Budapest, 1976. (14. évfolyam)

7. szám július - Szerbák Elek: Az első modern olimpia a budapesti sajtóban

Szerbák Elek Az első modern olimpia a budapesti sajtóban Ez év Július 17. napjától kezdve tartják a kanadai Montreálban a XXI. Olimpiai Játékokat. Az elsőt nyolcvan évvel ezelőtt, 1896. április S—15-e között rendezték Athénban. A két — a régi és az új — esemény egyaránt az olimpiai játékok felé fordítja az érdeklődő közönség figyelmét. Ez a figyelem sarkallta a szerzőt az alábbi áttekintés megírására. „Századunk sokat szidott vége, úgy látszik, megembereli magát. Nézetünk szerint nem puszta véletlen, hogy a ,fin de siécle' hazájából, ahol először hangzott el a szellemi túlterhelés parancsszava . .., onnan jelezték az új irányt is, mely a testi újjászületés jelszavával nemes küldetést teljesít, az előbbi nehézségeit elhárítván" — mondotta Berzeviczy Albert az 1894-ben Budapesten tartott VIII. Egészségügyi Kongresszuson. Szavainak háttere: 1892. november 25-én a Sorbonne egyetemen hangzott el az az előadás, melyen Pierre de Coubertin báró az olimpiai játékok felélesztését javasolta. A magyarországi — magyar és nem magyar nyelvű — újságírás még nem figyel fel a javaslatra. Pedig századvégi hírlapirodalmunk mennyiségileg is igen tekintélyes. Id. Szinnyei József adatai szerint 1896-ban több mint 800 a periodikák száma, s ennek több mint a fele, 408 — budapesti. A lapok fő témája a millennium; sokat írnak az építkezésekről, a földalattiról, a Röntgensugarakról, Hohenlohe főudvarmester haláláról. 40 fényképpel illusztrált cikket olvashatunk Blahánéról — ám az olimpiai játékok megrendezésének párizsi javaslatáról a testnevelései, sporttal foglalkozó újságok sem adtak hírt. Az olimpiai játékok előkészítése 1894-ben azonban már több magyar lap is foglalkozik az előkészületekkel. Tudósítanak az 1894. június 16-án tartott nemzetközi értekezletről, amelyen határozatot hoztak az antik olimpiai játékok felújításáról, s arról, hogy 1896-ban Athénban rendezik meg az első modern olimpiát. Az értekezletet az Union des sociétés fran^aises de sports athlétiques (az atlétikai sportok francia egyleteinek szövetsége) s személyesen Coubertin báró kezdeményezte. A franciák az elvesztett 1870/ 71-es háború után az ifjúság testi nevelés« érdekében hozták létre ezt a szövetséget. 38 Kisebb hírek tudatják a magyar közönséggel, hogy megalakult a „Comité international des jeux olympiques" (Nemzetközi Olimpiai Bizottság), és megindítottak egy negyedévenkénti „Bulletin"-t (hivatalos közlemények). A Pester Lloyd 1895. augusztus 7—8. számaiban pedig az addig történteket és a várható következményeket Kemény Ferenc, a NOB első magyar tagja foglalja össze. „Olympia Rediviva" című közleményében kívánja megnyerni az itthoni társadalmat az olimpiai eszmének. „Az olympiai játékok ügyének jelen állapotá"-t vizsgálja a Magyar Pedagógia c. folyóirat 1895-i évfolyamának 362—363. oldalain megjelent írás is. Ebből a helyzetfelmérésből kiderül: Kemény már 1894 decemberében felterjesztést tett Eötvös Loránd kultuszminiszterhez, hogy Athén helyett, ahol anyagi nehézségek mutatkoztak, esetleg Budapest vállalja — tekintettel a millenniumra — az első olimpiai játékok megrendezését. Eötvös azonban nem pártolta a javaslatot, sőt az ország hivatalos részvételéről is csak a versenyek helyének, idejének s programjának tisztázása után ígért döntést. Görögországban időközben lendületesen megindultak az előkészületek. Úgyszólván az egész társadalom nemzeti feladatának tekintette a megbízatást, így az anyagi nehézségeken is sikerült segíteniök. Kemény ekkor egy Országos Előkészítő Bizottság felállítását szorgalmazza, s kiküldetési segélyt kér. A mindenütt tapasztalható olimpiai mozgolódás igazolja a franciák elgondolásának időszerűségét. Annál feltűnőbb az a bejelentés, hogy a német tornászok visszautasítják a meghívást; ők majd egy szedáni évfordulón „Német Olympiá"-t rendeznek. Erre, de más kötözködőkre is céloz a Sport-Világ c. lap egyik cikkírója: „Pindaros népe ma talán nem oly dicsőségteljes, mint hajdanta, de a mai olympiai játékok eszméje: a világ összes nemzeteit harmóniába hozni ... az ő földjükön valósult meg." S görög származású az Alexandriában élő Averoff György is, aki hatalmas összeget adományoz a panathenaei stadion (az ókorban itt tartották az Athéné istennő tiszteletére rendezett játékokat) rendbehozatalára. 1895 végén hazánkban is megélénkülnek az előkészületek. Az athéniek meghívója megérkezik Budapestre, s nyilvánosságra hozzák a magyar Előkészítő Bizottság megalakulását és öszszetételét. Berzeviczy Albert volt kultuszállamtitkár elnöklete mellett Gerenday György mint társelnök jutott fontos szerephez (előbbi az NTE, utóbbi a MAC vezető embere). Kemény Ferenc pedig titkár lett. Egy sportoló, vagy kísérő oda-viszsza utazása 120 forintba került, amihez hozzászámítva az ott-tartózkodás költségeit, személyenként 3—400 forintos kiküldetési összeget kellett számításba venni. Az új miniszter, Wlassics Gyula ezerforintos állami támogatást engedélyezett, így ez nem jelentett biztos alapot a mintegy tíz főnyi csapatnak. De a segély kérelmezői: Haris Pál görög kir. főkonzul s az NTE, a MAC, a Ili. kerületi TVE és a „Neptun" evezős -egylet bíztak abban, hogy egyéb hozzájárulásokkal a megfelelő pénzt még idejében megszerzik. Hazai próbamérkőzések Az olimpia időpontjának közeledtével fokozódik a rendkívüli esemény iránti érdeklődés, amelyet frappánsan bizonyít a Borsszem Jankó c. népszerű vicclapban Faragó József „Magyar Olympus" feliratú karikatúrája is. ZborayJános szerint pedig: „Nincs magyar sportember, akit ne érdekelne ^zen olimpiai verseny .. . hiszen itt fog eldőlni, hogy a magyar torna és athletika elérte-e már azt a pontot, hogy ő is kiállhasson azon nemzetek fiaival, akiknél a torna és az athletika iránt sokkal nagyobb az érdeklődés, mint nálunk." 1896 márciusában rendezik meg idehaza a kiküldetéseket eldöntő első versenyt. Öt egyesület (MAC, NTE, BTC, MTK, BBTE) jelenti be 21 ver-