezték be. Alapító tagja volt az Első Magyar Kártyagyár Részvény Társulatnak. Négy kártyája egy brüsszeli magángyűjteményben van. Az egyik közülük tarokk, melynek lapjai pesti és budai látképeket, épületeket ábrázolnak, mint az Újvárosháza, a Váci utca, a királyi kastély stb. Egy 52 lapos kártyájának ász-lapjain szintén Pest és Buda városképei láthatók (Nemzeti Múzeum). Az Első Magyar Kártyagyár Részvény Társulatot öt kártyakészítő kézműiparos: Giergl István, Schill István, Turi Ferenc, Wilner József és Zsíros István alapította, kétszázezer osztrák forint alaptőkével. Cégbejegyzése 1869. június 14-én történt. A társult kártyafestőknek számos fa- és fémmetszetű, vagy kőnyomatú, sablonnal festett kártyája maradt fenn az új cég neve alatt a különböző múzeumokban és gyűjteményekben. Egy kb. 1870-ből származó tarokk XIX. lapján a régi Mátyás templom képe látható (Offset és Játékkártya Nyomda gyűjt.). A gyár huszonhét évi működés után, 1896-ban csődbe jutott, mert nem tudott a terjeszkedő bécsi Piatnik céggel versenyezni. Piatnik megvásárolta és ,,Piatnik Nándor és Fiai" néven leányvállalataként vezette tovább a gyárat. Terts és Társa egy kb. 1880-ból származó „Budapest" tarokkjának lapjain a város nevezetességei vannak megörökítve, mint a budai Alagút a gőzsiklóval, a pesti Vigarda, a Népszínház, a Sándor utcai képviselőház stb. (Offset és Játékkártya Nyomda gyűjt.). Látkép-tarokk lapjai. Készült az Első Magyar Kártyagyár Rt.-ben, Budapesten, 1890 körül Végül emléket kívánunk állítani azoknak a pesti és budai kártyafestőknek is, akiknek a munkáit nem ismerjük, de egyszer talán rábukkanunk kártyáikra valamelyik gyűjteményben. A 18. században Budán működött Capellner Ferenc, Capellner János és Kanszer Mihály. 19. századi pesti kártyafestők voltak: Baumgartner János, Fischer Ferenc, Clasz János, Croszmann Lajos, Horváth Ferenc, Schmidt József, Sipos Ferenc, Turi Ferenc, Wagner János és Zambó József. Ugyancsak 19. századi kártyafestők Budán: Eybeck Ferenc, Craváts József, Milchram Ferenc, Tusch József és Vilhelm József.