Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Gál Éva: Régi óbudai utcanevek

A volt Polgár (korábban Rózsa) tér (Bach Melitta repr.) veztek, majd az Árpád-híd építésekor lebontottak. Ennek az utcának Dunaparti végében állott Óbuda második serfőzőháza; az elsőt még 1697-ben rendezte be Johannes Baptista Menegati, a mai Lajos utca 158. sz. alatt, a később „régi serház"-nak nevezett épületben. A második serfőzőházra Zichy Péter földesúr 1702-ben kötött szerződést egy Schmidt Márton nevű jövevénnyel. Az épületet attól kezdve sokszor átalakították, újjáépítették, de helye valószínűleg már ekkor ott volt, ahol a térképek 1778-tól kezdve ábrázolták: a Sörház utcában. Eszerint ez az utcanév feltehetően már a XVIII. században használatban volt. Hasonlóképpen XVIII. századi eredetű a Szentendrei utca elnevezés, amely a mai Harrer Pál utcát jelölte. Ez az utcanév már 1750-től előfordul a forrásokban. Magyarázata igen egyszerű: itt haladt át a Szentendre felé vezető út, amely az utca északi végében, a mai Miklós térnél országúttá vált, és a Duna-partra kikanyarodva vitt tovább észak felé (a mai Szentendrei út helyén, a Filatori gát és Aquincum között mocsaras terület volt). A Szerecsen (Mohren) utcát — a mai Zichy utcát — a 6. számú ház kapuja fölött látható házcégérről, egy köböl faragott szerecsenfejről nevezték így: hogy mióta, arra nem találtam adatot. A Zichy utca folytatását (a Lajos utca és a Duna-part közti szakaszt) 1874-ig Hajó utcának nevezték. Ez a név az egykori óbudai hajókikötő emlékét őrizte meg. A XIX. század közepéig a város gazdasági életében igen fontos szerepet játszott a dunai szállítás és közlekedés. Itt, a zsinagóga mögötti partszakaszon rakták hajókra és csónakokra a földesúr, a jobbágyok és a kézművesek termékeit, innen szállították a pesti, váci, sőt a komáromi, győri vásárokra nemcsak az Óbudán, hanem az óbudai uradalom sok más helységében megtermelt gabonát, bort, zöldséget, csizmát, kékfestő vásznat és egyéb árukat. Itt kötöttek ki az északról épületfát, tűzifát és más termékeket szállító hajók és tutajok. A kikötőben az egykorú források szerint mindig sok hajó és bárka horgonyzott, állandó volt a nyüzsgés. A Hajó utca elnevezésnek tehát tényleges alapja volt. A fentiek korántsem merítik ki mindazt, amit az eddigi helytörténeti kutatások alapján a régi óbudai utcanevek eredetéről tudni lehet: sok minden pedig — mint már szó volt róla — még feltárásra vár. Az utcanevek eredetét ugyanis alig lehet közvetlenül kutatni: az ilyen vonatkozású adatok általában csak más, szélesebb tematikájú kutatások melléktermékeként kerülnek felszínre Mindenesetre, érdemes a régi elnevezéseket vallatóra fogni: mindig van mondanivalójuk az adott helység múltjáról. Ahogy Eperjessy Kálmán, az ismert várostörténész írta „Várostörténet az utcanevekben" című, 1937-ben megjelent tanulmányában: ,,Az utcanévrendszer, ha avatatlan kézzel fel nem forgatták, sok vonatkozásban a varos rövid történetének is tekinthető. Az utconev< V nemcsak a jelenlegi városkép megértéséhez szolgálnak felvilágosítással, hanem feltárják a múlt egy-egy mozzanatát, a helyrajzi változásokat, a lakosság települését, foglalkozását, nemzetiségét, vallási, társadalmi tagolódását . . Szerecsenfej házcégér (Zichy u. 6.)