Budapest, 1976. (14. évfolyam)
9. szám szeptember - Árokszállási Éva: Pillanatkép a startról
r r Árokszállási Eva Pillanatkép a startról A jóváhagyott tervek szerint 1980-ig 90—100 ezer lakásnak kell felépülnie a fővárosban. A nagyszabású tervek végrehajtása megkülönböztetett figyelmet érdemel, annál is inkább, mert nem fillérekről, hanem milliárdokról van szó. összesen 42 milliárd forintról, amely majdnem kétszerese a IV. ötéves terv idején lakásépítésre fordított összegnek. A tetemes összeggel a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat (FŐBER) gazdálkodik. A FŐBER-re hárul a nagy lakótelepek terveztetése és építtetése. A lehető legrosszabb időpontban láttam hozzá a riport készítéséhez. Június közepétől ugyanis egy kerek hónapig az építőiparban félévi hajrá van. A Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalatnál ilyenkor — meg decemberben — van a legnagyobb forgalom. Szüntelenül cseng a telefon, és szép szóval, könyörgéssel vagy indulatos szavakkal kérik, követelik az építők a vadonatúj házak átvételét. A FŐBER vezetőit azonban nem hatja meg sem a könyörgés, sem a fenyegetés. És hiába minden fondorlat, ismeretség, protekció: a FŐBER csak teljesen kész házakat, hiánytalan lakásokat vesz át. Az érvényben levő rendeletek őt is kötelezik: az átvett lakásokat 30 napon belül a lakástulajdonosoknak kell továbbadnia. ipar csodákra képes. Megszállnak egy-egy félkész házat és boszorkányos gyorsasággal, egyik napról a másikra teljesen befejezik. A hajrára szükség van idén is. Az építőipar lemaradása ugyanis rekordot ért el. Idén június közepéig csak hat házat adtak át a fővárosban, és egy kivételével valamennyi: tavalyi lemaradás. De még így sem sikerült a tavalyi mulasztást teljesen pótolni, négyszáz lakás még mindig hiányzik a múlt évi terv teljesítéséből. A határidő-csúszás persze „legális", legalábbis az Építési és Városfejlesztési Minisztérium engedélyével történt. A tavaly el nem készült lakások az idei tervben szerepelnek. Mondják, hogy ilyenkor, az utolsó pillanatokban az építő-Próbáljuk meg a határidő-csúszások okait felderíteni! Gyakran már az első kapavágás akadályokba ütközik, mert az építők nem kapják meg időben a területet. Budapesten ugyanis minden 100 új lakásból 30 — szanált lakás helyére épül. A területet azonban addig nem tudják átadni, amíg a lebontásra ítélt házakban emberek élnek. A bontást csak akkor kezdhetik, ha elkészültek és beköltözhetőek az új lakások. De az új lakások átadása késik, mert az építési területet nem kapták meg kellő időben az építők. Nem tudom, lehet-e ezt az ördögi kört követni, amelyből látszólag nincs kiút. Következménye pedig az, hogy nemcsak idén és jövőre, hanem évekre előre garantálva van a határidőcsúszás. És valóban nincs kiút ? Az egyik tábor — a beruházó — szerint gyorsítani kellene az építkezések ütemét. A másik tábor a szanálást sürgeti. De az is enyhítene például a gondokon, ha az érvényben levő szabályokat — miszerint a szanált területekről a lakókat lehetőleg a környéken épülő új házakba kell költöztetni — sem a lakók, sem a hatóságok nem kezelnék mereven. Maradjunk továbbra is az alapkérdésnél, az építési terület biztosításnál. Érdemes a közművesítés nehézségeivel is foglalkozni, hiszen számos esetben emiatt késik a lakások átadása. A szakértők szerint egy lakótelep közművesítése, csatornázása, villanyhálózattal való ellátása — úgyszólván gyerekjáték. A gondok csak azután jelentkeznek, pontosan akkor, amikor a lakótelep közművét az alapközműbe kell csatlakoztatni. A régi vezetékek, transzformátorállomások, a főcsatornák nem bírják a lakótelepről várható terheléseket. így kicsit későn derül ki, hogy régi városrészekben főközlekedési utakat kell lezárni, felbontani, a közműveket átépíteni ahhoz, hogy az új városrész közművesítésének műszaki feltételeit megteremtsék. A megoldás az ésszerűbb tervezés lenne. Az országos Vízügyi Hivatallal, a KPM Mélyépítő Vállalatával és valamennyi közművesítésre hivatott vállalattal együttműködve kellene a terveket — hosszú távon is — megálmodni. Lépjünk most tovább. Ha lassan is — épül már a lakótelep. Nézzünk csak alaposan körül. A csatatérre emlékeztető, feldúlt munkaterületen általában egyidejűleg négy-öt, sőt ennél több vállalat dolgozik. Azaz, jó lenne, ha dolgozna. De ehelyett az egyik vár a másikra, a másik az egyikre. Az egyik adja a másiknak a mun-8