Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Tamás Ervin: Esztergom

A Kossuth Lajos utca Keresztény Múzeuma, hírneves a Balassa Bálint Múzeum mellett a Vármúzeum, a Főszékesegyházi Kincstár, továbbá a Babits Emlékmúzeum, s az egyházi levéltáron kívül a városi és a megyei levéltár. Két rangos kulturális eseménynek ad otthont Esztergom. Az egyik a nyári egyetem, melyen harmincöt ország meghívott hallgatója a zeneoktatás Kodály-módszerét tanulmányozza. Legutóbb a világhírű a hazánkban oly népszerű orgonista, Rhoda Scott is részt vett férjével a szabadegyetemen. A másik nagy esemény is a zeneművészet szolgálatában áll: Esztergomban rendezik meg kétévenként a nemzetközi gitárfesztivált — a következőt jövőre. Két héten át minden másnap koncertet adnak az idelátogató művészek, a záró koncertet pedig a Bazilikában tartják. Ez a hangverseny minden bizonnyal egyedülálló: a művészek zenekarba tömörülve, olykor kilencven gitárt szólaltatnak meg! A jövőbe is beleépül a múlt: a város lakásfelújítási keretéből évente körülbelül tizenkét millió forintot költenek a műemlékek rendbehozatalára. Folyik a Bazilika rekonstrukciója, s előreláthatólag 1977-ben befejeződik a várhegy felújitása. • Az ötödik ötéves terv főbb célkitűzései közül — az új centrum megépítése mellett!? — kiemelkedő a kislakótelepek további fejlesztése a Béke téren és a Laposi dűlőn. Új lakótelep kialakítását is tervezik: a Zalka és a Honvéd utcai területen akár hatszáz lakás is fölépíthető. Általános iskolák, KISZ-tábor, kemping épül 1980-ig. Fejlesztik a helyi közlekedést, a lakossági szolgáltatást. Megtervezték azt is, hogy hol lesz szükség a lakosság, az üzemek segítségére; társadalmi munkaakciókat elsősorban óvodaépítésre, utak, járdák aszfaltozására és a bányató melletti pihenőpark létrehozására szerveznek. A mintegy harmincezres lélekszámú kisváros távlati rendezési elképzelései sem nagyravágyók. Meg szeretnék szüntetni a város felemás jellegét, s ehhez vagy 5—600 lakást le is kell majd bontani . . . Kisvárosnak képzelik el a mai esztergomiak városukat az ezredfordulóra is: körülbelül 56 ezer lakossal számolnak. ligiát találtam, amely az egyedi megjelenítést nagyüzemi módon produkálja: ez n tírzsalus technológia. A központ alkalmazkodik a város léptékéhez, nem akar sem terebélyesebb, sem magasabb lenni, mint a többi épület. Az épületek magas tetősek lesznek, felső beépítésnek, azaz a tetőteret is kihasználjuk. Lesz egy sétáló út, körülbelül az első emelet magasságában — az üzleteket ugyanis az első szinten helyeztem el, a földszinten raktárak lesznek. —- Mi minden lesz az új centrumban! — Több mint kétszáz lakás, orvosi rendelő, üzletek, önkiszolgáló étterem, nagyáruház, különböző szolgáltató egységek. Két hektárnyi területen folyik az építkezés. Természetesen, Schneider Ferenc is annak örülne a legjobban, ha 1980-ig átadhatnák az új városközpontot. . . Bizony, az jó lenne! Rászorul Esztergom. Nemcsak a fejlődés, az iparosodás, hanem a beépítettség jellege is sürgőssé teszi, hogy a centrum mielőbb biztosítani tudja a város ellátását. Ugyanis a jelenlegi apró központon kívül, de szervesen a városhoz kapcsolva helyezkednek el a blokkos technológiával épült kis lakótelepek, és a tornácos, fehérre meszelt parasztházak, nagy kertjeikkel. Erre a területre értelmetlen lenne nagyobb üzletházakat építeni, hiszen a központot a város minden pontjáról gyorsan el lehet érni. Az első elképzelés szerint az esztergomiak már tavaly vásárolhattak volna a •modern boltokban, a korszerű áruházban. Vajon meddig „csúszik" még a határidő? A körülmények változatlanul mostohák: víkendezésre való faházakban szolgálják ki a vevőt az esztergomi kereskedők. A nagy múltú hagyományok nemcsak a műemlékek falai közé szorultak, jut belőlük a kultúrának, a művészeteknek is. Diákváros Esztergom: 1935-ben már kilenc középiskola, papnevelde, több népiskola és óvoda működött. Ma mintegy tízezer diák rója a város utcáit. Hat általános, hat középiskolája, két felsőfokú tanintézménye többszáz pedagógusnak ad munkát. A Technika Házára is büszke lehet Esztergom; Komárom megyében itt alakult meg elsőként a MTESZ. A város értelmisége tizenkét tagegyesületben tevékenykedik, évente tíz konferencián, nagyobb tanácskozáson számolnak be kutatásaikról, vizsgálódásaikról. Műkincsekben gazdag Esztergom Vízivárosi részlet, háttérben a középkori várfalak költeni, mikorra leszünk készen! . . . A város kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatával is baj van. Nem telik el hónap, hogy panaszt ne hallanánk. Az UNIKER évi egymilliárdos forgalmát ugyanott bonyolítja, ahol 1940-ben a rőfösök árultak. De épül már a városközpont, az majd segít rajtunk! A tanácsnál azt hallom, hogy 1980-ra elkészül az új centrum, amely háromszázmillió forintba kerül. Az építész-tervező, Schneider Ferenc, a Komárom megyei Tanács Tervező Vállalatának mérnöke borúlátóbb: — Addigra nemigen . . . Hiszen most kivitelezőnk sincs. 1965-ben kezdtem el foglalkozni Esztergom új városközpontjának megtervezésével. Egyébként már a századfordulót követően is születtek elképzelések az új centrum kiépítésére. Én három teljes értékű tervet dolgoztam ki, mert a megvalósítás egyre húzódott. Most úgy érzem, a harmadik változat a legsikerültebb. Olyan techno-A Szerszámipari Művek lakótelepe Az épülő kislakótelep