Budapest, 1976. (14. évfolyam)

7. szám július - dr. Beck Béla: Budapest V. ötéves terve — közgazdasági nézőpontból

Mutató Év eleje Budapest Ezen belül (átlag) XVII. XVIII. XX. XXI. XXII. 100 bölcsödéskorúra 1976 20,1 6 13 9 26 16 jutó férőhely 1981 29,5 20 22 20 38 34 100 óvodáskorúra jutó férőhely (120°o

-os 1976 90,6 59 78 62 94 96 kihaszn. mellett) 1981 90,6 79 90 79 140 94 Egy tanulócsoportra jutó 1976 26,9 26 27 20 29 26 ált. isk. tanulók 1981 29,4 28 30 29 30 30 1000 lakosra jutó élelmi-1976 174 166 126 142 188 183 szerbolti eladóterület m2 1981 207 186 152 196 206 203 Új vonás a kerületi és a fővárosi tervezés szoros kapcsolódása. A fontosabb fővárosi fejlesztési célok az érdekelt kerületekkel folytatott konzultációkon alakultak ki. Elnöki és elnökhelyettesi szinten két ízben — 1975 novemberében és 1976 március-áprilisában — tervegyeztető megbeszélést tartottak mind a 22 kerületben a kerületi fejlesztési tervekről a kerületi tanácsok elnökeivel és a pártbizottságok első titkáraival. A két nagy munkáskerületben—a XIII. és a XXI. kerületben — a tervegyeztető megbeszéléseken részt vett a Budapesti Pártbizottság első titkára is. A Fővárosi Tanács közvetlen irányítása alatt több mint száz tanácsi vállalat és még ennél is több intézmény működik. A vállalatoknál mintegy 190 ezer ember dolgozik, akiknek 70"/

„-a munkás. A fővárosi intézményeknél foglalkoztatottak létszáma 65—70 ezer fő. A legtöbben a művelődési, illetve az egészségügyi ágazatban dolgoznak, öszszesen több mint negyed millió ember — a fővárosban csaknem minden negyedik aktív kereső — a tanácsi gazdaságban tevékenykedik. A fővárosban működő termelő, forgalmazó, közlekedési, építőipari vállalatok és szövetkezetek — felügyeleti hovatartozástól függetlenül — egyetlen területi gazdasági egységet képeznek. A tanácsi és nem tanácsi vállalatok közötti sokrétű együttműködést szükséges tovább erősíteni. A tervszerű öszszehangolást elősegíti — egyebek mellett — a területi tervezés is. A területi terv kidolgozása A főváros V. ötéves területi tervét a népgazdasági tervezés igényeinek megfelelően 1976. június 30-ig kell kidolgozni az agglomerációs övezetre a Pest megyei Tanács által készített tervvel együtt. Ezt követően — a fővároson belüli mélyebb tagolásban — kerül sor Budapest V. ötéves területfejlesztési tervének elkészítésére. A budapesti agglomerációt s ezen belül a budapesti gazdaság helyzetét é» fejlődését területrészenként is átfogóan értékelő középtávú területi terv 1976 decemberében kerül a Fővárosi Tanács testülete elé, megvitatásra és jóváhagyásra. Ehhez — az Országos Tervhivatal utasítása alapján — valamennyi budapesti vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó egység saját középtávú tervéről köteles adatokat szolgáltatni a Fővárosi Tanácsnak. Az adatok feldolgozása, a tanácsi fejlesztési terv és egyéb közgazdasági elemzések egybevetése alapján készül el a területi terv. A területi tervnek a fővárosban a fejlődés általános hatékonysági feltételeit kell vizsgálnia, mindenekelőtt a munkaerő, a beruházási tevékenység és a kivitelezési kapacitások oldaláról. A demográfiai és a munkaerőszámítások szerint a korösszetétel változása miatt csökken a fővárosban a munkaképes korúak száma. Ugyanakkor, a szolgáltató ágazatok (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy stb.) munkaerőigénye mintegy 30—32 ezerrel nő. Egyéb gazdasági okok mellett ez is indokolja az agglomeráció iparának intenzív és szelektív fejlesztését. Ez az egyetlen útja annak, hogy csökkenő létszám mellett a budapesti ipar meglevő értékeit továbbfejlesszük, korszerűségét, hatékonyságát növeljük. Igen fontos feladat a budapesti építőipari kapacitások és az építési igények tervszerű felmérése. Ha figyelembe vesszük a pénzügyileg megalapozott fejlesztési célokat, a tervezett 56—59 ezer tanácsi lakás és a 20—22 ezer telepszerűen épülő, vállalati támogatású munkáslakás felépítését, mindezek kapcsolódó létesítményeit, továbbá az egészségügyi, oktatási és más ágazati, valamint nem tanácsi fejlesztéseket, akkor nyilvánvalóvá válik: a célok megvalósítása, a hatékonyság javítása csakis a nagyobb tervszerűség és valamennyi erőforrás racionális felhasználása, térbeni-időbeni összehangolása, csoportosítása révén biztosítható. Az ún. BAH csomópont építése Lakóházépítés a Szentendrei úton Csigó László felvételei